Képviselőházi napló, 1887. XII. kötet • 1889. május 16–junius 3.

Ülésnapok - 1887-254

254. országos Blés májns 27-éB, hétfőn. 1889. gg9 Igaz! Ugy van! jobbfelől.) Részemről már évekkel ezelőtt kijelentettem egész őszintén, hogy semminemu czéhhez tartozni nem akarván, egyáltalában nem refleetálok az akadémiára sem, mert én az akadémiát másnak, mint ezéhnek nem tartom. (Ellenmondás johbfelől.) Vadnay Károly: De jó czéh ! Herman Ottó? Vadnay Károly t. képviselő ur tüzetesen beszélve a franczia akadémiáról, megfeledkezett azon különbségről, mely a franczia és a magyar tudományos akadémia között létezik. E cardinalis különbség pedig az, hogy a fraczia akadémiába csak olyan tudósok jutnak be, a kik maguknak már nagy érdemeket szereztek az irodalom és a tudományosság terén, holott a magyar tudományos akadémia tagjainak nagy részét — hogy magyarosan fejezzem ki magamat — hozómra választják, (Zajos derültség) azon* reményben, hogy az akadémiába beválasztott tagok óriási nagy működést fognak kifejteni, mert megadatik nekik az alkalom. De tessék utána nézni a dolgoknak. Hogy messze se menjek, az akadémia mostani közgyűlése alkalmából egy régi érdemes rendes tag azt az indítványt tette, hogy az akadémia alkalmazza azt a szakaszt, mely arról szól, hogy a kik egy év leforgása alatt nem. tartották meg székfoglalójukat, a tagok soraitól töröltessenek. És ha a t. ház utána néz a dolognak, ha nem csalódom, 20 éves restantiakkal is fog találkozni. Thaly Kálmán : Csak egyetlen egy van ! Herman Ottó : Azt mondja a képviselő ur? hogy az akadémia milyen termékenyítő hatást gyakorol a culturára; az akadémia vezetése alatt alakultak tudományos társulatok minden téren. Elismerem, csakugyan ugy van. De miért történt ez és miért alakult a természettudományi, a földtani, a történelmi és más társulatok egész sora? Azért, mert az akadémia nem nyújtott alkalmat arra, hogy szabadon, a tudomány követelményei szerint gyorsan működhessenek az illető tudomány szakterén. Vadnay Károly: Ez nem áll! Herman Ottó : Ha szorosan veszszük a dolgot, az akadémia ma semmi egyéb, mint csak nagy részben „hozom

£i-ra választott tagokból alakuló testület, (Derültség a szélső talon) mely a patrónus szerepét játsza és itt-ott egy kis segélyt nyújt, nem azért, hogy alaposan és gyorsan lendítsen, hanem hogy a maga létezését legalább ezzel doeumentálja ; (Helyeslés a szélső baloldalon) mert ha ezt sem teszi, akkor — fájdalom — az akadémia összes működéséről alig fognánk többet tudni, minthogy csakugyan az, a mint Vadnay Károly képviselőtársam részben a; franczia akadémiáról mondott, hogy még szótárt sem javít, hanem bizonyos tekintetben Entreprise des pompes funebres-féle intézmény, mely a maga tagjairól igen ékes és terjedelmes necrologokat tart. (Ellenmondások a jobboldalon.) De, t. ház, ne is méltóztassék a dolgot ugy venni, hogy itt akadémikusok és nem akadémikusok folytatnak discussiot az akadémia dolgai fölött. Én biztosítok mindenkit, tegye meg a próbát, a hogy én megtettem, beszéljen akárhányszor az első osztály bármely tagjával, azt fogja hallani; a mi osztályunkban nincs minden rendben de a második és harmadik osztálynál, ott van aztán a scandalum. (Ellenmondások jobbfelől) Ha a második osztály tagjával beszél, az azt mondja : ig*az, nálunk sok mindenfélén kellene változtatni, baj is van elég, de az első és a harmadik osztályon, no az már scandalum. (Derülíség a szélső balon.) És ha a harmadik osztály tagjaival beszél, azok meg azt mondják, hogy az első és a második nem ér semmit. (Derülíség a szélső baloldalon. Ellenmondások jobbfelől.) T. ház! Ezeket általánosságban azért hoztam elő, hogy a panaszokat nem lehet arra visszavezetni, a mit Vadnay Károly t. képviselő ur mondott, hogy >néhány akaclemicus rebellis*, hanem arra, hogy az a testület beteg egész összealkotásában. Az akadémia megalapításánál az volt kitűz ve jelszóul és ennek ma is fenn kell állani, hogy az intézetnek határozott nemzeti missiója van. Ettől semmi szín alatt sem szabad eltérni. (Igaz ! Ugy van! a szélső baloldalon.) Ha a t. képviselő' ur az akadémia működését veszi, az — tisztelet a kivételeknek — rendkívül hajlik a cosmopolitismus felé s a mint múltkori beszédemben kimutattam, az országgal azt akarja elhitetni, hogy kifelé van nagy hatása, a külföldnek pedig azt mondja, hogy itthon teljesít nemzeti missiót. (Ellenmondások a jobboldalon.) Ismétlem, tisztelet a kivételeknek, de nagyban és egészben valósággal igy van. A t, képviselő ur maga is azt mondja, hogy ha vannak olyanok, a kik könyveket irnak, a melyekben nemzeti szellem nincs, az még Nagyján ! az nem megy át az olvasó vérébe. Hiszen épen az a baj, hogy nem megy át az olvasó vérébe, holott az akadémiának egyenesen az volna a hivatása, hogy működése nagyban és egészben tisztán a magyar nemzet vérébe menjen át, mert nekünk átbocsátani valónk abból nincs, Ha a t. képviselő ur ugy állítja fel a tételt, hogy utal az akadémia kiadványaira, akkor én felkérem, mutassa meg, hol van az érdeklődés az akadémia kiadványai iránt és meg fogja találni, hogy a főtitkár jelenti, hogy az akadémia kiadványai annyira megtöltötték az akadémia palotájának minden mellékhelyiségeit, hogy most rendet kell csinálni, hogy az újabb tudományos munkákat el lehessen helyezni. (Egy hang a jobboldalon: 60 év alatt!) Boldogult Trefort alatt volt az értekezlet és mikor azt mondta, kínálni kell leszállított áron,