Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-274

274, országos ülés október 23-án, szerdáin. 18SO. 183 lehet és oly valaminek megtérése, vagy megtürése mondható ki az államra, a mi a törvényhozás budgetjogát is érinti. Ezért tartottam kötelességemnek, hogy ily határozatok tekintetében, a melyeknél felebbezés nem történt, a minister felülvizsgálata tartassék fenn. Ez a jövőre sem lesz mellőzhető. Mindezeknél fogva, minthogy e szakaszokban semmi jogsérelmet nem látok és mert ezek a jövő rendezésnek semmi tekintetben sem praejudikálnak, kérem a t. házat, hogy mindkét szakaszt elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Madarász József jegyző: Petrich Ferencz! Petrich Ferencz: T. ház! Röviden akarok nyilatkozni, de oly fontosnak tartom e kérdés megoldását, hogy nem találom feleslegesnek hogy az épen ennél a szakasznál jobban megvitattassék; mert ennek a döntő hatalommal felruházott közigazgatási bizottságnak hatásköre az egész törvényjavaslaton végig előfordul és igy érdemes azzal foglalkozni, vájjon képes-e ezen közigazgatási bizottság megfelelni azon feladatának, melyet ezen törvényjavaslat reá biz. En elismerem, hogy a t. minister ur más bíróság hiányában jelenleg csakugyan nem bízhatta e feladatok teljesítését másra, mint a közigazgatási bizottságra. Ezen törvényjavaslaton két teljhatalom húzódik végig. Az egyik a közigazgatási bizottság, a másik pedig a ministeri teljhatalom. Én ez utóbbival, mely most jó kezekben van. meg tudok barátkozni; de az a kérdés, milyen kezekbe fog később kerülni ezen döntő befolyással biró hatalom és épen e szempontból egész teljességgel pártolom a Zay képviselő ur niódosítványát. A t, minister ur azt hozta fel, hogy elvileg nincs közöttünk különbség. Megengedem és elhiszem, hogy más bíróság hiányában nem tudnék én sem másba kapaszkodni; de miután a kérdés nagyon fontos, hogy ettől talán jóformán az egész törvényjavaslat végrehajtása, eredménye függ, azt kérdem, nem volna-e czélszerű inkább most mindjárt ezt a bajt megorvosolni? Mert nem áll az, a mit Kőrösy t. képviselőtársam mond, hogy most nem az a kérdés, hogy jobb-e vagy nem. Mindig azt kell keresni, melyik jobb, és a melyik jobb, azt kell megalkotni. Nem akarom a t. házat sokáig untatni, hanem hivatkozom a bizottságra, sőt szabad a t. minister úrra is hivatkoznom, hogy én már ott is ezen aggodalmaimnak adtam kifejezést, mert ez a közigazgatási bizottság igen tisztességes, jóravaló elemekből áll — meghajlok az egyének előtt — de mint bíróságban nem bízom meg. Mert kikből áll ez a bizottság ? Áll fele részben olyanokból, a kik azt nobile offieiumnak tekintik és fele részben a kormány közegeiből, a kik a megyék érdekeit nem ismerik, a kik tehát ezen érdeket szem előtt nem tartják. Ezen szempontból pártolom a Zay képviselő ur módosítványát. (Helyeslés balfelől.) Gr. Apponyi Albert: A kérdés, mely ezen szakasznál megvitatás alá kerül, oly nagy elvi fontossággal bir és annak megoldása a törvényjavaslatnak számos további szakaszaira oly befolyást gyakorol, hogy én ezt a controversiát az egész törvényjavaslat tárgyalásának egyik cardinaíis pontjául tekintem (ügy van! balfelől) és nem habozom kijelenteni, hogy ez azon pontok közé tartozik, a melyeknek az én felfogásom szerint kedvező vagy kedvezőtlen eldöntésétől teszem függővé a törvényjavaslat 3-adszori felolvasása alkalmával adandó szavazatomat. (Helyeslés balfélöl.) Én oly jogsérelmet látok e szakaszokban és soha, rendkívüli körülményeket kivéve, amelyekre G-rünwald Béla t. barátom czélzott, minő például a háború vagy forradalom — soha, még ideiglenesen sem megsérthető elvekbe ütközőnek tartom a törvényjavaslat 7., 9. §-ait, valamint némely más paragrafusainak rendelkezéseit is, hogy azoknak elfogadásához hozzájárulni még nagy hasznok szempontjából is tilt jogi érzetem. (Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Miről van itten szó, t. ház? Nem arról, a mit a t. minister ur mondott, hogy itt per tangentem oldassék meg a közigazgatási bíróság szervezésének eg}dk kérdése. Azt én nagyon jól tudom, hogy ezt per tangentem megoldani nem lehet; hanem arról van szó, hogy midőn egy közigazgatási természetű tárgyról törvényt alkotunk, a midőn ezen törvény alkotás közben olyan kérdés, a tárgynak egy olyan oldala kerül élőnkbe, mely kétségtelenül közigazgatási bíráskodási eljárás tárgyát képezi, az az elv, hogy ilyen esetek közigazgatási bírói eljárás tárgyátképezzék, már itt a törvényjavaslatban kimondassák . (Igaz! TJgy van! baloldalon.) Én, t. ház, nem látom át, hogy ennek [kimondása mennyibenpraejudikálnaa közigazgatási bíróság szervezete megállapításának, (Igaz! ügy van! a bal- és szélső baloldalon) mennyiben kötné mng a törvényhozás kezét, ha annak szervezetét ezután tetszése szerint igy vagy amúgy állapítja meg. (Igás! TJgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ott csak az az elv van kimondva, mely minden kétségen felül áll, hogy a 7. és 9-ik szakaszok esete, midőn az állam és község, vagy az állam ós az egyesek közti vagyonjogi természetű differentiák merülnek fel, midőn arról van szó, hogy az állam mint útépítő az egyesek érdekével szemben valamit tenni vagy tűrni tartozzék, hogy megállapittassék az az arány melyben érdekelve van anyagilag egy község és melyben érdekelve van az állam valamely útszakasz fentartásánái — mondom, csak azt kívánjuk, hogy ezekre