Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.

Ülésnapok - 1887-241

241. országos ülés május a vétkezők felelősségre vonását eszközölje, (ügy van ! a szélső ba'oldalon.) Tisztába vagyunk egyébiránt azzal, t. ház, hogy Tisza Kálmán uralma alatt a személy válto­zás az ügyek állásában változtatást nem idéz elő és hogy itt oly erőszakoskodásokkal állunk szem­ben, a melyet a kormány elsimítani akar, de a me­lyet mi szó nélkül nem Nagyhatunk, mert az ilyet alkotmányos államban eltűrni nem lehet. (Ugy van! Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnöki Szólásra senki sem lévén föl­jegyezve, a vitát bezárom; minthogy pedig maga a tétel nem tárna dtatott meg, határozatkép kimondom, hogy a fővárosi rendőrség átalányára 489,042 frt bevétel megszavaztatott. Szathmáry György jegyző (olvassa): 7-ik rovat. Útlevelek kiszolgáltatásáért járó díjakból 10,000 frt. Elnök: Megszavazta tik. Szathmáry György jegyző (olvassa) .• 8-ik rovat. Közigazgatási hatóságok által megállapított pénzbüntetésekből befolyó jövedelem 120,500 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa).- 9-ik rovat. Különféle bevételek 777 írt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Nyugdíjak. Rendes kiadások: VI. fejezet, 6. czím 460,260 frt. Madarász József jegyző: Veszter Imre! Veszterlmre: T. ház! Hogy a politikai administratió terén működő tisztviselő, a ki mint szakhivatalnok, a kormányzat normális functióival állandóan foglalkozik, bizonyos, a törvényekben meghatározott esetekben nyugdíjra tarthasson igényt, ezt helyesnek, jogosnak és czélszeríínek tartom. (Helyeslés bal felől.) A mint azonban a gya­korlati életben tapasztalhatjuk és tényleg tapasz­taljuk is, a főispánok egyáltalán nem tartoznak az állami élet azon functionáriusai közé, a kik szak­szeruleg dolgoznak, a törvényhatóságokat tényleg administráíják és a kormányzat normális funetióit teljesítik, hanem ők a jelenleg dívó közigazgatási rendszer értelmében és szellemében egyáltalában vagy legalább is rendszerint vagy csak dignitáriu­soknak tekintik magukat, a kik az administratió tulajdonképeni teendőitől meglehetősen távol álla­nak, vagy pedig egyszerűen a kormánynak poli­tikai ágensei, a kik egy politikai pártnak állván szolgálatában, sokkal inkább ennek érdekeire, mint a helyes politikai administratió teendőire fektetik tevékenységük súlyát. (Ügy van! halfelől.) Azon ban habár ezek szerint a főispánok a szó helyes és komoly értelmében vett administrationális tevékenységben alig vesznek részt, ők viszon yítva az állami élet más tényezőihez, különösen pedig az ország pénzügyi helyzetéhez, mégis felette bő­kezűen vannak dotálva. KÉPVH. NAPLÓ 1887—92. XI. KÖTET, 18-án, hétfőn. Í8§«. 337 Hogy ezenfelül még nyugdíjra is tartsanak igényt, pláne hogy rövid, alig néhány esztendeig tartó szolgálat után több és nagyobb nyugdíjban részesüljenek, mint a mennyi az állami élet valódi munkásait, a dologban, gondban és fáradtságban megőszült tisztviselőit illeti, ez nézetünk szerint nem egyezik meg sem az igazsággal, sem a mél­tányossággal, sem a helyes politikai administratió követelményeivel, legkevésbé pedig azon takaré­kossággal, melyet folyton hangoztatnak és a mely­nek végre-valahára tényleges megkezdését is sze­retnők látni. (Helyeslés balfélől.) Én ennélfogva ama párt részéről és megbízá­sából, melyhez tartozni szerencsém van, indít­ványozni szándékozom, hogy a jelen rendszer szerinti főispáni nyugdíj-intézmény jövőre eltöröl­tessék. (Helyeslés balfélől.) Midőn ezt teszem, mindenek előtt rá kívánok mutatni azon meglehetős nagyszámú változásra, melyek a főispánok körében legközelebb előfor­dultak és azt hiszem, rövid idő múlva még nagyobb mérvben ismétlődni fognak. Mert a főispán első sor­ban a belügy ministernek lévén bizalmi embere és választottja,természetes,hogy a belügyi tárcza köré­ben beállható minden változás, szükségképen a fő­ispánokra is kiterjed. Már pedig ez, tekintve, hogy az említett tárcza ez idők szerint csak ideiglenesen van betöltve, a nyugdíjalapot is nagyon közelről érdekli. Ha azután nem csak a belügyminister sze­mélye, hanem, a mint azt bizton hiszszük és remél­jük, maga a közigazgatási rendszer is meg fog változni, akkor az ennek kapcsán múlhatatlanul szükségessé váló tömeges főispáni elbocsátások folytán a főispáni nyugdíj valóságos pénzügyi ealamitássá fogja magát kinőni. (Ugy van! a bal­és szélső baloldalon.) Maga a pénzügyminister ur azt mondta nem rég, hogy oly helyzetben vagyunk, melyben még culturális és humanitárius kiadásainkban is legna­gyobb takarékosságra van szükség. Itt a legjobb alkalom e takarékosság érvényesítésére a legelső lépést megtenni azzal, hogy a főispáni nyugdíjintéz­mény eltörlése által a takarékosság érvényesítésére oly objectumot használjuk ki, mely nézetem szerint erre mint valóságos pazarlás, legalkalmasabb. (Élénk helyeslés a bal- és szélső balon.) Én minden további indokolás nélkül — miután ez iránti állás­pontunkat az 1886. közigazgatási törvény tárgya­lása alkalmával eléggé tüzetesen jeleztük — a következő határozati javaslatot vagyok bátor be­térjesztei: „A ház utasítja a kormányt, hogy a fő­ispáni nyugdíjak megszüntetésére nézve a jelen országgyűlés legközelebbi ülésszaka alatt terjesz­szen he törvényjavaslatot." (Élénk helyeslés a bal­és szélső balon.) Elnök: Fel fog olvastatni a határozati ja­vaslat. 43

Next

/
Thumbnails
Contents