Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.
Ülésnapok - 1887-274
182 274. országos ülés október 33-án, szerdán. 1889. fogjuk venni a kérdést és a törvényhozás bölceesége szerint fog határozni. Egyébiránt mirö] van e megtámadott szakaszokban szó? A 7-ik szakasz szerint az egyes községek, városok stb. területén átvonuló államutak költségeihez azon a czímen, hogy az az állami út községi közlekedési út is, az illető község hozzájárulni tartozik. Tehát a hozzájárulási arány megállapításáról van szó. Ez lehet t a közigazgatási bíróság eljárásának a tárgya. Én elvileg ezt semmi esetre sem vonom kétségbe; de hogy ez a közigazgatási bíróság végleges rendezését be nem várhatná,, azt tagadom. A 9. §. pedig az államutakat illetőleg támadható contentiosus kérdésekre vonatkozik, de ez sem oly égető rész, mely a végleges rendezést be nem várhatná. És eldöntendő kérdés lesz az annak idején, há vájjon ezen kérdések is oda utaltassanak és mily formán, de, t. képviselőház, ma nekem azokkal a forumokkal kell számolnom, a melyek tényleg megvannak. De milyen különös lenne is az, ha az administratio mai helyzetében és mai fórumai szerint, épen a közutakról és vámokról szóló törvényjavaslat egy egészen eltérő, sőt még ideiglenes közigazgatási szervezetet tolna be a fennálló administrativ szervezeti)e. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A t. képviselő ur, ki a határozati javaslatot beadta és Grünwald képviselő ur is érezték, hogy tulajdonképen időközben tenni kell valamit, ha nem akarnak inconsequensek lenni; még ideiglenesebb szervezettel akarnak segíteni: a curiai bírákat tolják előtérbe — gondolom két birát és két tisztviselőt — de hogyan illik be ezen ideiglenes szervezet az egész mai állapotba? Hiszen a kir. Curiát külön törvénynyel fel is kellene hatalmazni, hogy ezekben az ügyekben ítéljen. És itt fölmerül az az elvi kérdés: vájjon az a közigazgatási bíráskodás gyakorolható e most már alkalmazott birák által, vájjon az 1869 : IV. t.-czikkel szemben lehet-e közigazgatási birói functiót ruházni a curiai bírákra? (Egy hang a baloldalon: A törvény kimondhatja!) A törvény mindent kimondhat — nincs róla szó — de kérdés, vájjon ideiglenesen lehet-e egy ily forumot statuálni az ügy érdekében? olyan dolgot kimondani, a melynek absolute helyessége felett én a magam részéről meggyőződve nem vagyok. Nem habozom kimondani, hogy ily ideiglenes szerkezettel most akarni fellépni, ezt én rationalis dolognak nem tartom. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Hanem az előttem szóló t. képviselő ur nem állhatta meg, hogy bizonyos összegét a szatírának ne vegyítse beszédébe, különösen azon jó érzelemnél fogva, melylyeí ő a ministerek iránt viseltetik. (Derültség.) 0, ki az administratióban oly rendkívül jártas, (Egy hang balfelől: Honnan tudja?) van szerencsém ismerni ebbeli jártasságát még Zólyom megyéből — felhozta, hogy neki ugyan senki sem fogja bebizonyítani, hogy a minister ilyen apró ügyekkel fogna foglalkozni, hanem azokat valamelyik titkár vagy fogalmazó fogja elintézni; és hogy tulaj donképen azt az erősködést, melyet itt véghez viszünk, nem is a minister, hanem a tisztviselőnek kedveért teszszük. Nem akarok a felett vitatkozni, mit győz és mit nem győz a minister. (Helyeslés jobbról.) Linder György: A zóna szerint dolgozik! (Derültség.) • Baross Gábor kereskedelmi minister: Az sem ártana, ha valaki zóna szerint gondolkoznék. (Zajos derültség.) T. ház! Vagy aprók ezen ügyek, vagy nem aprók. Ha aprók, akkor kérdezem: nem párttaktika-e, ha azok kedveért bennünket jogok felfüggesztésével, ignorálásával, nagy conceptiók eltemetésével vádolnak? (Helyesés jobbfelöl.) De én a képviselő úrral határozottan ellentétes nézetben vagyok. Ezek nem apró, hanem igen jelentékeny ügyek és ha mindjárt nem is magánjogi természetűek, mint a milyeneknek azokat a képviselő ur képzeli, .azokra nézve mégis a ministernek közvetlen határozata minden körülmények közt indokolva van. Ezek után azzal concludálok, t. ház, hogy vannak e törvényjavaslatban kérdések — és e tekintetben köztünk eltérés nincs — a melyek felett, ha lesz közigazgatási bíróság, ennek döntése lesz kiköthető; de, a mig e szervezetről a törvényhozás nem határozott, addig nem tartom okszerűnek és lehetőnek, hogy akár végleges, akár ideiglenes formában más forumokat állítsunk fel és más forumok illetékességet toljuk előtérbe, mint a melyek ma törvény alapján a magyar közigazgatási eljárásban fennállanak. (Élénk helyeslés jdbbfelől.) Ezt annyival inkább kérném méltányolni, mert nem lehet szem elől téveszteni, hogy ugy a 7-ik, mint a 9-ik §. a mai állapottal szemben mindenesetre kedvezőbb eljárást statuál. A közigazgatási bizottságok eljárása tekintetében contradictorius módozatot hoz be a törvényjavaslat; minden egyes panasznál igyekeztem megmondani, hogy a panaszos fél — mindig a mai rendszert véve — hol keresheti és találja fel panaszának orvoslását. És itt Zay képviselő ur egy intézkedésen ütközött meg, mely szerint az állami utakra vonatkozó kérdésekben, mielőtt valamely határozat jogerejűvé válnék, az még végrehatás előtt a kereskedelmi minister jóváNagyását igényli. Ezt azért tettem, t. ház, mert itt államutakról lévén szó, valakire bizni kell a közérdek képviseletét, az a valaki pedig nem lehet más, mint az, a ki a közutak kezeléseért a törvényhozásnak felelős. De szükséges volt ezen intézkedés azért is, mert azon határozatnak pénzügyi következménye is
