Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.

Ülésnapok - 1887-231

231. országos ülés máj Következik a pénzügyi bizottság 236. számú jelentése az 1889. évi állami költségvetésről. Azt hiszem, a t. ház méltóztatik a jelentést felolvasottnak tekinteni; és igy az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Hegedüs Sándor, a pénzügyi bizottság előadója : T. ház! (Halljuk ! Halljuk !) Mióta a ministerelnök ur mint pénzügymini ter az 1889. évi állami költségvetést a ház elé terjesztette, csaknem hat és fél hó múlt el s mióta a pénzügyi bizottságnak arra vonatkozó jelentése a ház előtt fekszik, azóta is öt hó múlt el. Ennek következtében azt hiszem, hogy a ház iránti tiszteletteljes kötelességem némi tekintetben feleleveníteni s felújítani azokat a főbb adatokat és azokat az alapokat, melyeken e költségvetés nyugszik és habár csak főbb számokban és csoportokban megvilágítani ezen alapokat, hogy a kritikának egészen eleven emlékezetébe hozzam. De egyúttal már most előre kell felhívnom a t. ház figyelmét arra, hogy időközben oly adatok és tények jutottak a t. ház tudomására és rendelkezésére, melyek e költségvetésnek megbírál ásánál szintén figyelemre méltatandók. Azóta jelent meg és terjesztetett be a t háznak a zárszámadási bizottság jelentése az 18S7-iki zárszámadásról. Azóta rendelkezésére áll a t. háznak az 1888-iki egész évi pénztári kimutatás és annak eredménye ; azóta a t. ház és a törvényhozásnak intézkedése folytán három nagy vasút államosittatott és ezeknek megfelelő költségvetései, illetőleg terhei és bevételei a költségvetésnek megfelelő ezímeinél és fejezeteinél lesznek beállítandók. Már ezen pontnál jelzem azt, hogy az államvasutak kiadásai 6 milliót meghaladókig szaporodni, bevételei 3 milliótmeghaladólag növekedni fognak és hogy az államvasutak garantiái csaknem 2 és fél millióval fognak apadni, illetőleg ezen tételek terhei nagyobb változás alá fognak esni. Ennek kapcsán jeleznem kell azt is, hogy a törvényhozás intézkedései folytán némely államadóssági czímletek conversiója nemcsak elhatároztatott, de már nagy mértékben folyamatban is v?n s ennek következtében, ha annak nem is végeredménye, de kilátásba helyezése mindenesetre egyik adatát szolgáltatja a bírálatnak. Emlékezetébe kell idéznem a t. háznak, hogy az 1889-iki államháztartásunkra az összes kiadások 354 és egy fél millióval vannak előirányozva; hogy a bevételek 347 és egy harmad millióra vannak téve és igy a szokásos formában benyújtott előterjesztés szerint a hiány 7 és egy harmad millió. Természetes dolog, hogy a törlesztésre. vonatkozó fedezet, a mely az eddigi törvényeken nyugszik és a mely az újabb intézkedések folytán változni fog, még a régi alapon lévén felvéve, mint ilyen 13 millióval szerepel. is l-én, szerdán. 1889. 79 A kérdés tehát, mely a t. ház előtt fekszik, az, hogy egyfelől miért szerepelnek nagyobb mértékben és miért vannak többre előirányozva e költségvetésben a kiadások ugy, mint a bevételek és másodszor azon alapok, a melyekre ezek fektetve vannak, helyesek-e, megtarthatók és megvalósíthatók-e és végül ezen az utón államháztartásunk oly alapokra van-e fektetve, hogy a kibontakozásra számíthatunk s hogy ezen czél elérésére minő szempontokat kell szem előtt tartanunk? E kérdésekre leszek bátor egész röviden s egészen tárgyilagosan megfelelni iparkodni. A kiadásoknak, illetőleg az előirányzatoknak nemcsak tételeit kell igazolni és azok beosztását biztos alapokra fektetni, de főleg nálunk — azt hiszem — első sorban keli hangsúlyozni leginkább azt a követelményt, hogy ugy legyen kezelve az államháztartás, miszerint a kitűzött keretek betartassanak és az eredmények valósíthatók legyenek és ha az 1889-iki költségvetésre nézve e tekintetben a törvényhozás biztosítékokat követel a kormánytól és biztosítékokat keres •— azt hiszem — egész helyesen cselekszi. Ezen biztosítékokat a legutóbbi évek tapasztalatai alapján Ítélhetjük meg legjobban. Mert azokból láthatjuk azt, hogy az 1887-iki állami költségvetésben a rendes mérlegben 4 millió 300 ezer forint volt előirányozva és végződött 3 és fél millió felesleggel: a deficit összesen 22 millióval volt előirányozva és lett 13 millió forint. A mérleg tehát az előirányzattal szemben ugyanazon alapokat véve fel, 8 millió 900 ezer forinttal javult. Az 1888-dik évről nincsenek számadások rendelkezésünkre, csak kezelési, pénztári kimutatások; tehát ezeket parificálni az előbbiekkel nem lehet, de minden correctura fentartása mellett is arra nézve, hogy ebből a szempontból az államháztartás hogyan volt kezelve, irányadást venni lehet. És ebből kitűnik az, hogy az 1888 dk évi 12.443,000 írtban előirányzott deficit 9.769,000 frttal zárult, a tényleges eredmény tehát az előirányzattal szemben határozottan kedvező. Az, hogy milyen tényezők és módok eredményezték ezt, nem az 1889dki költségvetés bírálatához tartozik; de annak a ténynek bebizonyítására, hogy a túlkiadásoknak, fájdalom, sok éven át és többször felmerült bajai a legutóbbi években csaknem teljesen legyőzettek, hogy az államháztartás kezelésében a kellő szigor és óvatosság megvan, hogy azon alapok, a melyekre az állam-költségvetés fektetve van, sokkal szilárdabbak, sokkal inkább megfelelnek a tényleges eredménynek, az előirányzatnak, mint korábban, azt hiszem, bátran rámutathatunk ezen évek tapasztalataira. Ha tehát az 1889dki költségvetés betarthatása és megvalósíthatása szempontjából biztosi-