Képviselőházi napló, 1887. XII. kötet • 1889. május 16–junius 3.

Ülésnapok - 1887-252

252. országos ülés májai; 35-én, szombaton, 1889. 225 A többség a határozati javaslat második részét is elfogadta. Következik már most Fenyvessy Ferencz képviselő ur határozati javaslata a görög nyelv tárgyában. Minthogy pedig e határozati javaslathoz a minister ur is hozzájárult, kijelentem, hogy ez elfo­gadtatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa) : Állami reáliskolák, személyi járandóságok és dologi kiadások 506,390 forint. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Fele­kezeti középiskolák segélyezésére az 1883. évi XXX. törvényczikk 47-ik §-a értelmében 96.590 frt. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa) : Közép­iskolák közös költségei 12.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa): A középiskolákkal összekötött alumneumok, inter­natnsok, eonvictusok segélyezésére — egyelőre csak Déván — 2.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Szak­iskolák. Bábaiskolák: Személyi járandóságok és dologi kiadások 28.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa): A budapesti középipariskola. Személyi járandóságok és dologi kiadások 59 600 frt. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Iparos­tanulókiskolái: Személyi járandóságok 50.400 frt. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Fiumei állami kereskedelmi iskola. Személyi járadóságok és dologi kiadások 14.700 frt. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Soproni állami kereskedelmi iskola. Személyi járandó­ságok és dologi kiadások 10.230 frt. Elnöki Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Az új­vidéki polgári iskolával kapcsolatos kereskedelmi és ipariskola részére együttesen : Személyi járan­dóságok és dologi kiadások 13.580 frt. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Brassói állami kereskedelmi iskola. Személyi járandóságok és dologi kiadások 16.750 frt. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa) : Keres­kedelmi iskolák segélyezésére 25.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Elemi KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XII. KÖTET. és polgári férfitanitóképző'k. Személyi járandó­ságok és dologi kiadások 347.262 frt. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Elemi és polgári tanitónő-képzők. Személyi járandó­ságok és dologi kiadások 252.383 frt. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa) : A tanító­képzők közös költségei 8.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa) : Torna­póttanfolyamok. Tanítók képezésére 1.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Nép­nevelési szükséglet. A) Elemi népiskolák szük­ségletei 1,537.000 frt. Madarász József jegyző: Polónyi G-éza! Polónyi Géza .* T. ház! A néptanítók és népiskolák czíméhez jutottunk el s én a leg­kevésbé sem csodálkozom, hogy a t, ház érdeklő­dése megcsappant. (Igaz! JJgy van! a szélső bal­olda 1 on.) NémeTörszág azon elv mellett lett nagygy á, hogy a kié az iskola, azé a jövő, vagy a cultus­minister ur nyelvén: „der die Schule hat, hat auch die ZuKúnft." Ez igazságot felismerték Magyar­országon is és a nemzet igyekezett tőle telhetőleg, hogy népiskoláinak ügye a jelenkor igényeinek megfelelőleg szerveztessék. Akár a felsőbb oktatás, akár a középoktatás, akár a népiskolai oktatás kérdéseit vetjük fel, egy jelenséggel kell Magyarországon találkoz­nunk, a melyet constatálni talán nem fölösleges és a mely felett eszmét cserélni talán hasznos. (Halljuk! Halljuk!) Azzal a jelenséggel talál­kozunk Magyarországon s különösen a legutóbbi időkben, hogy az oktatás kérdéseinél nem a paeda­gogiai és a didacticus momentum az, a mely tulaj donkép a legfőbb és döntőnek vétetik, hanem minden oktatási kérdésben egy féltékenyen őrzött kérdés a felekezeti szempont, mely mint domináns szerepel. A kormánynak magának is egyik fel­adata a nemzet érzékenységének érintését ezen a téren tőle telhetőleg kerülni. Ismerjük az 1868-iki közoktatási törvényt; tudjuk azt is, hogy az is hézagokat Nagyott egyrészt az állam és az egyház, másrészt az egyház és iskolák közt fennálló viszony tekintetében. Annak idején a balközép vezérének, Tisza Kálmánnak, a saját meggyőző­désében következetes ministereínöknek (Derültség bal- és ssélsőbalfelől) az volt a nézete az akkor magát józan pártnak nevező — majd erről még szólok a minister urnak — Deák-párttal szemben, hogy a felekezetek jogait érinteni nem hasznos, nem czélszeríí, sőt veszélyes is s az államkormány­nak az iskolákba való beavatkozását tőle telhetőleg perhorrescálta és igyekezett ezt minden téren kerülni. Elmondta 1870- vagy 71-ben a budget­vita alkalmából tartott egyik beszédében a múltra 28

Next

/
Thumbnails
Contents