Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.

Ülésnapok - 1887-233

130 233. országosülés május 3 án, pénteken. 1SS0. államosító rendszerének felállításából közigazgatásunk eddigi fejlődésének tagadását következtetik s ezzel egyszermind közigazgatásunk két évtizedes politikáját ítélik el. Ez okból nem látom feleslegesnek e felfogással kissé foglalkozni. Minden haladottabb európai államnak százados közigazgatási fejlődése van. A tudomány buvárlatai és hosszas tapasztalatok eredménye adták feljődésüknek alapját, mely mindenütt nemzeti egyéniségükből táplálkozott. Az angol, a franczia, a német nemzetnek mai fejlett közigazgatási intézményei, nem egy pár év eredménye, azok is hosszas idő alatt alakultak át, mig mai szervezetüket elérték. Magyarország közigazgatásánakfejlesztésénél is nemzeti szellem kell hogy megadja az irányt. Miért? Azért, t. ház, mert minden államnak közigazgatása nemzeti szükségleteihez viszonylik. Más közhatósági intézményeknek lehetnek, vannak általános alapelvei, azoknak minden állam hason hatósági szerveket állíthat fel. Egyik nemzet a másiknak fejlettebb intézményeit átültetheti, de közigazgatási rendszerét nem és pedig azon döntő okból nem, mert a nemzetek beléletei individuálisak és fejlődésük útjai nem azonosak. (Élénk helyeslés jobbfelöl,) Valóság, hogy a civilisált nemzetek haladásának és nagy átalakulásának motorát századunk uralkodó nagy elve, a jogegyenlőség képezi; tény, hogy nemzetünk szellemének átváltoztatásában is ez a mozgató erő; de ne feledjük, t. ház, hogy a democratiának, mely az osztály- és társadalmi különbségek kiegyenlítésének gyamja a civilisatio kezében, hogy nagy munkáját végezhesse, időre van szüksége ; előbb át kell idomítni, előbb átkeli gyúrni a nemzet korszellemét, hogy az állam öszszes szerveit is megfelelőleg átalakíthassa. Ebben rejlik magyarázó oka aztán annak, hogy az a nemzet, mely két évtized alatt oly makacsul ragaszkodott traditionális közigazgatási szervezetéhez, ma gyökeres változást keres. Miért? Mert a jogegyenlőség érzete áthatotta, átalakította nemzeti közszellemét s ma fejlettebb szükségleteit patriarchális rendszerű közigazgatási szervezete többé ki nem elégítheti. Midőn ez irányban a reformok szükségét mérlegeljük, ne a múlt óesárlásával tegyük. A múltnak megvolt létjogosultsága a nemzet közszellemében, a jövőnek meglesz jogosultsága a változott viszonyok hatalmában s az az államférfiú, ki mindig a nemzet közszellemének követelményeit veszi a létesítendő reformok alapjául, csak államférfiúi nagyságát documentálja.(IZeZ?/esfós jobbfelöl,) Nem a politikai elvek változása constatálható tehát, t. ház, akkor, midőn közigazgatásunk új alapelvek szerinti rendszeréhez fogunk, hanem a viszonyok változtak, melyek visszahatólag megváltoztatták .ez irányban a nemzet közszellemét. 1 (Élénk helyeslés jobb felöl.) Azon húsz évi átmeneti i időre szüksége volt a nemzetnek, hogy most köz| igazgatási szervezetének fejlettebb formát adhasson. Húsz év előtt a közigazgatás alap szervezetéről oly homályos és zavaros fogalmak voltak, hogy kiváló politikusok a vármegyei rendszernek, a parlamentaris kormány közti összhangba hozatala felett vitáztak s az állam felügyeleti jogát sokan perhorrescálták, ma ily elemi kérdések felett senki sem akad fenn. Ma vita tárgya legfeljebb az lehet, hogy az állami közigazgatás és helyi autonómiának hol vannak demareationalis vonalai. A változott viszonyok változott fogalmakat szültek s én azon sejtelemben vagyok, hogy ma a régi autonomisták és az új — ha lehet igy kifejeznem — centralisták táborában megfordított arány állott elő, ma az állami kinevezés hivei vagyunk többségben. Midőn ezt, t. ház, constatálni merem, azon kérdést állítom előtérbe, hogy közigazgatásunk czélbavett átalakítását miképen és mely időben eszközöljük a fenforgó viszonyok között. Nem látom ez alkalmat időszerűnek arra, hogy közigazgatásunk államosított szervezetének részletével foglalkozzam. Ha a kormány a törvényjavaslatot, melyet két minister kijelentése után, bizton várhatunk, elkészíti, lesz módunk azzal tüzetesen foglalkozni. Azért ezúttal csak a reform keresztülvitelének ideje és módozataira teszek egy pár kijelentést. Mindenki előtt tudva van, hogy ez év végével a törvényhatósági tisztviselők mandátuma lejár és a fennálló törvények szerint hat évi tartamra megint írj tisztviselő választások lesznek. Én, t. ház, abban a véleményben vagyok, hogy az íij választások ne tartassanak meg, hanem törvényhozási utón függesztessenek fel és közigazgatásunkban pár évig provisorialis állapotot létesítsünk. (Ellenmondás balfelöl.) Ezen idő alatt elkészíthetjük közigazgatásunk szervezetének új formáját s midőn az előintézkedésekkel készen leszünk, fogjunk véglegesítéséhez. Szederkényi Nándor: Ez már aztán beleillik Tisza program injába! (Nagy zaj. Mozgás. Hallj tok! Halljuk! jolbfelől.) Boncza Miklós: Nem tartom, t. ház, időszerűnek azt, hogy az államosítás keresztülvitelével járó törvényeknek részleteivel foglalkozzam, de egyet mondhatok és ez az, hogy ha az államosítást komolyan keresztül akarjuk vinni, akkor nem lehet semmi ok arra nézve, hogy azt ismét hat évre, vagy még továbbra is elhalaszthassuk. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl,) E kérdésre a nemzet meg van érve, e kérdést meg kell oldani. Természetesen ezzel kapcsolatban az 1883: XV.törvényczikknek a megyék háztartására vonatkozó intézkedéseit is felfüggesztetni vélem és a kormánynak szabad kezet akarnék adni arra, hogy ezen provi_