Képviselőházi napló, 1887. XII. kötet • 1889. május 16–junius 3.
Ülésnapok - 1887-248
2é8. orsíágos Ülés május 21 én, kedden 188$. JlQ kiküzdésére oly hathatós eszköznek bizonyult: miért kelljen nekünk a katholikus egyház szabadságát meggátolni, midőn egész Európán át a reactio lehelete vonul át •, midőn minden alkotmányos institutiofalatt a földet már ássák és azt még továbbra is aláásni akarják. (Tetszés balfelöl.) Miért kell nekünk haboznunk, hogy a katholikus egyház szabadsága által az alkotmányos érzület és működés összes vágyát és igyekezetét a magyar alkotmány védelmére sorompóba szólítsuk. (Tetszés bálfelől.) Hiszen, t. ház, azon alkotmány van jól biztosítva, a hol Isten mellett van a szabadság, nem pedig az, a hol Isten és szabadság két ellentétes áramlatot képeznek és egymással küzdelembe és harczba vitetnek. Megfelel-e ez a jelenlegi helyzetnek? Kívánatos-e a jelenlegi helyzet érdekében és a kibontakozás czéljából, hogy a katholikus autonómia létesíttessék? íme, itt vannak a katholikus vallás- és tanulmány-alapok, melyekről tegnap a t. minister ur azt állította, hogy azok lelkiismeretesen és gondosan kezeltetnek; a kezelést pedig egy bizottság ellenőrzi. Ha én végig tekintek a vallási és tanulmányi alapok költségvetésén és zárszámadásán, azt tapasztalom, hogy 20 év óta ugy a vallás-, mint a tanulmányalap tőkevagyona megfogyatkozott. És ezen megfogyatkozás nem csekély, hanem jelentékeny részre terjed ki. Nem akarok hosszas számadatokra hivatkozni; csupán azt kívánom felemlíteni, hogy 1868-ban a vallásalapnak csak készpénz- és értékpapir-vagyona 13,950.000 frtot tett; most majdnem 2 millióval kevesebb, daczára annak, hogy irtvány-, maradványföldekiből, szőlődézsmaváltságból többet vett be 730 ezer írtnál, nem is számítva azon apró földbirtok-részleteket, javadalmakat, épületeket, melyeket időközben eladtak és melyekből szintén bevételük volt. A tanulmányi alapot, ha tekintem, ott is csak azt látom, hogy a tőkevagyon évről évre apad és hogy most jóval kisebb, mint volt azelőtt. Az 1887-iki zárszámadások — melyekbe alkalmam volt betekinteni — csak egy évről, 1887-ről 68.537 írtban mutatják ki azon összegeket, melyekkel a tanulmányalap tőkeállománya megapadt. (Halljuk ! Halljuk!) Gondosan kezelik a vallás- és tanulmányi alapot, mondja a t. minister ur. Hát igaz, van egy bizottság, melyet ő Felsége — ki a katholikusok feje és legfőbb kegyura, de azért nem az egész katholikus egyház — hívott össze a vallás- és tanulmányalapok kezelésére; de a bizottság a nyilvánosság kizárásával, némely hírlapi közlemények közzétételével igyekezve a nyilvánosságot kielégíteni, ellenőrzi e vagyon kezelését. De ha ezen számadatokba is betekintünk, meggyőződünk, hogy milyen azon kezelés? Mert figyelembe kell venni, hogy ezen alap birtokai majdnem kivétel nélkül mind haszonbérbe vannak adva és daczára annak, hogy bérbe vannak adva, mégis főtisztségek és tisztségek szervezvék, melyek ezen birtokok haszonbérlői ellenőrzésére vannak hivatva s azon főtisztek és tisztek óriási magasságú és hivatásuknak és rendeltetésüknek épen nem megfelelő dotatióval vannak ellátva. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső balon.) Mi ennek a következése ? Az, hogy például a f. évi költségvetési előirányzat szerint a vallásalapoknál a gazdászati ágban 880.000 frt a bevétel és a kiadás 321.000 frt a rendes és 105.000 frt a rendkívüli rovatban: 426.000 frt 880.000 írttal szemben; tehát a haszonbérbe adott birtokoknál több, mint 50%-a a haszonbérből befolyó összegnek megy a gazdászati kezelésre ! (Nyugtalanság a bal- és a ?zélsö baloldalon.) ki erdészetnél 325.290 frt a bevétel, a kiadás 234.581 a rendes és 15.825 frt a rendkívüli rovatban. Itt is körülbelül fölmegy a kezelésre 250.000 forint a 325.000 frt bevételből, tehát 75.000 forint marad meg az összes erdészeti gazdaságnál a vallásalapnak, mint jövedelem, holott a bevétel 325.000 forint. (Nyugtalanság a bal- és szélső baloldalon.) A tanulmányi alapnál ezen gondos kezelés folytán a gazdászatnál a bevétel 244.289 frt, a kiadás 101.000 frt a rendes és 42.000 frt a rendkívüli rovatban ; tehát 100.000 frt marad tiszta jövedelemnek és 142.000 frt a kezelési kiadás, vagyis itt már a jövedelemnek több mint 65 — 70%-a a kezelési költség. Az erdészetnél 64.687 frt volt a bevétel, a rendkívüli kiadás pedig 8,371 frt. Ha ezeket öszszegezzük, akkor 10 ezer frt marad, mint az erdészet tiszta jövedelme. Hát meddig kell, hogy tűrjék a katholikusok e gazdálkodást, akár magukat a katholikusokat, akár csak részben illeti ezen alapok jövedelmének tulajdonjoga, mert ha nem illeti a katholikusokat, akkor illetni kell egy másik culturalis intézményt és akkor is ezen helyen, a mig itt vagyunk, ellenőrzést gyakorolni kötelességünk. (Élénk helyeslés a szélső balon.) És mikor mindezek meg vannak és mikor már évtizedek óta, 1872-től kezdve, mert gondolom 1872-ben küldetett ki a bizottság az alapok és alapítványok jogi természetének megvizsgálására, nem történik semmi. És ha újabb bizottság küldetnék is ki, az is csak szemfényvesztésül történnék, mert soha össze nem hivatik. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) És akkor a mi katholikus intézményeinknek fel kell jajdulni és keresnünk kell, hogy meddig fog még tartani, hogy az államhatalom és a katholikusok instituált fejei el tudják tűrni, hogy ezen alapok jogi természete valahára ki ne derittessék és a maga rendeltetésére ne fordittassék és egyszerűen a hatalmi tényezők által használtassák fel. (Élénk helyeslés a szélső balon.)
