Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.

Ülésnapok - 1887-238

258 238. orsartgos ülés május 9-én, csütörtökön. 1889. bal- és szélső baloldalon.) Vájjon a magyar nemzet nem nyilatkozott-e azon haszonleső és oktalan poli­tika ellen, a mely követtetett 1877-ben; vájjon a magyar nemzet akarata volt-e, egy gyenge nem­zetet kitenni, azon veszélynek, hogy nagy hadse­reg vonuljon át rajta. Vájjon nem a magyar nemzet nyilatkozott-e az occupatio [ ellen, mikor a ministerelnök ur nem merte kimondani ezél­ját és szándékát, 1878-ban' a magyar nemzet felirati javaslatában aggodalmát fejezte ki az occupatio iránt és akkor a ministerelnök ur a nemzetet azzal akarta megnyugtatni, hogy az occupatio nem lesz hosszas, csak ideiglenes lesz. És most tudjuk, hogy ezen nyilatkozatok mit értek. (Tetszés a szélső baloldalon.) Vájjon nem a nemzet akarata elleu történt ez? (Igaz! TJgy van! a szélső baloldalon.) A nemzetet csak szóval, hitegetéssel tartották azután is. De akkor a befolyást a nem­zettől megtagadták, elvonták, nem azért, mintha ez a nemzetet törvény szerint meg nem illetné, hanem azért, mert a ki a kormány élén állott, a nemzet jogait, érdekeit érvényesíteni gyenge volt. (Élénk helyeslés és tetszés a baloldalon.) Ha nem volna is ez mind igaz, nem a gyengeségnek adja-e a minister ur oly példányképét, hogy a szégyenpír égeti arczunkat, most, midőn a zászló és czímezés Austria és Magyarországra vonatkozólag a csá­szári és királyi szavak között az „és" szó kiNagyá­sáról volt szó, hiszen hová kellett lesülyedni, meg­alázódni, mikor egy államférfiú ide áll a nemzet elé a zászló kérdésében és arra építi okoskodását, hogy Deák Ferencz aképen magyarázta, hogy a királyi család lobogója a feketesárga zászló; bár hogy az a királyi család lobogója volna, az valót­lanság. (TJgy van! TJgy van! a szélső baloldal' n) És hogy ha az a királyi családnak lobogója volna is, akkor sincs annak helye hivatalosan és egyedül a külügyi hivatalok és külföldi követségek épü­let] ein, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon) mert azok a hivatalok nem a királyi családnak hiva­tal, hanem a magyar állam hivatalai is. Megszűnt már az az állapot, hogy a mi az államé, az a királyi családé legyen. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Mi hívei vagyunk az uralkodó háznak, de mi tulajdonosai vagyunk ennek az államnak; és ez államnak lobogója van, azt nem lehet egy család lobogójával betakarni. (Zajos tetszés a szélső baloldalon.) A ministerelnök ur nem adott választ, kitért a válasz elől. Ha a kétfejű sas ott van ma a mon­archia követségi épületein, miért nincs ott Magyar­ország czímere is? (TJgy van! TJgy van! a bal- és szélső baloldalon) mikor mi azon közös hivatalok fentartására, azon közös hivatalok és az általuk kiküldött követségek politikájának támogatására pénzünket, vérünket, életünket (TJgg van! ügy van! a bal- és szélső baloldalon) és nem ritkán még saját érdekeinket is feláldozzuk? (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Hát, t. ház, hova kell a megszégyenülésnek nagyobb mértéke, mint a mikor egy államférfi, a helyett, hogy azt mondaná, hogy a jognak, a tör­vénynek, az alkotmányosságnak, mely a nemzet köztudatában és törvénykönyvében él, érvényt szerez, a helyett ilyen kicsinyes, törpe, meghu­nyászkodó és gyáva kibúvókhoz fordul? (Zajos helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon. Mozgás j obbfelől) Hogy a hadseregnél az „és" szót miért nem használják, erre azt mondja a ministerelnök ur: a hadseregben idegesek a változások iránt. (Élénk derullség a bal- és szélső baloldalon.) Hát mi az a hadsereg? A mi fölfegyverzett hivatalnokaink azok. (Elénk tetszés a szélső baloldalon.) Ki parancsol azoknak? Mi, mert mi fizetjük őket. (Élénk helyes­lés a szélső baloldalon.) Engedelmességgel tartoz­nak, engedelmességet követelünk. (TJgy van! TJgy van! a szélső baloldalon.) 0 Felsége nem arra eskü­dött meg, hogy a törvények holt betíík legyenek a törvénykönyvben; hanem arra, hogy megtartja és megtartatja. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) Ont (Tisza Kálmánra mutat) nem azért ültette a nemzet azon ministerelnöki székbe, hogy a mi törvénykönyveinkben megadott jogokat elsikkasz­tatni, eltiportatni engedje, (Hosszan tartó zajos he­lyeslés, éljenzés és taps a bal- és szélső baloldalon) hogy a mi nemzeti önérzetünket, a mi souvereni­tásunkat, a mi nemzetiségünket megbecstelenit­tetni, meggyalázni engedje. (Zajos helyeslés és tet­szés a bal- és szélső baloldalon.) Azért adták a hatalmat, azért adták a tekin­télyt, azért bocsájtotiák az ön rendelkezésére a nemzetnek minden segédforrását, minden erejét, minden tiszteletét, a mig megérdemelte, (Élénk tetszés a bal- és szélső balfelöl) hogy ezen jogainkat megóvja és megvédelmezze. (Igaz! TJgy van! a bal­és szélső baloldalon.) És ön ezt nem teszi, ön nem szégyenli bukásának megelőző pillanataiban is (Zajos tetszés a bal- és szélső baloldalon. Mozgás jobbfelöl) ilyen emlékeket irni be Magyarország történetébe ! (Zajos helyeslés a bal- és szélső balolda­lon és felkiáltások: Gyalázat!) Hát, t. ház, mire való akkor az alkotmányos­ság, mire ennek a nemzetnek a képviselőháza, mire a törvényhozás, hogyha itt vannak tényezők, a melyek válogathatnak abban, hogy melyik tör­vényt hajtják végre és melyiket nem? (TJgy van! a szélső balfelöl. Élénk mozgás jóbbfdől és felkiáltások: Kik azok 9) Hát azért van-e a magyar nemzetnek minden constituált ereje és hatalma, hogy mi azt lessük, hogy a mi fizetett embereink és szolgáink közül, kik idegenek és kik nem ? (Zajos helyeslés és tet-

Next

/
Thumbnails
Contents