Képviselőházi napló, 1887. XII. kötet • 1889. május 16–junius 3.
Ülésnapok - 1887-251
251. országos ülés május 24-én, pénteken. 1889. 187 legj t. ház? A tanári kar ez esetben világiakból, de katholikusokból áll; a katholikus hittanár a rendes tanárok között foglal helyet; az istentisztelet meg az ünnepek katholikus ritus szerint fognak megtartatni; ezenfelül azonban a finöveldébe szintúgy, mint a gynmasiumba akármilyen felekezetű, arra qualiticált egyén felvehető és a nem katholikusok ugy mint a gymnasiumban, külön hitoktatásban fognak részesülni, hitoktatásukról külön intézkedés fog történni. (Helyeslés jobhfelől.) A fölvétel feltételei — minthogy ezekről is sokszor hallottam különféle híreket, melyek a valóságnak nem felelnek meg — csak abban vannak megállapítva, hogy évi 800 forint lesz a díj, tehát nem oly összeg, mely az internátusba való bejuthatást csupán egy privilegisált osztályhoz kötné, (Helyeslés jobbfelöl.) Egy tekintetben igenis lehet talán azt aristocraticus irányúnak nevezni, tudniillik abban a tekintetben, (Halljuk!) hogy csak i<ren tisztességes elemet kívánok oda felvenni, (Mozgás a balés szélső baloldalon) mert azt gondolom, csakis ugy felelhet meg czéljának az intézet, ha a benne levők magatartás dolgában teljesen megfelelnek a tisztességnek. Tehát e tekintetben igenis aristocraticusnak lehet azt nevezni, másként — azt gondolom — nem. Már most, t. ház, ha fel vetjük a kérdést, hogy van-e szükségünk ilyen intézetre, részemről határozottan kénytelen vagyok kimondani, hogy igenis van; van pedig kiváltképen azért, mert az országban levő hasonló intézetek túl vannak tömve s igen sok, ott helyet kereső ifjú nem találhat elhelyezést és mivel — a mi fontos dolog — lehetőleg meg kell szüntetni a jövőre azt, hogy nagy része azoknak, kik ott nem találnak elhelyezést, a külföldre menjen. (Helyeslés jobbfelöl.) Nem említem e tekintetben a Theresianumot, mert az a paritás elvénél fogva bizonyos tekinte;ben magyar is, de utalok a többi, tisztán nem magyar jellegű intézetekre, a hol az ilyenek elhelyezést keresnek. Ha sikerül ezeknek legalább egy részét Magyarországon magyar szellemben tanítanunk és nevelnünk, az — azt gondolom — mindenesetre nagy előny. (Ugy van! jobbfelöl.) Ez az, t. ház, a mit ennél a kérdésnél a tényállásra nézve előadni kívántam. (Helyeslés jobbfélől.) Ha a t. képviselő uraknak, bármely irányban, még aggodalmaik volnának, mindenesetre lesz alkalmam a vita folyamában ezekre is reflectálni. (Élénk helyeslés jobbfelől) Madarász József jegyző: Kiss Albert! Kiss Albert : T. ház! Azon intézetre vonatkozólag, a melyről jelenleg a t. közoktatásügyi minister ur nyilatkozni méltóztatott, miután ezúttal is kiemelte, hogy az intézet katholikus jellegű leend, részletesebben nem nyilatkozom. (Héyeslés a szélső balon.) E párt részéről azon intézetet illetőleg meg fog történni a felszólalás és tudomásom szerint erre vonatkozó határozati javaslat is be fog nyújtatni. Csak annyit jegyzek meg, hogy ha azon intézet — a mint méltóztatott mondani— még meg nem kereszteltetett, van bennünk annyi kegyelet, hogy rászorítva nem lévén, annak elnevezéséhez nem fogunk szólani. (Ugy van! a szélső baloldalon.) De azt is megjegyzem, hogy tudomásom szerint az az intézet nemcsak még meg nem kereszteltetett, hanem talán még meg sem született és ha abba bele méltóztatnék nyugodni a minister ur, hogy meg se szülessék, sok és kellemetlen vitától kímélne meg minket és magát. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Áttérve felszólalásom tulajdonképeni tárgyára, melyet az általános vitában jelezni már szerencsém volt, először válaszolni óhajtok a t. államtitkár ur azon kérdésére: „melyik administrativ intézkedésünkben lett a nemzeti genius követelménye megsértve?" Erre válaszolni kötelességem azon speciális eset után is, melyre Nagy István t. képviselőtársam már rámutatott. Talán méltóztatnak emlékezni a t. ház tagjai arra, hogy az előbbi évek tárgyalásai alatt nem egyszer felvetettem a házban a kérdést, de a múlt évben részletesen is igyekeztem bebizonyítani azt, hogy a mi középiskoláink és különösen az államkormány rendelkezése alatt levő 49 és az állam kormány vezetése alatt álló 71, tehát összesen 120 középiskola territoriális szempontból oly módon helyeztetett el, mely a magyar nemzeti genius fejlődésének egyenesen hátrányára van. Ezen állításomat, melyet a t. államtitkár ur akkor megczáfolni igyekezett, ma is fentartom és röviden bizonyítani fogom. (Helyeslés.) Ezen középiskoláknak, különösen a gymnasiumokat tekintve, V* öd része vagy a határszélen fekvő, vagy az idegen nemzetiségektől lakott városokban és vidékeken van elhelyezve. A mit az igen t. államtitkár ur a múltban kétségbe vonni méltóztatott, ime a t. közoktatásügyi minister ur már rövid széttekintés után észrevette — mert programmbeszédjében hangsúlyozta — hogy ,, középiskoláink territoriális elhelyezése szerencsésnek nem mondható". Én tovább megyek ennél, t. ház-, én azoknak elhelyezését a magyar nemzeti genius ellen elkövetett hibás lépésnek tartom. Hogy ugyanis mily nagy hatással bir egyes vidék fejlődésére az, ha azon vidéken jól felszerelt középiskola van, azt legjobban bizonyítja magának a közoktatásügyi ministeriumnak jelentése, melynek második kötetében a 37. lapon olvasható kimutatás szerint az állam vezetése alatti intézetekben 1.000 tanuló közt 578, tehát felénél több helybeli születésű volt. Még jobban bizonyítja állításomat az ugyanazon lapon olvasható azon statisticai adat, hogy középiskolával bíró helyeken százezer lélekre jutott 7S3 középiskolai tanuló, mig az ilyen iskolával nem 24*
