Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.
Ülésnapok - 1887-260
Í2 260. országos Ülés jttnlus 4-éii, kedden. 1889. oldalon.) És ezeket a szenvedélyeket a t. ministerelnök nr említi? Azon férfiú, a ki 14 éven keresztül consequenter üldözött mindenkit, a ki hontalanná tette mindenki számára ez országot, a ki az ő politikai szekerét nem tolta, (Igás! Ugy van! a hal- és szélső haloldalon) a ki despoticus dölyffel és gőggel akarta megtörni az országot, a nemzetet és a nemzet minden egyes tagját, a ki nem esküdött politikai nézeteire. (Helyeslés a szélső haloldalon.) 0 beszéljen nekünk szenvedélyekről, midőn az indignatio hangját használjuk. Ez t. ház, a vakmerőségnek és igazságtalanságnak oly neme, a melyet a leghatározottabban visszautasítok. (Hosszan tartó zajos helyeslés a hal- és szélső baloldalon.) Egyébiránt, t. ház, ne forgassuk a lefolyt 14 év történetének lapjait. Sötét pontok vannak azokon és nagyon jól tesz; a t. ministerelnök ur, hogy átadja őket a történelemnek, mert majdan, hogyha az idő mindnyájunk felett napirendre tért és akkor fog a mai kor iránt tisztába jönni a történelmi közvélemény, legalább megmenekszik attól, hogy kénytelen legyen pirulni. (Derültség halfelöl) Ha már felszólaltam,!, képviselőház, röviden nyilatkozni kívánok magára az előttünk fekvő törvényjavaslatra is és azon általános bizalmatlansági szemponton kivül, a melylyel a jelenlegi kormányrendszer iránt viseltetem, megkívánom pendíteni — bár mélyebben behatolni nem kívánok — azon momentumokat is, melyek engem különösebben és tüzetesebben is arra bírnak, hogy a kormánynak a bizalmatlanságon kivül miértnem szavazom meg e törvényjavaslatot, (Halljuk!) Nem szavazom meg, t. ház, először azért, mert én a jelenlegi fedezetet meg nem szavaznám ebben az alakban még azon kormánynak sem, a melyet különben és egyébként támogatnék. Ugyanis: 6,100.000 frt a hiány. Erre a t. pénzügyminister ur három rendbeli fedezetet kér alternative. Az egyik tudniillik az államot, mint magán regáletulajdonost megillető kártalanítási kötvények eladásából befolyó összegnek esetleges felhasznál hatása; a, másik a tisza-szegedi kölcsönalapba visszafolyó pénzeknek esetleges igénybevételei és a harmadik a hiánynak esetleg hitelművelet utján leendő fedezése Én ezek egyikét sem szavazom meg. Megmondom miért. Nem szavazom meg egyszerűen azért, mert van és kell lenni a pénzügyminister ur kezén olyan 8,000.000 forintnak, a melyre, mint fedezetre, költségvetésileg semmiféle kiadási tétel utalványozva nincsen. A szeszpótadóból befolyt, miként az exposé alkalmával a ministerelnök nr, akkor még pénzügyminister kijelentette, körülbelül 5 millió. Igaz, a pénzügyminister ur erre egy alkalommal azt mondta, hogy nem tartja azt helyesnek, hogy ha az országnak befolyó jövedelmeiben kedvező állapot mutatkozik, ezen befolyt felesleg-jövedelem, mint fedezet kijelöltessék; ugy, de ez nem ily természetű összeg. Ez összeg a felemelt adóból folyt be, ép ugy, mint az egyes fogyasztási adók, a melyeket kiutaltunk bizonyos kiadási tételek fedezhetésére. A szigorú pénzügyi kormányzati szempontnak figyelembe vétele mellett vájjon mily jogon és alapon és miként óhajtja a t. pénzügyminister ur azt, hogy ezen 5 millió frt, tetszés szerinti felhasználásra, rendelkezésére bocsáttassák, midőn elégséges pénztárikészleTének kell lenni? Hát ez az 5 millió frt oly kicsiny összeg, melyet a minister urnak egy* szerűen azért bocsáthatunk rendelkezésére, hogy azt a cassákban őrizze, és az interealaris kamatokat azon összeg után az ország elveszítse ? Igenis, megengedem, hogy ha az államháztartás egyes ágaiban természetes fejlődés és javulás folytán több bevételek mutatkoznak, hogy akkor nem kívánhatjuk, hogy ebből minden krajezár új fedezetként utaltassék ki, de a most szóban levő összeget ép ugy kell fedezetül kijelölnünk, mint annakidején a fogyasztási adókból befolyt, körülbelül 6 millió frtot. Hasonlóan vagyunk 3,100.000 írttal, a melyet a vámbevételek nettó visszamaradása czímén megszavaztunk. Mi fog ezzel történni, legyen szives a t. pénzügyminister ur megmondani a törvényhozásnak. Ha már most mi 8,100.000 frtnyi oly összeggel bírunk, mely tényleg befolyt — nem tudom az utóbbi befolyt-e, de hitel alakjában a minister urnak megszavaztatott — ha mi, mint mondom, ily összegekkel bírunk : hogy akkor a pénzügyministernek rendelkezésére még további fedezetet is bocsá-:.sunk, ezt a takarékosság elveivel megegyeztethetőnek nem tartom. Nagyon kérem a t. pénzügyminister urat, óvakodjék attól, hogy ily nagy eassakészleteket tartson és hogy azoknak befolyása után az országra háruló interealaris terheket növelje. Most fognak befolyni a regáléból az államot illető és a tisza-szegedi kölcsönből visszafolyó pénzek. Vájjon, ha ezen cassakészletek a minister ur rendelkezésére fognak bocsáttatni, mikép szándékozik eljárni a t. minister ur, mert hogy az állam a?: interealaris kamatok által súlyosan meg fog terheltetni, az bizonyos. De nem szavazom meg a törvényjavaslatot azon általános pénzügyi politika szempontjából sem, melyet a költségvetés általános tárgyalása alkalmával részletesen kifejteni szerencsém volt ég most csak megpendítem, nem szavazom meg jelesen a múltban tapasztalt könnyelműségnél fogva, melynek súlyos következményeit az ország annyira érzi; nem szavazom meg azon egyszerű, minden államférfiúi gondolatot mellőző banális pénzügyi politikánál fogva, mely mindig és mindig csak az adózó polgárok megterheltetésére törekszik ; nem szavazom meg azért sem, mert az ország reformszükségletei épen azon pénzügyi politika folytán szenvednek, mely éveken keresztül folytattatik. Mikor az ország 14 éven keresztül