Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-273

1 50 -" 3- országos ülés ektóber 22-én, kedden. 1889. bizonyítani azt, hogy az egyenlő és igazságos adó­fizetésnek és az egyenlő teherviselésnek a hívei vagyunk, már csak ezen oknál fogva sem volnánk hajlandók ezt a törvényjavaslatot elfogadni. Ennek a törvényjavaslatnak a városokra vonatkozólag is nagyon súlyos része van a napszámosokat illetőleg, mert a napszámosokra, mintegy 800.000 re, több mint 1 millió útadó fog ezen törvényjavaslatnak elfogadása esetében nehezedni. Tehát tekintve azt, hogy ezen törvényjavaslat sem a municipalis, önkormányzati rendszernek, sem pedig a jogos és igazságos adófizetés és a pol­gároknak aránylagos megterheltctése elvével össze nem egyeztethető, pártunk nevében ismételve ki­jelentem, hogy ezen törvényjavaslatot általános­ságban sem fogadom el a részletes tárgyalás alapjául. T. ház ! Mi, kik itt e padokon ülünk, a megyei önkormányzat tevékenységétől várjuk mindazon javulást és haladást, melyet azok, kik e javaslatot pártolják, a minister mindenhatóságától remény­lenek — kijelentjük már most is, hogyha, t. ház bölcsességét valamely szentlélek megszállja s mindazon szakaszokat, melyekre neheztelünk, törölni fogja és az önkormányzat meghamisítatlan elvének megfelelőleg ezt a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alkalmával átgyúrja, akkor harmadszori felolvasása alkalmával elfogadására szavazunk. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Báró Boszner Ervin jegyző: Boros Béni! Boros Béni: T. ház! Azok után, miket az előttünk fekvő törvényjavaslat tárgyában elhang­zani hallottunk, megkönnyítve látom feladatomat; megkönnyítve leginkább az által, hogy a túloldalon ülő képviselőtársaim egy része már kijelenteni méltóztatott, hogy a törvényjavaslatot általános­ságban elfogadja. Ezzel, azt hiszem, az általános vitának éle el van véve és a törvényjavaslat el­fogadása e házban már nagy többséggel biz­tosítva van. Azokra pedig, a miket az előttem szólt t. képviselő ur felhozott, azt hiszem, szintén szük­ségtelen bővebben kiterjeszkednem és pedig azért, mert ő beszédének kezdetén márkijelentette,hogy a törvényjavaslatot általánosságban sem fogadja el s ezen kijelentését később is oly érvekkel igye­kezett támogatni, a mely érveknek lerombolására én hiába vállalkoznám, mert véle egészen homlok­egyenest ellenkező állást foglal ok el. Akkor, midőn 8 a törvényjavaslat centralistieus irányzatát oly rendkívül mérvben kiemeli és megtámadja és foly­tonosan az önkormányzat elveire hivatkozik, én tőle nagyon eltérő állásponton vagyok, mert én a törvényjavaslatnak centralistieus irányát szük­ségesnek tartom, szükségesnek különösen akkor, midőn azt ezélozzuk, hogy az országban utakat építsünk ég fentartsunk. Erre azonban leszek bátor később visszatérni, mert az előttem szólott egyik t. képviselő ur a törvényjavaslat ezen irányzatát szintén kritikája tárgyává tette; tehát nem fogom elmulasztani erre vonatkozólag észrevételeimet véle szemben is később megtenni. De a t. képviselő ur még egyéb oly motivu­mokaí hozott fel, a melyekben álláspontunk rendkívül különbözik. O tudniillik azt említette fel a törvényjavaslat hiányául, a mit én igen nagy érdemének tartok : ő ugyanis az egyenletes adózást, az uti adó egy T enletes kivetését kifogásolj a.'En ezt, mint említem, a törvényjavaslat legnagyobb érde­mének tartom. Azután kifogásolja — szavait idézem — a mérnököknek a főispán által való ki­neveztetését. Ha a törvényjavaslat ellen akarnék beszélni, t. ház, annak épen azon rendelkezését támadnám meg, mely megNagyja a megyéknek azon jogot, hogy ismét mérnöki hivatalokat szervezzen és mérnököket nevezhessen ki. Nem kifogásolom és kifogásolhatom tehát, hogy a kormány, illetőleg a főispán által lesznek a mérnökök kinevezve, hanem kifogásolom és ezt a törvényjavaslat hiányának tartom — hogy ismét a megyei mérnöki rendszer lehetőségét helyezi kilátásba. Felemlítette a képviselő ur, hogy a közigaz gatási bizottságoknak befolyását sérelmesnek tartja. Azt hiszem, hogy ez által önmagával jött ellenkezésbe, mert hiszen tudjuk, hogy a közigaz­gatási bizottságoknak a megyei utaknál megadott ellenőrzési joga a megyei autonómiának adott kedvezmény. A közigazgatási bizottság, még az állami utak ellenőrzésére is rendesen önálló, füg­getlen törvényhatósági tagokat szokott kiküldeni. Ha a képviselő ur ezen rendelkezés ellen szólat fel, azt hiszem, azon elv ellen vét, a melyet előbb az önkormányzat érdekében különösen hang­súlyozott. Végül az alispáni omnipotentia ellen szólalt fel a képviselő ur. Eddig a magyar ember az alispánt a törvényhatóság első tisztviselőjének és képviselőjének tekintette. Meglehet, hogy a t. kép­viselő ur talán valami jövőre kinevezendő alispánra gondol; addig azonban, a mig az alispánt a megye közönsége választja, az alispán beavatkozási és rendelkezési joga inkább a megyei önkormányzat szabadabb mozgására mutat, mintsem azon elvre, a melyet előbb a t. képviselő ur oly mereven kifo­gásolt. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Ellenmondások a szélső baloldalon.) Már ezen egyes adatokból, de meg azon további megjegyzéseiből, melyek különben inkább a törvényjavaslat részletes tárgyalásához tartoz­nak, méltóztatnak látni, hogy álláspontunk oly­annyira ellentétes és különböző, hogy még az esetben sem vállalkozhatnám a t. képviselő uf nézeteinek megezáfolására, ha nagyobb erővel és rábeszélő tehetséggel bírnék.

Next

/
Thumbnails
Contents