Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.

Ülésnapok - 1887-235

2S5. országos ülés május 6-án, hétfőn. 1889. 187 ránya van, hogy sok önálló családelveszti függetlenségét. S ez által mi következik be? Az, hogy elvész az adóalap nagyrésze és — menjünk az ultima ratióig — igen sok a hadseregben használható ujoncz is vészel az által, hogy ezen családok elpusztulnak. Hogy pedig ezen egyes családok a tejszövetkezetek keletkezése óta a coneurrentiát ezennagytőkékkel ki nem állhatják és veszendőben vannak, sőt nagy részben el is vesztek, erről azt hiszem, kétség nincs és meggyőződhetik mindenki, a ki a külvárosi adóhivatalokba megy és ott látja, hogyan kerül dobra ezen azelőtt jómódnak örvendő számos család vagyona. És igy, t. ház, az az egy nemzetgazdászati igen fontos tény, melyet az igen t. pénzügyminister ur tekinteten kivül Nagyott és ezen tejgazdasági szaporulat a vidéken a nagyobb gazdaságokra nézve semmi esetre sem compensalja azt a veszteséget, melyet az állam szenved ezen kisebb gazdaságok elpusztulása által. De különben is a t. pénzügyminister ur esakis az érem egyik oldalát mutatja akkor is, mikor a gyümölcstermelésről szól, mert a gyümölcstermelés emelkedését mutatja, de arról hallgat, hogy a szőlőtermelés, mely pedig Magyarországon sokkal nagyobb jelentőséggel bir, hogyan pusztul évről évre és nem csak a szőlőkereskedés — a mi szintén igen nagy tényezőt képez Magyarországon — de még a bortermelés is nagyon tetemesen alább szállt, és a végveszélynek van kitéve. (Igaz! ügy van! a hal- és szélső hátoldalon.) A sajtproductiónál is megvan a hátrány, t. ház és ámbár mondom, én ennek a fontosságát absolute nem akarom kétségbe vonni, de itt is meg van az érem hátulsó lapja, mert utóvégre is, hol tapasztaljuk mi a sajtproductio emelkedését? Csak ott, hol erre megvan a talaj, hol a elimatieus viszonyok a takarmány termelést megengedik, a mi nálunk ép ugy mint Amerikában is, bizonyos helyekhez van kötve, mert a búzát és tengerit termő nagy prairieken sajttermelés csak ugy nem fog lábra kapni, mint a mi alföldünk rónáin. De itt is az éremnek hátulsó fele azt mutatja, hogy mezőgazdaságunk egyéb ágazatai nagyon nagy sülyedésnek indultak, ugy hogy épen ennek következtében számos család vándorol ki és Nagyja, ott hazáját és igen sok szántóföld műveletlenül marad. Ezért ez a sajtproductio, higyje el a minister ur, nem ad compensatiót. Az igen t. minister ur azon kivül még a szesziparra is rámutatott, hogy a szeszadó ezt mintegy az örvényből ragadta ki és új életre ébresztette. Én ugyan szerettem volna, ha a t. minister ur ezen nagyon fontos tárgynál némi adatokkal is bizonyította volna azt, hogy az új szeszadó behozatala óta különösen a gazdasági szeszgyárak mennyivel emelkedtek. Ez nyugtatott volna meg engem is, ha csak igen csekély emelkedést is constatálhattam volna, hogy valóban a szeszadó a legjótékonyabban hatott és gazdaságunk egyik le i szükségesebb iparága új virágzásnak indult, ámbár oly kevés idő múlt el a szeszadó behozatala óta, hogy ha még nagyobb lendületet nyert volna is pillanatnyilag ez az ipar, abból biztos következtetést még vonni nem lehetne. De, t. ház, az én meggyőződésem az, hogy különösen ä gazdasági szeszipar virágzásra nem emelkedhetik mindaddig, mig külön vámterületünk nem lesz, vagy legalább addig, mig a fogyasztási vámsorompó Austriával szemben fel nem állíttatik. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ez az én meggyőződésem s ha a t. minister ur képes lesz adatokkal bebizonyítani ennek az ellenkezőjét, én fogok örülni legjobban annak, hogy tévedésben vagyok. A mi már most gazdaságunk emelkedésének többi részét illeti, e tekintetben egy kifejezés van az igen t. minister ur beszédében, a melyet valósággal vagy nem értek, vagy pedig csak a szónoklat hevében lett olyformán fogalmazva, hogy azt félreérteni lehet. Ez a cheque- és clearing-rendszer behozatalára vonatkozik, a hol olyanforma kifejezés van, hogy ez lesz képes a tőke felszaporodását eszközölni. Nagyon tudom, hogy a t. pénzügyminister ur többet foglalkozott pénzügyi dolgokkal, mint én; igen jól és helyesen tudja tehát, hogy a cheque- és clearingrendszernek a tőkék szaporodására befolyása nincs, de igenis, nagy fontossággal bir oly országokban, a hol aranypénz van, a hol tehát a pénz megszerzése drága és épen azért ezen rendszer a pénz megszerzését és a meglevő tőkék felhalmozását nagyon elősegíti; de sokkal kevesebb , befolyása van ott, a hol papírpénz van, a hol a pénz nem képez olyan drága anyagot, mint az arany, melynek beszerzése nagy költségekkel jár. (Igaz! Ugy van! a szélső balon.) Épen azért ezen állítását, mely tán azokat, kik ezzel a dolgokkal nem foglalkozhatnak, arra vezethet

, mintha a cheque- és clearingrendszer valóságos tőkefelszaporodást eszközölhet — csakis annak tulajdonítom, hogy a t. pénzügyminister ur programmbeszédében — mert első beszédét, melyet a budget tárgyában mint új pénzügyminister tartott, nem mondhatom egyébnek, mint programmbeszednek — oly átalányban, mondhatni, oly pongyolán adta elő az eszméket, hogy erre nézve zavarba is jöhetünk. A mit a t. pénzügyminister tovább mondott, hogy a kormánynak nem szándéka új adó alapokat keresni; ezt én igen szívesen elhiszem. Méltóztassék körültekinteni: hol találhatna, ha még ugy keresne is, új adó-alapokat; mire vethetne még ki új adót olyat, mely a már úgyis túlságosan terhelt polgáiokat úgyis ne terhelné? (Helyeslés a szélső baloldalon.) A mit a behajtásra nézve mondott a t. pénz-