Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.
Ülésnapok - 1887-238
238. orszígog UUs raüjns »-é», csütörtökön. 1889. CjgJ pl. Belgrádba vagy Bukarestbe, igen jó, ha eltagadja magyar állampolgárságát, (Mozgás jobbfelöl) nagyon jó, inert azt tapasztaljuk, hogy ott nemcsak valami nagy nymbusa nincsen épen a magyar kormánynak s azoknak, a kiket ő protegál, de ellenkezőleg mindenben nagy kárára van annak, a ki azt mondjamagáró],hogymagyar.CíJ^ew»}owc?ásyo&&/etó7.) Egy coucrét adatot mondok arra, a mit Ugron Gábor barátom is felhozott itt, hogy mennyire áll az a nagy befolyás s az a nagy nymbus külföldön, a párisi világkiállítás esetét, azt, hogy mint mutatják be ott Magyarországot épen most Tisza Kálmán kormányzata alatt. Eddig, a mint tudjuk, a kiállítási ügy sohasem volt közös és különösen mikor 1867-ben és 1878-ban Parisban megjelentünk— 1878-ban gróf Szapáry Gyula volt a kiállítási bizottságelnöke — mindenben ragaszkodtunk azon joghoz, hogy Magyarország mint önálló állam mutassa be magát. Most 1889 ben azonban egy igen furcsa alap fogadtatott el. Kimondatott, hogy a magyar állam hivatalosan nem vesz részt a kiállításban — hiszen ismeretes a ministerelnök urnak e részben tett nyilatkozata — hanem a valóságnak megfelelőleg igenis részt vesz abban Austria-Magyarország, a mennyiben Parisban az ottani nagykövetség egyenes iuitiativáj a folytán alakult egy osztrák-magyar kereskedelmi kamara. No már engedelmet kérek, ez törvénytelen dolog, ezt a nagyköveinek nem initiálni, támogatni, de ha amagyar kormánynak épen azt a nagy befolyást és Magyarország nymbusát védeni méltóztatik, eltiltani kellett volna, mert hiszen osztrákmagyar kereskedelmi kamara jogilag nem létezhetik, mert Magyarország- kereskedelmi ügyeiben teljesen önálló. Ezek az urak összejővén, a követség által bevezettettek a franczia kiállítási commissariatushoz, megalakultak egy osztrák-magyar párisi kiállítási bizottsággá, annak elnöke egy Bürger nevű ur, másodelnöke Wedelesz, a harmadik pedig Oroszdi. Ne méltóztassék talán a név után ítélve azt hinni, hogy az az Oroszdi magyar ember; görög az, egy szót sem tud magyarul, csak a neve magyar hangzású. Tehát három idegen ember, a kik közül az a furcsa, hogy kettő sem nem osztrák, sem nem magyar s a harmadik is csak félig osztrák, megalakította a párisi osztrákmagyar kiállítási bizottságot, elfoglalták azt a területet, melyet a franczia kiállítási commissariatustól nyertek s azután azon praessiónál fogva, mely itt a ministerelnök ur ismert nyilatkozata, de különösen a volt, beteg kereskedelmi minister küldözése folytán előállott, a 2800 négyszögméternyi helyből a magyar kiállítók elfoglaltak 40 négyszögmétert, 2760-at pedig az osztrákok. (Mozgás a szélső halon.) Engedelmet kérek, de mit értek el ezzel ? Orbán Balázs: El lehet kiáltani: Hoch! Pázmándy Dénes: Azt, hogy a magyar ipart eltiltották épen ezen nagy versenyzési helyről, de az osztrák ipar teljes pompájában ott díszlik, mert Austriában senkinek eszébe nem jutott az osztrák iparosokat a kiállításban való részvételtől visszatartani. A mostani osztrák párisi kiállítás szebb, mint, akár az 1867-iki, akár az 1878-iki párisi, akár bármely eddigi kiállítás, minden osztrák iparos ott van, a magyarok természetesen eltűntek. Bocsánatot kérek, nem tudom összeegyeztetni azon elvvel, hogy a t. ministerelnök ur Magyarország jogait védi, nymbusát emeli a külföldön, azzal, midőn ott a világ szemeláttára documentáljuk, hogy Magyarország még emblematicusan, a kiállítás portaléján is a cseh, morva és egyéb provinciák czímei közt szerepel (Mozgás a szélső halon) és midőn azt fogják látni — hiszen 40 méternyi kiállításért nem lehet separálni, mert az egy szobának is kevés volna — hogy az osztrák nagyiparosok kiállítása mellett a magyar kiállítóknak egy valóságos cabinet-kiadása létezik. De, t. ház, ennek a politikának, annak a válasznak, melyet a t. ministerelnök ur adott, még egy igen sajnos következménye volt, melyet Ugron Gábor t. barátom is fölemlített. Eddig statistice bebizonyíthatólag — Láng Lajos ur, a statistika volt tanára szolgálhat adatokkal a kormánynak — Austriát kivéve, melylyel közös vámterületben vagyunk, Franeziaországba volt a legnagyobb kivitelünk. A franczia kereskedőket Magyarországból teljesen elriasztottuk "annyira, hogy folyó évi január 1-től fogva például a pesti gőzmalmokkal a szerződések meg nem iijittattak, hogy továbbá midőn oly roppant nagy búzaimport volt, Franeziaországba Magyarországból alig ment ki valami termék, kivéve azt, a mi régi szerződések alapján történt. A legnagyobb franczia czégek Budapesten átutaztak a nélkül, hogy valamit vásároltak volna. A hires Dreyfuss-czég képviselőitől hallottam, hogy utasításuk van magyar búzát csak akkor venni, ha az 50 krral olcsóbb, szóval az orosz búzának egy franc praemiumot adtak. És tessék majd a statistikai adatokat figyelemmel kisérni, jövőre Franeziaországba semmi buzakivitelünk nem lesz. Épen igy történt a borral. Kérdem tehát, micsodák azok az előnyök és mi legyen az a praeponderans állás, melyet Magyarország a jelenlegi kormány alatt a külföldön elfoglal? Ezt sem symbolice, sem matérialiter nem tapasztaljuk. Báró Kaas Ivor: A Norddeutsche Allgemeine Zeitung vezérczikkeiben! (Zaj.) Pázmándy Dénes: Azok kevés értékkel birnak Magyarországon. 82*