Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.

Ülésnapok - 1887-232

•232. országos ülés május 2-án, csütörtökön. 1889. 119 v átkozni merek más államok tapasztalataira, kü­lönösen pedig az Olaszország és NémeTörszágban szerzett tapasztalati adatokra, hogy azt méltóz- , frissek tekintetbe venni, mint talán egy a forgalom ! szabályozására befolyással bíró intézkedést, mint egy oly intézkedést, mely mellesleg az államnak is szolgáltat valamit, de nem mint oly kiadó for­rást, mely az államháztartás rendezésénél figye­lembe jöhetne. Ha igy méltóztatik ezt tekinteni, engedjék meg, hogy én ezt a financ-programmot önöknek Nagyjam. (Tetszés jobbfelöl.) Azt hiszem, hogy az a jövedelem, az bizonyára csak aprópénz lesz. (Tetszés és helyeslés jobbfelöl.) A ház engedelmével ezen közbeszólás és a közbevetettek után visszatérek most arra, a mit szükségesnek tartok elmondani a tekintetben, hogy jelezzem, mik lennének azok a főbb teendők és eszközök, melyek a feltárt jövedelemforrások bel­terjesebb hasznosítását lehetővé teszik. (Halljuk! Halljuk!) A fogyasztási adók körében — és itt értem ugy a sör- és czukortermelési adókat, mint az ezen tárgyakra vonatkozó belfogyasztási adókat, nemkülönben a bor- és húsfogyasztási adót — a fogyasztás valódi mértékének megállapítása és az adónak a fogyasztás teljes mértékére való alkal­mazása; az italmérési adónál mindjárt annak behozatala alkalmával, az adótételnek, illetőleg az adótételnek oly mérvű alkalmazása, mely a kimért, vagy kis mértékben elárusított szeszes italok tel­jes mennyiségének megfelel; a szeszadónál a fenn­álló törvényes intézkedéseknek szigorú alkalma­zása és ezen kivül az adómentes pálinkafőzésnek és a denaturált szesz használatának beható foly­tonos szemmel tartása, ha szükséges, a szeszadó alapelveinek és íőbb irányaira vonatkozó törvé­nyes intézkedéseknek érintetlen Nagyása mellett, talán egyes, a lényeget nem befolyásoló, mellékes határozmányoknak a törvényhozás utján való megváltoztatása is; a dohányjövedéknél a csem­pészet fokozottabb mérvű megakadályozása és a Hintető határozatoknak nemcsak a felek, hanem az ellenőrzésre hivatott állami, törvényhatósági és községi közegek elleni szigorúbb alkalmazása. (Élénk helyeslés jobbfelnl.) Ezek nagyjában és főbb vonásokban azon eszközök, melyek, ha tényleg és megfelelőleg alkalmaztatnak, a belterjesebb hasznosításra befolyással leendnek. Az egyenes adóknál nemcsak az adótárgyak­nak kutatása, hanem e mellett a helyes, arányos és egyenlékeny adóztatás elveinek a gyakorlatban lehető megvalósítása is oly feladatot képez, a me­lyet közelebb megoldani kell. E czélnak elérése végett nem annyira tárgyi támpontokra, mint különösen a jövedelmi adóknál az egyéni fizetési, helyesebben adózási képességre kellend a súlypontot fektetnünk és az adó­minimumnak általános alkalmazása helyett inkább a tényleges jövedelem kikutatásában kell amegoldás kulcsát keresni. (Élénk helyeslés jobbfelöl. Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, t. képviselőház, ezen elvek való­sítása talán a fennálló törvények némely intézke­déseinek megmásítását, kiegészítését is szüksé­gessé teendik; de a keresztülvitel a gyakorlatban az administrátiót fogja főleg terhelni, annak fel­adata leend ezen elveket ilyeténképen megvalósí­tani. És azért ugy az egyenes adóztatás körében ezen elvek valósítása, mint a közvetett adóknak belterjesebb hasznosítása, de merném mondani, még az állam hátralékos követeléseinek okszerű rendezése is, a pénzügyi administratio átalakítását teendik szükségessé; átalakítását oly szempont­ból, hogy az korszerűbbé tétessék, az alkotmányos factorokkal és azok tagolataival helyes össze­köttetésbe hozassék és alkalmas legyen egy jó és olcsó administratio igényeit kielégíteni. (Helyeslés a jobboldalon.) De, t. ház. én azt hiszem, hogy méltatlan váddal terheit minket Horánszky Nándor t. kép­viselő ur, midőn az administratiónak csak eddigi bajait sorolta fel és megfeledkezett azon kezde­ményező intézkedésekről, melyekkei a kormány már is foglalkozott és melyekről egy előterjesztett törvényjavaslat tanuskodik. Horánszky Nándor: Isten őrizzen tőle! Wekerle Sándor pénziígyminister: Lehet, hogy a t. képviselő ur igy gondolkozik ama törvényjavaslatról, de méltóztassék meg­engedni, én azt hiszem, hogy akkor a törvénynek formáihoz ragaszkodik, de nem veszi figyelembe azon alapelveket, melyekre az fektetve van. Horánszky Nándor: Majd kimutatjuk! Wekerle Sándor pénzügyminister: Mert mik azon törvényjavaslat alapelvei? Először is az, hogy az adótárgyak megállapíthatása és kikutatása, a valódi fogyasztás szemmel kisérése, az adózás körében előforduló változásoknak foly­ton figyelemmel tartása végett, szóval a végett, hogy az adóztatás a gyakorlati életet valóban figyelemmel kisérhesse, hogy azzal lépést tarthas­son: a pénzügyi administrátiót a helyi viszonyok­kai folytonos közvetlen összeköttetésbe, con­tactusba kívánja hozni. (Helyeslés a jobboldalon.) Azt hiszem, ez oly elv, melyet a képviselő nr is helyesel. A második elv. melyre a törvényjavaslat fektetve van, az, hogy a pénzügyi igazgatás a politikai administratióval szerves összeköttetésbe hozassék és pedig nemcsak olyforma összeköt­tetésbe, hogy a külső beosztás határai, körzetei legyenek ugyanazonosak, hanem az által, hogy a felügyeletre, sőt merem mondani, a vezérletre hivatott egyének, mind a kettőnél ugyanazok legyenek, hogy a teendők a különböző ágazatok

Next

/
Thumbnails
Contents