Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.

Ülésnapok - 1887-238

2S8; országos ülés májas 9-éa, esütürtiikiSii. 1889. ^57 felel meg a helyes eljárásnak. (Helyeslés a szélső haloldalon,) Tisza Kálmán ministerelnök: T. kép­viselőház ! (Zajos Hoch-kiá 1 fások balfelöl. Halljuk! Halljuk!) Pázmándy Dénes képviselő ur személyes kérdésben kért szót, pedig én személyét nem bán­tottam. Azt az insinuatiót, mely mostani felszóla­lásában van, egyszerűen visszautasítom. (Helyes­lés jobbfelöl. Hoch-kiáltások és közbeszólások a szélső balfelől: Ez a legkönnyebb!) Dániel Ernő, a pénzügyi bizottság elő­adója: T. képviselőház! Miután a költségvetésnek egyik tétele megtámadtatott, különösen pedig több oldalról azon indítvány tétetett, hogy a XII. feje­zet 3. ezíme alatt felvett kétszázezer frt töröltes­sék, kötelességemnek tartom, hogy, mint a pénz­ügyi bizottság előadója, erre röviden reflectáljak. (Halljuk!) Ezen összeg töilébének főmotivumául azt hozzák fel, hogy annak megszavazása bizalmi tény lévén, azok, kik a kormány iránt bizalommal nem viseltetnek, nem tartják magukat kötelezetteknek arra, hogy ezen kétszázezer forintot megszavaz­zák. Én azt gondolom, hogy ezen motívumnak ki­indulási alapja magában véve téves*, mert akkor, midőn a pénzügyi bizottság ezen kétszázezer forint elfogadását a t. háznak ajánlotta, egészen távol állott attól, hogy ezt, m : nt bizalmi tényt tüntesse fel a t. ház előtt és ezen szempontból ajánlja annak elfogadását. Hiszen akkor, midőn az állam költ­ségvetését a házban megállapítjuk, midőn az országnak szükségleteit tételenkint megállapítjuk, ez egyáltalában nem a kormány vagy a minister­elnök, hanem az egész ország részére és javára történik. (Helyeslés jobbfelöl.) És minthogy jó kor­mányzatnál okvetlenül szükséges az, hogy mel­lőzve a kormányon levőknek személyét, mellőzve azt, hogy mily pártszinezetü kormány áll az ország élén, az országnak szüksége van arra, hogy legyen oly alap, melyről specificus, részletes számadások ne követeltessenek, szükséges a tekintetben, hogy a kormányzat jó, sikeres és eredménydús legyen: ezen szempontból ajánlom a t. háznak ezen tétel elfogadását, minden tekintet nélkül arra, vájjon ez bizalmat involvál-e vagy sem a kormány iránt? (Helyeslés jobbfelöl. Ellenmondások a bal- és szélső baloldalon.) T. ház! Még egy kifogást tett ezen összeg­megszavazása ellen Pázmándy Dénes képviselő ur, azzal indokolván állítását, hogy ez nem az ország czéljaira, hanem pártczélokra fordittatik. T. ház! Ez igen erős támadás volt s mintha érezte volna a t. képviselő ur, hogy köteles állítását be­bizonyítani, merész fordulattal összeköttetésbe hozta a rendelkezési alapot oly adományokkal, melyeket egyesek nem az ország érdekeire, hanem pártczélokra adtak volna. (Közbeszólások a szélső baloldalon: Nem is az ország érdekeire adták!) Ha KÉPVH. NAPLÓ 1887—-92. XI. KÖTET. ez ugy állana is, a mint a t. képviselő ur mondotta, — mert nekem erről nincs tudomásom, de elfoga­dom, hogy ugy van — még ebből egyáltalában nem következik az, hogy pártczélokra összegyűj­tött pénzek oly szoros nexusban állottak volna a rendelkezési alappal, hogy az egyik természete okvetlenül kiterjedjen a másik természetére. Különben, t. ház, egyáltalában ismeretes dolog, tudja mindenki, hogy ily, pártczélokra összegyűjtött tőkék nemcsak az egyik, hanem a másik pártnál is vannak. (Ellenmondás és felkiál­tások a szélső balon: Elszámoltuk! Magunk adjuk össze!) Engedelmet kérek, alig múlt egy pár hét azóta, hogy épen ezen pártnak (a szélső baloldalra mutat) egyik mindnyájunk által tisztelt egyénisége maga is azt mondta, hogy a párttagok összegyűj­töttek pártczélokra ilyen összegeket. A mi az egyik pártnak szabad, az szabad a másiknak is. (Helyes­lés jobb felül.) De bárhogyan álljon a dolog, ebből egyálta­lában nem lehet következtetni a rendelkezési alap természetére, mert mint mondám, az összeköttetést a kettő közt a képviselő ur sem bizonyította be. Miután tehát a pártczélokra összegyűjtött Összegek egészen más czélokra szolgálnak, azok a pártot illetik, a rendelkezési alap pedig tisztán az országot, a kormányt illeti s a nélkül jó, siker­dús kormányzat nem vihető, kérem a t. házat, méltóztassék az előirányzott 200,000 forintot meg­szavazni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom, következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a rendel­kezési alap czímén előirányzott 200,000 forintot megszavazni? (Megszavazzuk! Nem szavazzuk meg !) A kik megszavazzák, azokat kérem, hogy méltóztas­sanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége meg­szavazta a 200,000 forinttól Josipovich Géza jegyző (olvassa): Nyug­díjak összesen 5,629 forint. Madarász József jegyző: Ugron Gábor! Ugron Gábor: T.ház! Magyarország tekin­télye és befolyása a ministerelnök ur szerint 300 esztendő óta nem volt oly nagy, mint most. A ministerelnök ur azt mondja, nem magái a érti, hanem e nemzetre a befolyást. Nem fogadom el a ministerelnök ur e nyilatkozatát, bár óhajtanám, hogy ugy legyen, mert igen jól emlékezik az országban mindenki, hogy itt a házban nem volt senki, a ki beleegyezett volna abba és azt a kül­ügyi politikát helyeselte volna, midőn Románia segélyért fordult Austria és Magyarországhoz, hogy az orosz hadaknak ne engedje meg Romániát megszállni és rajta keresztülvonulni, akkor min­den ember, még a nemzetiségek is velünk abban egyetértettek, hogy Romániát nem szabad engedni, hogy az orosz hadak útja legyen és a török nem­zetet onnan támadják meg. (Igaz! Ugy van ! a 33

Next

/
Thumbnails
Contents