Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.
Ülésnapok - 1887-224
224. országos ülés április 11-én, csütörtökön. 1SS0. ^g Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvnek ezen négy pontját hitelesítettnek jelentem ki. Következik a pénzügyi bizottságnak 319. szám alatt beadott jelentése a nyereménykölcsönkötvények s az igérvényjegyek forgalma tárgyában 317. szám alatt benyújtott törvényjavaslatról. Azt hiszem, a t. ház a jelentést felolvasottnak méltóztatik tekinteni és igy az általános vitát megnyitom. Az első szó a pénzügyi bizottság előadóját illeti. Dárdai Sándor előadó: T. házi A sző nyegen levő törvényjavaslat súlypontja annak közgazdasági jelentőségében van, a mennyiben megszorítani igyekszik azon sorsjátékszerű kötvények forgalomba hozatalát, melyek a közgazdasági téren improductiv természetüknél fogva felette károsan hatnak. Ezen indok vezérelte már a német birodalom törvényhozását is 1875-ben hasonló tilalmi törvény megalkotására és ugyanakkor Austriában is hasonló tilalmi törvényt alkottak. Ez juttatott bennünket is abba a kényszerhelyzetbe, hogy hasonló óvintézkedéseket léptessünk életbe annyival inkább, mert az osztrák törvény nemcsak a külföldi papírokat, hanem egyúttal a hasonlótermészetümagyarországi papírokat is érinti. Az Austriával fennálló viszonosságnál fogva igen természetes, hogy annak fentartására egyenlő feltételeket kell szabnunk. Különben a törvényjavaslat intézkedéseinek lényege főleg két szempontból bírálandó meg, a mennyiben jövőre az ily természetű papírok kibocsátása csakis a törvényhozás engedélyével eszközölhető; másrészről a már forgalomban levő külföldi papírokra nézve elfogadja azon bélyegzési rendszert, a mely ugy a német birodalomban, mint az osztrák törvényhozás által foganatba vétetett. A törvényjavaslat azonban korántsem mondható azonosnak az osztrák törvénynyel, miután Magyarországot e részben teljesen szabad intézkedési jog illeti meg, mert figyelembe vette a kormány — mihez a pénzügyi bizottság is szívesen hozzájárult — azon szempontot, hogy a mi hazai viszonyainkra kellő tekintettel legyen. És épen ezen szempontból, miután igen sok közczélra bizonyos kisebb hitelművelet szüksége forog fenn, elfogadta a 3. §. c) pontjának azon rendelkezését is, mely szerint némely hazai pénzintézetnek 50 millióig terjedhető ilyen nyereménykötvények engedélyezésére a kormányt felhatalmazza. Megjegyzem továbbá, hogy az ilyen hitelműveleti papirokon kívül a törvényjavaslat még az KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XI. KÖTET. igérvényi jegyekre nézve is megszorító intézkedéseket tartalmaz. Miután az ígérvényeket szabályozó 1883-iki törvényczikk elég hatályosnak nem bizonyult, a törvényjavaslatba még tovább menő szigorító intézkedések merültek fel, melyekhez a pénzügyi bizottság hozzájárult. Méltóztassék tehát ennek alapján a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. (Helyeslés. Szilágyi Dezső igazságügyminister a terembe lép. Hosszantartó élénk éljenzés a jobboldalon.) Helfy Ignácz: T. ház! Az előadó ur által most röviden részletezett törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben én is elfogadom, nem azért, mintha az abban tartalmazott intézkedéseket valaminagyon üdvöseknek, liberálisaknak tartanám, mert a mi ezt illeti, én teljesen ellenkezőleg vagyok meggyőződve. Ez a törvényjavaslat a lehető legilliberálisabb és pedig két szempontból. Először közgazdasági szempontból, mert hiszen kétségtelenül megakadályozza a sorsjegyek forgalmát; és másodszor azért, mert hatásában fokozni fogja a kis lutrijáték űzését, mert az természetes, hogy a mely mértékben akadályok gördülnek a nagyobb sorsjegyek forgalma elé, abban az arányban fog növekedni a kis lottójáték. Már pedig kétségtelen, hogy a legkülönbözőbb sorsjátékok közt az úgynevezett kis lutri a legkártékonyabb a népre nézve. Önmagára nézve pedig, mint intézmény annál is inkább, mert az állam által kezeltetik, a legerkölcstelenebb. Mondom tehát, hogy elfogadom a javaslatot, nem azért, mintha az abban foglalt intézkedéseket valami nagyon szeretném ; de elfogadom azon oknál fogva, a melyet a t. előadó ur is igen helyesen jelzett, hogy az osztrák kormány minket kényszerhelyzetbe hozott. A melyperczben Austriaamaga részéről ily tilalmi javaslatot törvényerőre emelt, nekünk természetesen nem marad egyéb hátra, mint hasonló törvényjavaslatot hozni be e házba És épen azért, mert igy van, azt hiszem, a t. ház természetesnek fogja találni, ha én az osztrák kormánynak ezúttal követett eljárását szó és megjegyzés nélkül nem Nagyom. Nagyon jól tudom, hogy azon számtalan közös ügy közt, melyek a fennálló törvények szerint köztünk és Austria közt léteznek, a lottojövedék egyáltalában nem szerepel s — hála Istennek — egyike azon kevés dolgoknak, melyekre nézve mindegyik állam önállóan és függetlenül intézkedhetik. De már bocsánatot kérek, akármennyire önállóan elintézendő ügy legyen ez, még magánál azon tisztán szomszédi viszonynál fogva is, mely köztünk fennáll s még akkor is, ha e két állam teljesen elkülönítve s — hozzáteszem m ég — külön két fejedelem alatt állana: elvár7
