Képviselőházi napló, 1887. XII. kötet • 1889. május 16–junius 3.

Ülésnapok - 1887-248

1 { g 248. országos ülés május 21-én, kedden. 1889. Elnök! Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni, az ülést folytatjuk. Szólásra ki következik? Madarász József jegyző: Ugron Gábor! Ugron Gábor: T. ház! (H>dijuk! Halljuk!) Egyedül a katliolikus autonómia kérdéséhez fogok hozzászólani. Tegnap szőnyegre hozatván, a minister ur oly;m nyi'atkozatot tett, a melyet én el nem fogadhatok s a melyet el kell, hogy határozottan ítéljek. (Helyeslés balfelöl.) A t. minister ur nyilatkozatát azzal kezdte agyán, hogy elismeri, miszerint a katholikusoknak ;iz autonómiához joguk van, de azzal folytatta, hogy ezen jognak érvényesítését kilátásba nem helyezte, sőt ellenkezőleg kibúvó okokat keresett. E kibúvó okokat azonban én csak visszautasíthatom, mert azok egészen kicsinyesek és törpék. (Helyeslés a szélső balfelől.) Ezen okok voltak, hogy először a királynak kegyúri jogai kell, hogy érvényesülést nyerjenek a katholikus autonómia rendén ; másodszor, hogy a katholikus főpapság, az alsó papság és a katholikus világiak más és más nézeten vannak. (Halljuk! Halljuk!) A Felség kegyúri jogait a katholikus autonómiának megvalósítása kétségbe nem vonja, hanem az feltétlenül bizonyom, hogy ennek megvalósításakor a kegyúri jogok gyakorlásának módjai)an változásnak kell történnie, (ügy van! balfelől.) Valamint minden nemzetnél, midőn a régi dicasterialis rendszerről áttértek az alkotmányos rendszerre és behozták a közegeknek felelősségét, változás következett be a királyi jogoknak gyakorlásában: épen ugy egy absolut hatalommal kezelt jognak gyakorlatában, midőn az a kormányzat keretébe illesztetik be, némi változásnak kell bekövetkeznie, de olyannak, a milyent az önkormányzat természete megkövetel és melyet a jó administratio érdekei is kívánatossá tesznek. (Helyeslés balfelöl.) A nemzetek, midőn alkotmányokat szereztek, a felségjogokkal szemben ezen utat követték. (Halljuk! Halljuk!) Ezen a eivilisált nemzeteknél nem ütköznek meg, ezt a dolgok megváltozása természetes kifolyásának tekintik. (Ugy van! balfelől.) En csodálkozom, hogy a magyar közoktatás- és vallásügyi minister ezt be nem látja és hogy ezt be nem látva, a király kegyúri jogait akadályként tünteti fel a katholikus autonómia megvalósításánál. Senki, a katholikusok közül, a király legfőbb kegyúri jogait csorbítani nem kívánja s igy azok akadályul nem is szolgálhatnak s azért határozottan visszautasítom, hogy a minister ur ilyen kibúvók mögé rejtőzzék. (Élénk helyeslésbalfelöl.) A másik ok, a melyet a minister ur felhoz, az, hogy más véleményen van a főpapság, máson az alpapság s máson a katholikus nép. A világ kezdetétől fogva a jogokból kizárt nép, a hatóságoknak alárendelt rabszolgák és a hatalmat gyakorlók egy véleményen nem voltak soha. Ezek mindig eltérő véleményen voltak. (Ugy van! balfelől.) Ma is a főpapság az egyház mindenhatóságát képviseli, az alsó clerus az elnyomott rabszolgákat, mi pedig, a katholikusok, a jogaiból kizárt népet, melylyel önkényesen, tudtunk és akaratunkon kívül rendelkeznek. (Zajos helyeslés balfelől) A magyar eultusministernek arra kell törekednie, hogy általános magas és a jelen politikai életnek megfelelő princípiumok érvényesüljenek az egyházi kormányzat életének terén is. (Igaz! Ugy van! balfelől.) S midőn Magyarországon minden felekezet, még az is, a mely fajunknak, nemzetünknek és államunknak ellensége, szabad és bir önkormányzattal: mikép lehessen azt már csak az egyenlőség szempontjából is eltűrni, hogy a katholikus egyház önkormányzási joggal ne bírjon (Élénk helyeslés és tetszés balfelől.) Kern kérünk mi semmi olyat, a mit más hitfelekezet nem bir. Ugyanazt a jogot s ugyanazt a jogegyenlőséget kívánjuk mi is. Kern kívánunk mi az államtól protectiót, hanem kívánjuk azt, hogy az a kétes és rossz emlékű viszony és szerep, a mely az állam és a katholikus egyház között fennáll; melyet a királyság és a katholikus egyház zsarnoksága közösen állapított meg s a mely a középkor idejéből származott le minden instituti ójával együtt: szűnjék meg és tűnjék el. (Élénk helyeslés balfelől) Az a kérdés, t. ház, hogy a nemzet fejlődése érdekében az autonómia, szükséges-e és a nemzet politikai életének biztosítékául szolgálhat-e ? Minél több tevékenység lép ki a közélet terére, minél több munkás és munkaerő vesz részt egy culturalis intézmény felépítésében s ezen intézmény egyes hiányainak pótlásában : annál több a biztosítéKúnk, hogy a közművelődési czéloknak a katholikus egyház is meg fog felelni. (Élénk helyeslés balfelől.) Csak az önkormányzat, csak az öntevékenységnek ösztöne, ingere nyújthat eszközt és módot arra, hogy az eddig indifferens katholikus közönség saját egyházának, iskoláinak és culturalis institutióinak emelésére minden áldozatot készségesen meghozzon. Alkotmányos szempontból pedig azt tapasztaljuk, hogy csak azon vallások voltak az alkotmány támaszai, melyek maguk is szabadok valának. Szabadság az egyház, szabadság az állami élet körében : ikertestvérek és ha valahol ez, ugy Magyarországon az, a hol a vallásszabadság nevében védelmezték meg a múlt században őseink az állami és nemzeti szabadságot, (ügy van! a szélső baloldalon.) Ha a protestáns egyházaknak szabadsága e nemzet és állam szabadságának megtartására éa