Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-275

275. országos ülés október 2á-én, csütörtökön. 1889. 189 Következik a napirend második tárgya: a közutak- és vámokról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása, jelesen pedig a 10. §. B. Roszner Ervin jegyző (olvassa a 10. §-t). Madarász József jegyző: Gaal Jenő! Gaal Jenő (pécskai): T. ház ! A törvényhatósági úthálózat megállapítására vonatkozó elvi intézkedések nemcsak ezen, hanem a következő szakaszban is foglaltatnak; hogy tehát ezen intézkedésekhez helyesen és alaposan hozzá lehessen szólni, kérem a t. házat, méltóztassék beleegyezni, hogy ezen két szakasz együttesen tárgyaltassék. (Helyeslés.) Elnök: Ha méltóztatik a t. ház beleegyezni, akkor fel fog olvastatni a 11. §. is. B. Roszner Ervin jegyző (olvassa a n.§-t). Gaal Jenő (pécskai): T. ház! Én tökéletesen egyetértek az igen t. minister ur indokolásának azon felfogásával, hogy a törvényhatósági utak építése, kezelése és fentartása a dolog természete szerint a törvényhatóságokat illeti. Á törvényhatóságok erre képességgel is birnak és ezért helyeslem az indokolásnak azon kijelentését is, hogy sokkal inkább várható a törvényhatóságok hatályos közreműködése az utak fentartása tekintetében, ha azoknak hatáskör engedtetik, mert akkor ezt az ügyet inkább fogják a magukénak tekinteni, mint különben. Én azon törvényhatóság kebelében, a hol alkalmam van a helyhatósági ügyek intézkedésében némileg részt venui, azt tapasztaltam, hogy mindazon ügyek közt, melyek eddig a törvényhatóságok hatáskörének tartattak fenn, ezek leginkább érdeklődtek az útügy iránt. Ennélfogva a jövőben is azt az autonómiát, melylyel a törvényhatóságok e tekintetben birtak, lehetőleg fenn kellene tartani. (Helyeslés hal felöl.) A javaslat elvileg erre az álláspontra helyezkedik ugyan, de azután ezt az autonómiát két lényeges intézkedés által annyira megsérti; hogy ebből az elvből tulaj donkép alig marad meg valami. Az indokolás az. autonomisticus intézkedések fontosságát, helyességét hangsúlyozza; de a szöveg 23. szakaszában kimondatik, hogy a minister felemelheti vagy leszállíthatja a törvényhatóságok útadójának százalékát; felemelheti vagy leszállíthatja a minimumot. Ez által közvetlenül a leghatározottabban megsérti az autonómiát, melynek én legfőbb jellemvonásául az önmegadóztatást vagyok kénytelen hangoztatni, mert én önmegadóztatás nélkül autonómiát nem képzelhetek. (Helyeslés balfelöl.) Megvan tehát az önmegadóztatás sértve a 23. szakaszban és véleményem szerint közvetve meg van az sértve a 10—11. §-ban az által, hogy az úthálózat megállapításánál olyan intézkedési jog tartatik fenn a kormánynak, mint a minő a 10. §-ban foglaltatik, mert ez által azon elvi határozat, hogy ez a törvényhatóság dolga, tulaj donképen meg van semmisítve. (Ugy van! ügy van! a bal- és szélső balon.) Mit mond a 11. §. ? (Halljuk! Halljuk!) Azt mondja, hogy a törvényhatóság köteles a minister felszólítására az úthálózatba olyan utakat is felvenni, a melyek hadászati és közgazdászati fontossággcü birnak. A helyes cathegoria megállapítása az 1. §-ban foglaltatik. Ebben pedig az állami fontosságú utak építése és fentartása az állam feladatává van téve. En tehát nem nem is látom be, miért kelljen az állami fontosságú utakat a törvényhatóságokra ráoctroyálni'? Ha valamely út hadászati fontossággal bir: építtessék az a dolog természete szerint az állam által. (Élénk helyeslés a bal- és szélső bal'oldalon.)Ha pedig a törvényhatósági úton levő műtárgyak hadászati fontossággal birnak: megvan az intézkedés a 10. §-ban arra nézve, hogy ezt a kormány tarthassa fenn és e tekintetben pegélylyel járjon a törvényhatóság költségeihez. Ennélfogva valamely utaknak a törvényhatóságokra hadászati szempontból való ráoctroyálása, semmiféle alappal nem bir. (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) De hát közgazdasági szempontból véve a kérdést, minő közgazdasági érdekek lehetnek azok, melyek arra indítják a ministert, hogy a, törvényhatóságokat valamely, általi különben az úthálózatba fel nem veendett útnak oda beiktatására szólítsa fel. Az országos közgazdasági érdek ismét ugyanazon szempont alá edk, mint a hadászati érdek, tudniillik az országos érdekű utak építtessenek az állam ált il. A vidéki gazdasági érdekkel bíró utak a törvényhatóságok hatáskörébe tartoznak ós azt hiszem, nem mozdítjuk elő a megyében az autonomicus érzést, hogy ha azoknak még gazdasági érdekei iránt is a ministernek kell útmutatást adni. (Ugy van! balfelöl.) A gyámkodásnak ezen mérve, t. ház, oda vezet, hogy a központi kormánynak maholnap annyi teendője lesz, hogy annak megfelelni a dolog természete szerint nem lesz képes. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Én tehát ugy vagyok meggyőződve, hogy a 11. §. határozottan sérelmes a törvényhatóságok autonómiájára nézve, minélfogva e szakasz kiNagyandó annál is inkább, mert abban egy oly intézkedés foglaltatik, mely a ministernek discretionárius hatalmat ád a kezébe, melyet így a törvényhozás nem igen szavazhat meg. Ezen szakasz utolsó bekezdésében ugyanis a minister belátására van bizva annak megállapítása, hogy e törvényhatóság részesítendő e segélyben és ha igen: minőben 1 Hiszen már tegnap arra az álláspontra helyezkedett a t. ház, hogy még a segély mérvének megítélésére is befolyást kivan gyakorolni, mert Boros Béni t. képviselőtársunk