Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.

Ülésnapok - 1887-223

22* országos Illés április 10-én, szerüán. 1889 29 olvasottnak tekinteni (Helyeslés) & igy az általános vitát megnyitom. Az első szó a bizottság előadóját illeti. Emich Gusztáv, a közgazdasági bizott Ság előadója: T. képviselőház! Már a NagyBritanniával az ínséges tengerészek kölcsönös segélyezése iránt 1880. november 26-án kötött egyezmény tárgyalása alkalmával — mely egyezmény az 1881. évi LVI. törvényczikkbe iktattatott j,e — a t. kormány jelezte azt a szándékát, hogy hason irányú egyezmények más tengeri hatalmakkal is köttessenek, hogy az Ínséges tengerészeknek segélyezése nemzetközi alapon rendeztessék. Ezen, bizonyára emberbaráti és rokonszenves törekvésnek egyik eredménye a Spanyolországgal 1889. márezius lí-én kötött egyezmény is. Ennek szövege egészében megegyez a Nagy-Britanniával kötött hasontárgyú egyezmény szövegével; mindazonáltal van abban egy lényeges, még pedig előnyös változás, tudniillik az, hogy a segélyezés kötelezettsége nemcsak valamely harmadik állam területére vagy a szerződő állam gyarmataira szorítkozik, hanem a szerződő állam saját területére is kiterjed. A közgazdasági bizottság ezeknél fogva a t. háznak a jelen törvényjavaslat elfogadását ugy általánosságban, mint részleteiben ajánlja, mindazonáltal azon megjegyzéssel, hogy irályi tekintetből a bevezetés 4-ik bekezdésének 1-ső sorában a „tengerésze" helyett tétessék: „alattvalója mint tengerész", Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve; ha tehát szólani senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szőnyegen levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Felkiáltások: Igen!) E]fogadtatik. Következik a részletes tárgyalás és pedig először is a czím. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét és szövegét). Elnök: T, ház! E szövegre vonatkozólag a bizottságnak azon észrevétele van, hogy a 4-ik bekezdés első sorában a „tengerésze" szó helyett tétessék „alattvalója, mint tengerész". (Helyeslés.) A szöveg ezen módosítással fogadtatik el. E szerint a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a közgazdasági bizottság 313. számú jelentése, „az ínséges tengerészek kölcsönös segélyezése iránt Olaszországgal 1889. évi február hó 13-án kötött egyezmény beczikkelyezéséről" szóló 293. számú törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a t. ház méltóztatik á jelentést felolvasottnak tekinteni (Helyeslés) s igy az általános vitát megnyitom. Az első szó a bizottság előadóját illeti. Emich Gusztáv, a közgazdasági bi ZOttság előadója: T. ház! Ezen Olaszországgal kötött egyezmény elfogadása mellett ugyanazon indokok hozhatók fel, melyeket a Spanyolországgal kötött egyezményre vonatkozólag előadni szerencsém volt és igy azt a bizottság részéről a t. háznak elfogadásra ajánlom azzal a megjegyzéssel, hogy itt is, mint a másik egyezménynél, a bevezetés 4-ik bekezdésének első sorában ezen szó helyett „tengerésze" ezen kifejezés tétessék: „alattvalója, mint tengerész". Madarász József jegyző: Lukáts Gyula! Lukáts Gyula: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Minden ember, de különösen minden szegény ember gyakran bi van téve a sors csapásainak, midőn önhibáján kivül, teljesen gyámoltalanul áll a világon, hogy nem birja megkezdeni a létért való további küzdelmet. De a sors szeszélyeinek senki nincs ugy kiszolgáltatva, mint a szegény tengerész, ki majd egy hajótörés, majd betegség miatt, ezer meg ezer mértföldnyire távol otthonától, elNagyottan, egyedül, minden gyámolítás nélkül várja keserű sorsát. Szomorú dolog, hogy a hatalmak csak most kezdenek törődni e szerencsétlenek sorsával, de szívesen kell fogadnunk minden oly intézkedést, mely az ínséges tengerészek segélyezésére irányul s ép ezért örömmel üdvözlöm a jelen törvényjavaslatot is, mely emberbaráti kötelességet is teljesít, másrészt be kell ismernünk, hogy e szerződés reánk nézve sokkal előnyöseim, mint. Olaszországra. Nem áll ugyan a ministeri s bizottsági indokolásnak azon tétele, hogy sokkal nagyobb azon magyar tengerészek számn, kik olasz hajókon szolgálnak, mint az osztrák-mag-var hajókon alO 7 ~ •-' »' kalmazott olasz tengerészeké, mert az osztrákmagyar matróz, ha külföldi hajóra szegődött, nem szívesen választotta eddig az olasz lobogót. De a közel jövőben a ministeri indokolás igaz leend. Ugyanis a szállítási díjaknál, az utóbbi években beállott óriási csökkenés, a vitorlás hajók fenállhatását támadta meg, miért is nálunk, mig a matrózok száma a régi marad, az ezeknek munkát s kenyeret adó hajók száma évről-évre kevesbedik. Ez a calamitás megtámadta ugyan az olasz vitorlásokat is, de az olasz kormány felfogta a tengeri hajóknak nagy kereskedelmi fontosságát s törvénybe iktatta a közvetlen állami subventió alkalmazását s igy az olasz vitorlások vagy fentarthatják magukat jobb időkig, vagy gőzhajókká alakulhatnak át. Több, mint bizonyos, hogy az otthon hajó nélkül maradt osztrák és magyar ten-