Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.

Ülésnapok - 1887-232

Ug 232. országos ülés mrtj a ä 2-án, csütörtökön, 1889. előrehaladás szerinte nem elégséges, tudniillik a kereskedelmi tárczánál, de tagadom, hogy ez lenne egyedüli eriteriuma a kormány tevékenységének. Hisz akkor egy pazar kormány, mélytálán milliókat költ meddő czélokra, inkább kiállaná a eriticát, ha nagy költségeket tesz, mint egy takarékos kormány, (Helyeslés jobbfelöl) a mely számol, mint mi számoltunk azzal, hogy azok az anyagi segédeszközök csak igen korlátolt mértékben állanak rendelkezésünkre, hogy akkor, mikor a közügyek előhaladásán kell munkálkodnunk, számolnunk kell anyagi erőnkkel és törekvéseinket azzal helyes arányba és összhangzásba kell hoznunk és azért a fősúlyt arra kell fektetnünk, hogy egy kormány törvényhozási kezdeményezéssel, administrativ tevékenységgel és a kezében összpontosított állami hatalomnak egész súlyával és tekintélyével működjék közre, hogy a pénzügyek rendezésén kivül a közgazdasági viszonyok is elősegittessenek. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Azt hiszem, hogy alig van európai állam, melyben az utóbbi évek folyamán oly átfogó, minden téren és pedig a kormány közrehatása mellett eszközölt közgazdasági működés történt volna, mint épen nálunk. Hisz csak az oly sokszor felhozott adóemeléseket, azon törvényeket vagyok bátor a t. ház emlékezetébe idézni, melyek a közterhek fokozásában a legkiadóbb jövedelmet szolgáltatják és látni fogják, hogy ott sem egyoldalú adóemelésekről, nem a közterhek egyoldalú fokozásáról, hanem e mellett egyúttal közgazdasági intézkedésekről is van szó. A szeszadó egy hanyatló ipart óvott meg a végválságtól; a ezukoradó, melyet egyébként még a jelenlegi kereskedelmi minister ur készített elő az által, hogy áttértünk a terményadóra, lehetővé fogja tenni, hogy nálunk is ezukorgyárak keletkezzenek, hogy az állam bevételei emeltessenek, hogy saját belszükségletünk, beifogyasztásunk fedeztessék ; (Helyeslés a jobboldalon) az annyit panaszolt dohánytörvénynek egyes intézkedései: vájjon csak szigorításokat foglalnak-e magukban? Vájjon nem egy nagy elvet igyekeztünk-e ez által is megvalósítani, tudniillik, hogy hanyatlásnak indult dohánytermelésünket a kor színvonalára emeljük? Ezek azon nagyon terhelő törvények, melyek annyiszor felpanaszoltattak, de melyeknek mindegyike közvetlenül közgazdasági intézkedésekkel is kapcsolatba hozatott. (Egy hang balfelöl: Hát a simító házak?) A mi a simító házakat illeti, közbevetőleg vagyok bátor megjegyezni, hogy az intézkedések még végleg megállapítva nincsenek, sőt a dohányjövedékre vonatkozó szabályok kiadását épen azért késleltettük, hogy a gazdaközönséggel, illetőleg annak illetékes factoraival egyetértőleg állapítsuk meg a feltételeket a simító házak minősége és nagysága tekintetében is. Ez tehát az indok, a mely miatt a végrehajtási szabályok még nem adattak ki. Meg kell egyébként jegyeznem, hogy azok az intézkedések, melyek ideiglenesen tétettek ugyan, azok is egyetértőleg történtek a gazdasági egyletnek e tekintetbeni kívánalmaival és minden tökéletesen megegyez azon népszerű ismeretekkel, a melyeket az országos gazdasági egyesület a maga részéről közrebocsátott. De visszatérve beszédem fonalához, kérdem, c sak az általam felsorolt közgazdasági intézkedések történtek-e a múlt esztendőkben? Nem akarom újra felsorolni mindazokat, a közgazdasági intézkedéseket, a melyeket itt annyiszor felhoztak és mindannyiszor tudomásul vettek ; anélkül azonban, hogy a t. képviselő urak a túloldalról az igazságos következtetést is jónak látták volna levonni. Nem akarom ugyan a t. ház figyelmébe idézni azt, hogy mi történt a vasúti politika terén a vasúti hálózat kiegészítése, külföldi relatiók létesítése s a tarifa-ügy szabályozása által ; nem akarom felemlíteni azt a számtalan köz- és mezőgazdasági jellegű törvényt, melyek a különböző tárczák körében elkészíttetvén, részint már a törvényhozás által elfogadtattak, részint pedig most vannak a törvényhozás folyamata alatt. Én csak oly közgazdasági intézkedésekre kívánok most utalni, melyek szorosan véve pénzügyi intézkedések, így bátorkodom felemlíteni azt a beterjesztett törvényjavaslatot, mely a vízszabályozási társulatok hitelének olcsóbbá tételét és az eddigi korlátolt anyagi segély eszközök helyett, hitelüknek a szükséghez mérten való kielégítését lehetővé tenni czélozza. Bátor vagyok továbbá arra a törvényjavaslatra utalni, mely a közlekedésügyi minister urnak előterjesztése folytán a múlt napokban tárgyaltatott s a mely törvénynyel a postatakarékpénztárak tevékenysége fokozatosan a cheque- és clearing-forgalomra kiterjesztetik s ez által egy jelentékeny közgazdasági intézkedés honosittatik meg, mely lehetővé fogja nálunk tenni a pénzt helyettesítő eszközöknek elterjedését és az osztrák magyar banknak már a múlt év folyamán életbeléptetett giro- és eheque-üzletével kapcsolatosan, nagyban fogja előidézni azt, hogy a rendelkezésre álló tőkék felszaporodjanak. De ha valaki azt hiszi, hogy a piaezon rendelkezésre álló tőkék a véletlen esély által halmozódnak fel, ugy hogy arra a kormány semmi befolyást sem kisért meg, az nem ismeri a viszonyokat és akkor természetesen azt a vádat hozhatja fel a kormány ellen, hogy az semmit sem tesz e tekintetben. Itt van továbbá még az a törvényjavaslat, a mely miatt Horánszky Nándor képviselő ur annyit vádolt bennünket adósságcsinálással; még ez a törvényjavaslat is közgazdasági intézkedésekkel hozatott kapcsolatba. Mit tettünk, t. ház? Azt tettük, hogy szakítottunk azzal a korábban jogosult rendszerrel, a melyre akkor utalva is voltunk; nem