Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.
Ülésnapok - 1887-273
1 50 -" 3- országos ülés ektóber 22-én, kedden. 1889. bizonyítani azt, hogy az egyenlő és igazságos adófizetésnek és az egyenlő teherviselésnek a hívei vagyunk, már csak ezen oknál fogva sem volnánk hajlandók ezt a törvényjavaslatot elfogadni. Ennek a törvényjavaslatnak a városokra vonatkozólag is nagyon súlyos része van a napszámosokat illetőleg, mert a napszámosokra, mintegy 800.000 re, több mint 1 millió útadó fog ezen törvényjavaslatnak elfogadása esetében nehezedni. Tehát tekintve azt, hogy ezen törvényjavaslat sem a municipalis, önkormányzati rendszernek, sem pedig a jogos és igazságos adófizetés és a polgároknak aránylagos megterheltctése elvével össze nem egyeztethető, pártunk nevében ismételve kijelentem, hogy ezen törvényjavaslatot általánosságban sem fogadom el a részletes tárgyalás alapjául. T. ház ! Mi, kik itt e padokon ülünk, a megyei önkormányzat tevékenységétől várjuk mindazon javulást és haladást, melyet azok, kik e javaslatot pártolják, a minister mindenhatóságától reménylenek — kijelentjük már most is, hogyha, t. ház bölcsességét valamely szentlélek megszállja s mindazon szakaszokat, melyekre neheztelünk, törölni fogja és az önkormányzat meghamisítatlan elvének megfelelőleg ezt a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alkalmával átgyúrja, akkor harmadszori felolvasása alkalmával elfogadására szavazunk. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Báró Boszner Ervin jegyző: Boros Béni! Boros Béni: T. ház! Azok után, miket az előttünk fekvő törvényjavaslat tárgyában elhangzani hallottunk, megkönnyítve látom feladatomat; megkönnyítve leginkább az által, hogy a túloldalon ülő képviselőtársaim egy része már kijelenteni méltóztatott, hogy a törvényjavaslatot általánosságban elfogadja. Ezzel, azt hiszem, az általános vitának éle el van véve és a törvényjavaslat elfogadása e házban már nagy többséggel biztosítva van. Azokra pedig, a miket az előttem szólt t. képviselő ur felhozott, azt hiszem, szintén szükségtelen bővebben kiterjeszkednem és pedig azért, mert ő beszédének kezdetén márkijelentette,hogy a törvényjavaslatot általánosságban sem fogadja el s ezen kijelentését később is oly érvekkel igyekezett támogatni, a mely érveknek lerombolására én hiába vállalkoznám, mert véle egészen homlokegyenest ellenkező állást foglal ok el. Akkor, midőn 8 a törvényjavaslat centralistieus irányzatát oly rendkívül mérvben kiemeli és megtámadja és folytonosan az önkormányzat elveire hivatkozik, én tőle nagyon eltérő állásponton vagyok, mert én a törvényjavaslatnak centralistieus irányát szükségesnek tartom, szükségesnek különösen akkor, midőn azt ezélozzuk, hogy az országban utakat építsünk ég fentartsunk. Erre azonban leszek bátor később visszatérni, mert az előttem szólott egyik t. képviselő ur a törvényjavaslat ezen irányzatát szintén kritikája tárgyává tette; tehát nem fogom elmulasztani erre vonatkozólag észrevételeimet véle szemben is később megtenni. De a t. képviselő ur még egyéb oly motivumokaí hozott fel, a melyekben álláspontunk rendkívül különbözik. O tudniillik azt említette fel a törvényjavaslat hiányául, a mit én igen nagy érdemének tartok : ő ugyanis az egyenletes adózást, az uti adó egy T enletes kivetését kifogásolj a.'En ezt, mint említem, a törvényjavaslat legnagyobb érdemének tartom. Azután kifogásolja — szavait idézem — a mérnököknek a főispán által való kineveztetését. Ha a törvényjavaslat ellen akarnék beszélni, t. ház, annak épen azon rendelkezését támadnám meg, mely megNagyja a megyéknek azon jogot, hogy ismét mérnöki hivatalokat szervezzen és mérnököket nevezhessen ki. Nem kifogásolom és kifogásolhatom tehát, hogy a kormány, illetőleg a főispán által lesznek a mérnökök kinevezve, hanem kifogásolom és ezt a törvényjavaslat hiányának tartom — hogy ismét a megyei mérnöki rendszer lehetőségét helyezi kilátásba. Felemlítette a képviselő ur, hogy a közigaz gatási bizottságoknak befolyását sérelmesnek tartja. Azt hiszem, hogy ez által önmagával jött ellenkezésbe, mert hiszen tudjuk, hogy a közigazgatási bizottságoknak a megyei utaknál megadott ellenőrzési joga a megyei autonómiának adott kedvezmény. A közigazgatási bizottság, még az állami utak ellenőrzésére is rendesen önálló, független törvényhatósági tagokat szokott kiküldeni. Ha a képviselő ur ezen rendelkezés ellen szólat fel, azt hiszem, azon elv ellen vét, a melyet előbb az önkormányzat érdekében különösen hangsúlyozott. Végül az alispáni omnipotentia ellen szólalt fel a képviselő ur. Eddig a magyar ember az alispánt a törvényhatóság első tisztviselőjének és képviselőjének tekintette. Meglehet, hogy a t. képviselő ur talán valami jövőre kinevezendő alispánra gondol; addig azonban, a mig az alispánt a megye közönsége választja, az alispán beavatkozási és rendelkezési joga inkább a megyei önkormányzat szabadabb mozgására mutat, mintsem azon elvre, a melyet előbb a t. képviselő ur oly mereven kifogásolt. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Ellenmondások a szélső baloldalon.) Már ezen egyes adatokból, de meg azon további megjegyzéseiből, melyek különben inkább a törvényjavaslat részletes tárgyalásához tartoznak, méltóztatnak látni, hogy álláspontunk olyannyira ellentétes és különböző, hogy még az esetben sem vállalkozhatnám a t. képviselő uf nézeteinek megezáfolására, ha nagyobb erővel és rábeszélő tehetséggel bírnék.
