Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.

Ülésnapok - 1887-224

224. országos ülés április 11-én, csütörtökön. 1SS0. ^g Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyző­könyvnek ezen négy pontját hitelesítettnek jelen­tem ki. Következik a pénzügyi bizottságnak 319. szám alatt beadott jelentése a nyereménykölcsön­kötvények s az igérvényjegyek forgalma tárgyá­ban 317. szám alatt benyújtott törvényjavas­latról. Azt hiszem, a t. ház a jelentést felolvasottnak méltóztatik tekinteni és igy az általános vitát megnyitom. Az első szó a pénzügyi bizottság elő­adóját illeti. Dárdai Sándor előadó: T. házi A sző nyegen levő törvényjavaslat súlypontja annak köz­gazdasági jelentőségében van, a mennyiben meg­szorítani igyekszik azon sorsjátékszerű kötvények forgalomba hozatalát, melyek a közgazdasági téren improductiv természetüknél fogva felette károsan hatnak. Ezen indok vezérelte már a német birodalom törvényhozását is 1875-ben hasonló tilalmi tör­vény megalkotására és ugyanakkor Austriában is hasonló tilalmi törvényt alkottak. Ez juttatott ben­nünket is abba a kényszerhelyzetbe, hogy hasonló óvintézkedéseket léptessünk életbe annyival inkább, mert az osztrák törvény nemcsak a külföldi papí­rokat, hanem egyúttal a hasonlótermészetümagyar­országi papírokat is érinti. Az Austriával fennálló viszonosságnál fogva igen természetes, hogy annak fentartására egyenlő feltételeket kell szabnunk. Különben a törvény­javaslat intézkedéseinek lényege főleg két szem­pontból bírálandó meg, a mennyiben jövőre az ily természetű papírok kibocsátása csakis a törvény­hozás engedélyével eszközölhető; másrészről a már forgalomban levő külföldi papírokra nézve elfogadja azon bélyegzési rendszert, a mely ugy a német birodalomban, mint az osztrák törvény­hozás által foganatba vétetett. A törvényjavaslat azonban korántsem mond­ható azonosnak az osztrák törvénynyel, miután Magyarországot e részben teljesen szabad intéz­kedési jog illeti meg, mert figyelembe vette a kor­mány — mihez a pénzügyi bizottság is szívesen hozzájárult — azon szempontot, hogy a mi hazai viszonyainkra kellő tekintettel legyen. És épen ezen szempontból, miután igen sok közczélra bizo­nyos kisebb hitelművelet szüksége forog fenn, elfogadta a 3. §. c) pontjának azon rendelkezését is, mely szerint némely hazai pénzintézetnek 50 millióig terjedhető ilyen nyereménykötvények engedélyezésére a kormányt felhatalmazza. Megjegyzem továbbá, hogy az ilyen hitel­műveleti papirokon kívül a törvényjavaslat még az KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XI. KÖTET. igérvényi jegyekre nézve is megszorító intézke­déseket tartalmaz. Miután az ígérvényeket szabá­lyozó 1883-iki törvényczikk elég hatályosnak nem bizonyult, a törvényjavaslatba még tovább menő szigorító intézkedések merültek fel, melyekhez a pénzügyi bizottság hozzájárult. Méltóztassék tehát ennek alapján a törvény­javaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. (Helyeslés. Szilágyi Dezső igazságügy­minister a terembe lép. Hosszantartó élénk éljenzés a jobboldalon.) Helfy Ignácz: T. ház! Az előadó ur által most röviden részletezett törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben én is elfogadom, nem azért, mintha az abban tartalmazott intézke­déseket valaminagyon üdvöseknek, liberálisaknak tartanám, mert a mi ezt illeti, én teljesen ellen­kezőleg vagyok meggyőződve. Ez a törvényjavas­lat a lehető legilliberálisabb és pedig két szem­pontból. Először közgazdasági szempontból, mert hiszen kétségtelenül megakadályozza a sorsjegyek forgalmát; és másodszor azért, mert hatásában fokozni fogja a kis lutrijáték űzését, mert az ter­mészetes, hogy a mely mértékben akadályok gör­dülnek a nagyobb sorsjegyek forgalma elé, abban az arányban fog növekedni a kis lottójáték. Már pedig kétségtelen, hogy a legkülönbözőbb sors­játékok közt az úgynevezett kis lutri a legkárté­konyabb a népre nézve. Önmagára nézve pedig, mint intézmény annál is inkább, mert az állam által kezeltetik, a legerkölcstelenebb. Mondom tehát, hogy elfogadom a javaslatot, nem azért, mintha az abban foglalt intézkedéseket valami nagyon szeretném ; de elfogadom azon oknál fogva, a melyet a t. előadó ur is igen helyesen jel­zett, hogy az osztrák kormány minket kényszer­helyzetbe hozott. A melyperczben Austriaamaga részéről ily tilalmi javaslatot törvényerőre emelt, nekünk természetesen nem marad egyéb hátra, mint hasonló törvényjavaslatot hozni be e házba És épen azért, mert igy van, azt hiszem, a t. ház természetesnek fogja találni, ha én az osztrák kormánynak ezúttal követett eljárását szó és meg­jegyzés nélkül nem Nagyom. Nagyon jól tudom, hogy azon számtalan közös ügy közt, melyek a fennálló törvények sze­rint köztünk és Austria közt léteznek, a lotto­jövedék egyáltalában nem szerepel s — hála Istennek — egyike azon kevés dolgoknak, melyekre nézve mindegyik állam önállóan és füg­getlenül intézkedhetik. De már bocsánatot kérek, akármennyire önállóan elintézendő ügy legyen ez, még magánál azon tisztán szomszédi viszonynál fogva is, mely köztünk fennáll s még akkor is, ha e két állam teljesen elkülönítve s — hozzáteszem m ég — külön két fejedelem alatt állana: elvár­7

Next

/
Thumbnails
Contents