Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.
Ülésnapok - 1887-223
42 2-23. országos ülés április 10 én, szerdáu. 1889. ben előterjesztett jelentésében, a képviselőház egyik tagjának a ház helyiségeiben történt insultálása folytán a ház méltóságán ejtett sérelem mikénti megtorlása iránt javaslatot nem terjesztett elő: ezen hiány pótlása végett a 310. számú jelentés visszaadatik a mentelmi bizottságnak." (Helyeslés.) Chorin Ferencz: T. ház! Nagyon sajnálom, hogy előttem felszólalt igen t. képviselőtársam indítványa késztet a vitát folytatni, habár a , háznak közérzülete ezen vita folytatása ellen nyilatkozott. (Igaz! Ugy van!) Biztosítom a t. házat, hogy én a kérdést minden személyes vonatkozástól menten, tárgyilagosan fogom megvilágítani és lehető legrövidebben fogom előterjeszteni, miért járt el ugy a mentelmi bizottság, mint az a jelentésben foglaltatik s miért nem járhatott el másképen. (Halljuk! Halljuk !) Midőn a t. ház határozata, valamint Rohonczy t. képviselő' ur levele folytán az ügy a mentelmi < bizottság elé került, nekünk mindenekelőtt utasításunk értelmében három kérdéssel kellett tisztába jönnünk. Vájjon az érintett esetben, a melyben Szaniorsil részint szóval, részint "ettleg képviselőket bántalmazott: foglalta tik-e mentelmi jog megsértése s ha igen, ezen esettel szemben mi a képviselőháznak teendője ; másodszor azzal kellett foglalkoznunk, hogy Rohonczy képviselő urnak ismert tényével szemben van-e a képviselőháznak teendője ; harmadszor: a jövőre nézve mily intézkedések teendők hasonló, nagyon sajnálatos események megelőzésére. A mi az első kérdést illeti, a bizottságnak mindenek előtt meg kellett határoznia a mentelmi jog természetét és annak terjedelmét s azt, vájjon az érintett sértések vonhatók-e a mentelmi jog megsértésének fogalma alá. Méltóztatnak tudni, hogy a magyar képviselőház mentelmi joga nem törvényben, hanem a ház állandó gyakorlatán alapszik. A ház 20 év óta állandóan és következetcsen akkép magyarázta a mentelmi jogot, hogy annak kettős feladata van : egyrészt biztosítani a képviselő uraknak teljes és tökéletes szólásszabadságát a házban, a ház bizottságaiban, egyáltalán hivatásuk teljesítése közben, másrészt pedig biztosítani a képviselőt a törvény álczája alatt egyesek vagy hatóság részéről ellene irányuló zaklatások és pressio ellen. Ezen szempontból kiindulva, a ház száz meg száz esetben kijelentette azt, hogy azért, a mit a képviselő hiva• tása teljesítése közijén a házban vagy a házon kivül mond, felelősségre csak a ház által vonható. 2-szor: a mit a képviselő nem hivatása teljesítése közben tesz vagy mond, azért is bűnvádi megtorlás alá csak ugy vonható, ha erre a ház előzetes beleegyezése, illetve a mentelmi jog felfüggesztése kéretik. Az első hivatva van biztosítani, mint említet tem, a szólásszabadságot; a másik hivatva van biztosítani az e_iyes képviselők teljes függetlenségét, ugy a bíróságok, hatóságok, mint az egyesek részéről eredhető zaklatásokkal szemben. Ez lévén a képviselőháznak állandó nézete a mentelmi jogra nézve, a dolog természetéből kifolyólag nekünk meg kellett vizsgálnunk, hogy a ház által megállapított mentelmi jog meg lett-e sértve az érintett eset alkalmával. T. képviselőház! Azt hiszem, az első szempillantásra kétségtelenül bizonyos az, hogy egyes képviselő ellen elkövetett bűncselekmények nem azonosíthatók a mentelmi jog megsértésével. (Ellenmondások jobbról.) Igenis, ismétlem, egyes képviselő ellen elkövetett bűncselekmény nem azonosítható a mentelmi jog megsértésével, mert az alkotmány, annak tényezői, a képviselőház és a képviselők ellen elkövetett jogsértések megtorlásáról a büntető törvény intézkedik. Ezen eszmelánczolat kapcsában kérdés merült fel a bizottság előtt, van-e gondoskodva arról, hogy egyes képviselők hivatásuk teljesítése közben ne akadályoztassanak és bántalmaztassanak, van-e elég megtorlás büntető törvénykönyvünkben azok ellenében, a kik a képviselőben a közfunetionariust sértik. A büntető törvénykönyv különös oltalma alá veszi az alkotmány tén\ T ezőit, köztük a képviselőházat és a képviselőket, de az ellenük elköveteti bűncselekményeknek birája nem a ház, hanem az ország rendes bíróságai. (Helyeslés) Ha a ház kívánja, felolvashatom a törvénynek ide vonatkozó intézkedéseit. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Nem szükséges! Ismerjük !) A törvény T bünteti a csoportosulást, bünteti az egy r est, a ki a képviselőt erőszakkal vagy fenyegetéssel hivatása gyakorlásában akadályozza, vagy T pedig a fentebbi módon reá jogtalanul befolyást gyakorolni akar, bünteti igen szigorúan, 5 évig, illetve 3 évig terjedő börtönbüntetéssel. De a törvény itt meg nem állapodott, hanem büntetéssel sújtja azt is, a ki képviselőket hivatásuk gyakorlatában csak szóval is bántalmaz, a mennyiben ezen cselekményre 1 évig terjedhető fogház- és ezer forintig terjedhető pénzbüntetést szab. Ezek, t. képviselőház, azon intézkedések, a mely r ekkel a törvény a képviselő függetlenségét biztosítani, hivatása gyakorlásában való jogtalan megakadályoztatását vagy megsértését megtorolni akarja. A fenforgó esetre alkalmazva a törvén}^, kétségtelen tény, hogy egy fiatal ember behatolt a képviselőház folyosójára és szóval megsértett több képviselőt. Eötvös Károly: Nem kétségtelen! Nem hallgatták ki az illetőt! Chorin Ferencz: Engedelmet kérek, de a
