Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-273

278. országos ülés oktéber 32-én, kedden. 1889. 153 költséggel s nehézséggel építhetünk és mert az ntakba fektetett tőke kevés kivétellel, tudniillik ott, a hol vámokat szednek, egy holt tőke, mely tőkének előteremtésébe szabadon mozgó és működő honpolgár nem szívesen bocsátkozik. Ha tehát azt akarjuk, hogy alkotmányos alapon álló megyei és városi törvényhatóságaink utakat építsenek, nem tehetek róla, de oly törvényjavaslatot kell alkotni, mely a központi hatalom befolyását az autonóm testületre lehetőleg biztosítsa. De azt látjuk, t. ház, hogy a kormány e hatalma eddig is fönnállóit, e befolyását eddig is gyakorolta és én legalább még nem emlékszem oly esetre, a hol a kormány a törvényhatóságot gátolta volna abban, hogy utat építsen, sőt inkább befolyását mindig arra irányozta, hogy azt az útépítésre szorítsa. Ha tehát e törvényjavaslatot íökéletesbíteni akarjuk, akkor mindenesetre a kormány hatalmi kö: ét tágítanunk kell, eltekintve persze egyes részletektől, melyekre bátor leszek reflectálni. Többek részéről ugyanis — nemcsak a túlsó oldalról, hanem ez oldalról is — aggályok merültek fel a törvényjavaslat ilynemű intézkedéseivel szemben. Különösen az 5. §. és a 11. §. azon intézkedése látszott aggályosnak, mely szerint a kereskedelmi minister egyes hadászatilag kevésbbé fontos állami utakat a törvényhatóságok úthálózatába tolhatja be és azok fentartásának terheit a törvényhatóságokra róhatja. Concret esetet is hozhatok fel. így például Arad megyének és Temes megyének is nagy sérelme van e tekintetben, mert mind a két megyére egy-egy fontosabb állami ut fentartásának terhét rótták. Megengedem, hogy a múltban ily átruházásnak volt jogosultsága. Tudjuk, hogy az ily eljárásoknál az állam fiscalis érdekei is érintve vannak, de épen mert itt nagyon gyakran fiscalis érdekek dönthetnek és nemcsak a kereskedelmi, hanem más ministernek befolyása is érvényesülhet: sokan czélszerűnek találták és e tekintetben felszólalások is történtek párttanácskozásaink alkalmával, hogy a minister csak az esetben legyen jogosítva az ily utakat a törvényhatóságokra ruházni, ha ezt a törvényhozás is helybenNagyja. Más irányban is voltak aggályok; felhozták, hogy az ily átadások folytán a megyék kénytelenek lesznek az egyenes adóknak nem 10, hanem 13°/o-át az utakra költeni. Aggályosnak találták a kereskedelmi minister azon intézkedési jogát is, hogy vámjogokat engedélyezhet, szabályozhat és önhatalmúlag megszüntethet. Szóval aggályok merültek fel sok oly intézkedéssel szemben, melyek a magánjogok védelmét és a törvényhatóságok sérelmét tisztán a minister eldöntési jogára utalja. Grulner t. képviselő ur megnyugtatására mondhatom, hogy a kereskedelemügyi minister e felszólalásokra kijelentette, hogy hajlandó oly módosításokat elfogadni, melyek a felmerült aggáKÍPVH. NAPLÓ 1887—9^. XIH. KÖTET. lyokat eloszlatják, a mennyiben ez által nem látja veszélyeztetve a törvényjavaslat czélját. Leszünk oly bátrak, annak idején be is nyújtani az idevágó módosításokat. Ép azért azt hiszem, hogy az igen t. képviselő ur azon kifogása, hogy a törvényjavaslattal centralisticus irányzatok követtetnek, az általam felhozottak által tárgytalanná vált és a felszólalásának alapjául szolgáló aggályok eloszlatva lesznek, tehát akkor, midőn a törvényjavaslat végleges megszavazásáról lesz szó, mindketten egy táborban fogunk a javaslat megszavazására kezet fogni. Ezek voltak, ha jól emlékezem, azok, miket a t. képviselő ur a törvényjavaslat ellen felhozott. Miután a törvényjavaslat egyéb oldalról megtámadva nem volt, miután én a magam részéről a törvényjavaslatot az általános tárgyalásra tökéletesen jó és elfogadható munkálatnak tartom és miután én ugy vagyok meggyőződve, hogy a t. háznak kötelessége a kormányt támogatni akkor, midőn az e törvényjavaslat benyújtásával határozott bizonyítékát adta annak, hogy a nagy reformok terén törhetlenül előrehaladni kivan : én részemről azon kéréssel fejezem be beszédemet, méltóztassék a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés jóbbfelöl.) Elnök! Grulner képviselő ur kivánja félreértett szavainak értelmét helyreállítani. Gulner Gyula: T. ház! Az előttem szólott igen t. képviselő ur szíves volt tegnapi igénytelen felszólalásommal bővebben és tüzetesebben foglalkozni. Nincs jogom ahhoz, hogy beszédének minden részletére kiterjeszkedjem, egyhez azonban a házszabályok jogot adnak és ez az, hogy alaposan félreértett szavaim értelmének helyreállítására felszólalhassak, mert a t. képviselő ur olyant imputált nekem és olyant olvasott ki beszédemből, a mi annak egész tartalmával, betű szerinti szövegével homlokegyenest ellenkezik. (Halljuk!) T. képviselő ur t. i. azt imputálta a tegnapi igénytelen felszólalásomba, hogy én abban azt mondottam volna, illetőleg beszédem ezen része oda irányult volna, hogy egyes osztályokat ki akarok venni a terheltetés alól. Én épen ezzel ellenkezőt mondottam és épen azért kifogásoltam a törvényjavaslatot, hogy ott is, a hol lehetséges, az egyenlő teherviselés elvét nem alkalmazza. Tehát a t. képviselő ur — sajnálom, de meglehet, hogy az én hibámból, előadásom homályos volta az oka — egészen homlokegyenest ellenkezőt értett beszédemből, mint a mire beszédem tulajdonkép czélzott. (Igás! Ugy van! balfdől.) Ezt kívántam csak megjegyezni. Báró Roszner Ervin jegyző: Beőthy Ákos! Beőthy Ákos l T. ház! Első sorban kénytelen vagyok az előttem szólott t. képviselő urnak, a ki ugy látszik, a t. kormánypártnak félhivatalos 20