Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.
Ülésnapok - 1887-274
274. orszftgos Illés oitóber 28-án. s-zerdán. 1881). 181 Baross Gábor kereskedelemügyi minister: T. ház! Bátor voltam előre közölni a t. képviselő úrral, hogy felszólalását meghallgatom, illetőleg, hogy további indokokat fogok kérni azon határozati javaslat mellett, melyet Zay t. képviselő ur volt szives a képviselőház elé terjeszteni. A t. képviselő ur felszólalása megtörtént és bármennyire érzem is, hogy az én erőm elégtelen azon eszmék súlyához képest, a melyekkel ő érvelt, mégis elmondom azokat, a miket e kérdésről kötelességszerűen a t. ház előtt kifejtenem kell. A t. képviselő ur azt méltóztatott mondani, hogy őt nem \ezérli ellenzéki taktika, hanem hogy <> a dolog érdekében szólal fel, hogy ő a jogállamnak megtámadása ellea tiltakozik. Tiltakozik az ellen, hogy itt jogok confiskáltassanak és hogy — a mint monda — magánjogi kérdésekben minister legyen hivatott határozni; vagyis, hogy —- és ezzel tetézte érvei súlyát — a minister legyen biró saját ügyében. Mondotta továbbá a t. képviselő ur, hogy ez a javaslat felfüggeszti a jogállam legprimitívebb elvét, egyszóval: azon nagy conceptiót, a melynek administrativ bíráskodás a neve. Hogy ez a bírálat, ez a túlzás, t. ház, nem pártpolitikából eredne, azt én el nem ismerhetem. Mert, t. ház, hogy áll ez a kérdés ? Teljesen egyetértek a t. képviselő úrral abban, hogy vannak közigazgatási kérdések, amelyek felett külön közigazgatási bíróságnak határozata czélszerű és az u. n. jogállam szempontjából kívánatos is. Teljesen egyetértek a t. képviselő úrral abban is, hogy ezen szakaszok egyikében vagy másikában foglaltatnak ügyek, a melyek a közigazgatási bíróság elé fognak tartozhatni; de kérdem, t. ház, miként lehetséges nekem a jelen törvényjavaslatban a közigazgatási bíróság eszméjét megoldani? Feladata-e ez iueidentaliter ezen törvényjavaslatnak ? Én azt hiszem, hogy nem. Ha a t. képviselő ur felszólal és az ő nagy eszmemenetéhez képest itt fölveti a közigazgatási jogszolgáltatás kérdését, az ellen nem tennék semmi kifogást. De kapcsolatba hozni ezen kérdést mindjárt azon szervezettel, a mely hiszen lényeges része a megalkotandó rendszernek, a mely fölött a törvényhozás még nem határozott és a melyről tehát ma még nincs tájékozva és senki sem mondhatja, hogy milyen lesz tehát a közigazgatási bíróság, hány fórumból fog az állani stb., azt én el nem fogadhatom. Köztünk nem az a különbség, t. ház, hogy ezen az oldalon az elvet megtagadnók, önök meg azt felállítanák. Tagadom, hogy ez az elv az önök kizárólagos tulajdona; tagadom azt,hogy én valamit felfüggesztenék, a mikor az tulaj donképen most még nincs is meg. Tagadom, hogy köztünk a dolog lényegére nézve különbség volna; köztünk a különbség csak abban áll, hogy mig mi rationalis módon akarunk eljárni, addig a t. képviselő urak anticipálják a dolgot és a mig mi ezen kérdéssel tüzetesen szándékozunk foglalkoztatni a t. képviselőházat és ezt a nagyfontosságú kérdést külön akarjuk a törvényhozás elé hozni: addig önök felhasználják ezt az alkalmat és olybá tüntetik fel a dolgot, mintha önök a jogállam védői volnának, mi meg a jogáll m felforgatói. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás a baloldalon.) T. ház, hát ez nem párttaktika ? Ismétlem, egészen más volna, ha köztünk elvi különbség lenne; ha mi tagadnók, hogy közigazgatási jogszolgáltatást behoznunk kell; egészen más volna az, ha ez lenne köztünk controverskérdés. De a t. képviselő urak határozati javaslatukban mindjárt egy szervezetet hoznak szóba; azt mondják: elsőfokúlag határoz az elsőfokú közigazgatási bíróság, utolsó fokon a végsőfokú közigazgatási bíróság. Ám tudja azt valaki ma, hogy az a közigazgatási bíróság kétfokú vagy egyfokú lesz-e ? Hogyan lehet a jelen törvényben valamit anticipálni, a mi annyira fontos és annyi külön megfontolást igényel ? A közigazgatási bíróság, t. képviselőház, évek hosszú során keresztül, midőn az administratióval foglalkoztam, tanulmányaim tárgyát képezte. Az előttem szólott t. képviselő ur még nem volt a képviselőház tagja, midőn e tárgyban nyilatkoztam, a mit csak azért említek fel, hogy megnyugtassam a t. képviselőházat, hogy e kérdésnek minden részlete iránt igyekeztem tájékozást szerezni. És teljes meggyőződésem alapján állítom, hogy a szervezeti kérdésnek jó megoldásától függ a közigazgatási bíróság sikeres functiója (Igaz! TJgij van! jobbfelcl) és hogy igen könnyű oda állítani a nagy elveket és eszméket a következményeknek, épen hazai viszonyaink közötti coneret föltüntetése nélkül. (Helyeslés jobbfelől.) El fog jönni az idő, midőn a kormány javaslatát elő fogja terjeszteni; akkor, a részletes megvitatás alkalmával fog majd kitűnni, mennyi óvatosság, mily érett megfontolás szükséges a közigazgatási 1 bíróság oly szervezéséhez, hogy az ország valóságos érdekeinek megfeleljen. (Helyeslés jobbfelől) Másfelől azt állítom, hogy e törvényjavaslat semmi tekintetben sem praejudikál a jövendőbeli közigazgatási rendezésnek és igy magának a közigazgatási bíróság rendszerének sem ; ennélfogva én az ügy érdekében nem találom megengedhetőnek, hogy a t. képviselőház ilyen coneret részleteket tartalmazó határozati javaslat felett, a mely, ha jövőre nézve is irányadó maradna, prejudikálna a végleges rendezésnek, ma elfogadólag dönthessen. Hiszen, ha a közigazgatási bíróság meglesz ( méltóztassék a hatáskört, melyről itt szó van, arr a ruházni: akkor in concreto, bizonyára discussio al&
