Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-273

j 54 2ÍS. országos ülés október 22-én, kedden. 1889. képviselője, (Derültség balfelől) mert minduntalan arról szól, hogy ezt, meg azt fogjuk tenni, már t. i. a t. túloldal mit fog tenni, beszédére egy megjegyzést tenni, a melyet azért kell mindjárt első helyen felhoznom, mert a mi álláspontunkra vonatkozik. (Malijuk! Halljuk!) A t. képviselő ur neheztelte azt, hogy mi elfogadjuk ugyan a törvényjavaslatot általánosságban, de ha bizonyos általunk beterjesztendő indítványok és javítások el nem fogadtatnak, akkor nem fogjuk az egészet megszavazni. A t. képviselő ur azt mondja, hogy ezen eljárást nem értheti. Pedig nagyon könnyen megértheti ép a t. képviselő ur, ki technicai kérdésekkel foglalkozik, mert ezek nagyon egyszerű számításon alapulnak. Mi egyszerűen latba vetjük, vájjon nagyobbak-e a hátrányok, melyek a törvény elfogadásával járnak, mint az előnyök és ha a mi indítványunk el nem fogadása esetében azt találjuk, hogy a hátrányok nagyobbak, mint az előnyök s az országra ebből haszon nem hárul: akkor mi a törvényjaslathoz hozzá nem járulunk, (Ugy van! balfelől.) Mielőtt, t. képviselőház, a törvényjavaslat érdemleges tárgyalására áttérnék, parlamentaris eljárásunknak egy hiányára, egy fogyatkozására kell a t. ház figyelmét felhívnom s ezt szintén azért teszem, mert ez a törvényjavaslat tárgyalásával szoros nexusban van. (Halljuk! Halljuk!) Ez a fogyatkozás, t. képviselőház, az, hogy nálunk nincs meg az a gyakorlat, minélfogva a parlamentaris ülésszak trónbeszéddel nyittatnék meg, mely egyrészt a kormány felfogását az általános politikai helyzetről, másrészt pedig a kormány munkaprogrammját tartalmazza. Ennek fontossága, t. ház, parlamentalis szempontból világos. A parlamentnek feladata, hogy mindig az események szinvonalán álljon, hogy ez irányban teljes informatiót nyerjen s hogy azokhoz hozzászólhasson. Azon kivül, t. képviselőház, nekünk contactusban kell lennünk még a közvéleménynyel melyet folytonosan ve zetnünk kell. Már most be kell látni mindenkinek, t. ház, hogy a mostani gyorsan élő világban teljes lehetetlenség, hogy mi a politikai eseményekkel lépést tartsunk, ha öt esztendőben csak egyszer tartatik trónbeszéd. Hányszor történik meg, t. ház, hogy például épen a szünet alatt — a mint meg is történt -— ugy a bel- mint a külpolitika terén igen fontos új kérdések merülnek fel. Igaz, hogy erre nézve lehet interpellatiót intézni, de ezt csak egyes képviselő teheti, az egész ház a kérdéshez nem igen szólhat hozzá. Hányszor történik meg az, t. ház, hogy egy egész országgyűlési eyclus alatt a kormány politikai nézetében fordulat áll be. (Igaz! TJyíj van! balfelöl.) Erről mi, t. ház, hivatalosan nem értesülünk & hozzh nem szólhatunk. Hanem sajátszerű" jelenség az, t. ház, hogy a kormány ezt a nagy fordulatot, mely belpolitikájában beállott, Nagyváradon — hozzá teszem: egybanquetten, inter poeula — mutatta be. Távol áll tőlem, t. ház, hogy helytelenítsem, ha a képviselő és választói között kedélyes viszony létezik. Természetesnek találom, hogy re bene gesta összeülnek s ősi szokás szerint fecerunt magnum áldomás. (Derültség balfelől.) De bocsánatot kérek, t. képviselőház, az a zajongó elbizakodás, az a duhajkodó korteshang. a mely ott Váradon uralkodott, nem képezheti komoly és megfelelő hátterét annak, midőn a ministerelnök programmot ad s az ország sorsáról értekezik. En azt hiszem, t. képviselőház, hogy nekünk minden körülmények között ezzel a programmal itt kellene megismerkednünk. (Igaz ! Ugy van! balfelől.) Ezt a képviselőház elé kellett volna terjeszteni, hogy mi akkor hozzá szólhassunk, Hogy ennek hiányából minő hátrányok származnak, t. ház, ezt ime az előttünk fekvő törvényjavaslat is bizonyítja. Mert miképen szóljunk mi hozzá ezen törvényjavaslathoz, a mely egy nagy közigazgatási, egy nagy helyhatósági functiót állapít meg, midőn azt a leendő organismust, a melynek keretébe ez be fog illesztetni, nem ismerjük. (Igaz .' Ugy van ! balfelől.) Ez, t. képviselőház, egy egész csomó eontentiosus competentíával ruházza fel a t. kormányt, mikép járuljunk mi tehát ahhoz addig, mig a közigazgatási bíróság behozva nincs, (Igaz! Ugy van! balfelől) mikor ennek behozatala küszöbön áll, ha ugyan igaz az, a mit mondanak. De van, t. ház, még egy más kérdés is. Ez a törvényjavaslat abból az alapfelfogásból indul ki, hogy a functiók megosztandók a helyhatóságok és az államkormányzat között; garantiákat akar adni a helyhatóságoknak és ezeket a garantiákat abban találja a helyhatóságokra nézve, hogy a kivitelnek egy igen jelentékeny része az alispánra a helyi hatóságok functiónariusára van bizva; de ha az az alispán kineveztetik, kérdem: hova lesznek azok a garantiák ? (Élénk helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) Tehát, t. ház, vagy ezen törvényjavaslat intentiója hamisittatik meg, vagy pedig az egész törvény fe nekestül fel fog forgattatni. (Igaz! Ugy van! a balés a szélső baloldalon.) Tudom én, t. ház, hogy utólagosan is hozzá lehet a dolgokat illeszteni, de ez mindig mechanicus összetákolás lesz (Ugy van! balfelöl) és tessék elhinni, a mostani közigazgatási miseriáknak egyik legfőbb oka épen abban rejlik, hogy a helyhatóságok szerkezetébe bevitték az államiság postulatumát. De, t. ház, azonkívül ezen törvényjavaslat nincs is — nézetem szerint — kellőképen előkészítve. Nem vagyunk mi azon statistikai adatok