Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.
Ülésnapok - 1887-234
234. országos ülés május 4-én, szombaton. 1888. 147 nek tartom ezt a t. háznak előre bejelenteni. (Helyeslés.) Egyúttal van szerencsém jelentést tenni arról, hogy a közoktatási tanács és tanárképző-intézet telkének kibővítése érdekében egj torna-csarnok építése iránt voltam kénytelen sürgős intézkedést tenni. Ez sem fogja a folyó évi költségvetést alterálni és a jövő évi költségvetést is csak egy csekély kiadási többlettel fogja terhelni. Daczára ennek, ezt már most tartottam bejelentendőnek. (Helyeslés.) Kérem, méltóztassék ezen jelentésemet a pénzügyi bizottsághoz utasítani oly czélból, hogy jelentését oly időben terjeszsze a t. ház elé, hogy az már a költségvetés részletes tárgyalása alkalmával figyelembe vehető legyen. (Helyeslés.) Elnök I A vallás- és közoktatásügyi minister urnak jelentése a tárczáját illető ügyekre vonatkozólag ki fog nyomatni, szét fog osztatni és a pénzügyi bizottsághoz utasittatik azzal, hogy a költségvetés részletes tárgyalása előtt jelentését a ház elé terjeszsze. Más jelentés nem lévén, következik az indítvány- és interpellatióskönyv felolvasása. Tibád Antal jegyző: Jelentem a t háznak, hogy sem az indítvány-, sem az interpellatiós könyvben újabb bejegyzés nem foglaltatik. Elnök: Tudomásul vétetik. Következik a napirend. Az 1889-ik évi költségvetés általános tárgyalásának folytatása; jelesül pedig ki következik? Nagy István jegyző: Detrich Péter! Detrich Péter: T. ház! A szőnyegen lévő költségvetés tárgyalásához óhajtok röviden szólani, azon czélból, hogy szavazatomat indokoljam. (Halljuk! balfelől.) De mielőtt magához a tárgyhoz szólanék, engedje meg a t. ház, hogy épen a múlt napokban reconstruált kormányhoz is szólhassak, mert épen tegnap hangoztatott itt a házban, hogy ezen reconstruált kormány mintegy nem volna felelős azon tényekért, melyek a költségvetésben foglaltatnak. Az én nézetem egészen más; épen ő felelős, mert ő magára vállalta annak mindenegyes tételét és minden egyes következményét. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Igent, ház! Ez bennem mindenesetre nagy aggályt gerjesztett, ennek következtében leginkább kell felszólalnom. De felszólalok más részben is, mert a t. kormányt felkérni óhajtom sok tekintetben, hogy ha már reconstruálta magát, reconstruálja a maga eljárását is. (Helyeslés a balés szélső baloldalon.) A költségvetést illetőleg, ha azt vizsgálat tárgyává teszszük, évről-évre — mint azt az előttem szólott, e téren sokkal gyakorlottabb t. képviselő barátaim már felemlítették — azt látjuk, hogy itt oly nagymérvű haladást tettünk rövid idő alatt, hogy ezt megadóztatás czímén elnevezni már nem is lehet ma, a hol néhány év alatt 100 millióra szaporodott a megadóztatás, oly országban, a mely már azelőtt is alig birta terheit. Most pedig, épen az imént hallottam volt a pénziigyministerur azon állítását, hogy javulás van. Vájjon, hogy érti ezt a javulást. Én azon módon értem, a mint előadni bátor leszek, mert én a dolognak nagyon utánna jártam és a kik nem jártak vidéken és nem ismerik e körülményeket, alig fogják hinni, hogy igy van. (Halljuk!) Ez a javulás nem onnan ered, hogy népünk, hogy az ország adóképesebb volna, de hogy az adósrófok megszorítása egész a hallatlanságig megy. Oszszel a végrehajtók egész légiója megy ki a vidékre, elveszik a nép utolsó falat kenyerét, mindenét; tavaszszal pedig a megyék gondoskodnak az éhezőkről. (Igaz! Ugyvan! balfelől.) Ez nem túlzás, ez igy van, túlzást nem is mernék a t. ház előtt állítani. Ha vizsgáljuk ezen dolgokat, a vidéken, oly tényekkel találkozunk, melyeket itt előadni alig merek, mert csakugyan azt mondanák, hogy túlzás. Ha adóügyekben felfolyamodással orvoslást keres valaki, annak végére sohasem járhat, ellenben az adóhivatal, illetőleg az adófelügyelőség minden törvényen felül áll. (Igaz! ügy van! a baloldalon.) Status in Statu. Ha birói foglalás vagy biztosítás történik, midőn senkinek eszébe sem jutott volna s a követelés be sem volt jelentve, előáll az adófelügyelőselsőséget vindicál magának. Hogy ez egy rendezett államban lehetséges, felfogni nem tudom. Méltóztassék venni a kisbirtokosok állapotát. Ezeknek az adója már oly nagy, hogy azt annak nevezni már nem is lehet, hanem nevezhetjük inkább bérnek vagy sarcznak. Nálunk — nem alsó Magyarországról beszélek, hanem beszélek egy már fölemlített — meglehet, nem volt komolyan mondva, hanem csak iróniából, borovicska-megyéről, ámbár én is jobb szeretném, ha választókerületemben alföldi földek lennének, legalább egy részében, de sajnos, sok zsidó szőlő van benne, mert ennek nevezték azelőtt a borovicskát, bár ma már ezzel az sem boldogul, mert túladóztatták és elvitte a fináncz. Elmondom röviden ennek a kisbirtoknak az állapotát nálunk. Az egész 1372, vagy 137* hold és ez fizet körülbelül 45 frtot, ha mindet összeszámítjuk. A mióta a törvény fennáll, volt alkalmam erről meggyőződni , mert egyszer engem biztak meg a választók lajstromának kiigazításával s ekkor, mint valami adófelügyelőnek, inspectornak, revisiót kellett csinálnom, hogy nem tartozik-e valamivei oly ember, a kit különben a szavazati jog megillet és hát mellesleg megmondhatom, igen sokszor történt, hogy egy pár krajezár tartozás miatt, a melyről az illetőnek tudomása nem volt, mert azt hitte, hogy már megfizette, ki kellett Nagynom nevét a lajstromból s igy ő meg volt fosztva legszentebb polgári joga gyakorolhatásától, pedig befizette volna ezt a csekélységet ötszörösen is örömest, ha tudja, hogy tartozik vele. 19*
