Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.

Ülésnapok - 1887-232

112 23-2. országos ülés májns 2-án, csfitörtökön. 1889. kormány iránt bizalommal viseltetnünk. Ez, t. ház. lehetetlenség. De ez még semmi. Jő egy jobb. Volt itt egy na]) e házban, büszke öntudattal emlékeznek vissza azok, kik akkor e ház tagjai voltunk, mert akkor 10 órától este fél 6-ig itt voltunk, de nem mentünk el addig, mig le nem szavaztunk. Arról volt szó, hogy a keleti vasút ügyében 30 millió forintot elsáfárkodott uri emberek ellen büntető vizsgálat rendeltessék el. Szegény Zsedényi Ede, ki akkor zengte el hattyúdalát, azt mondta: „ Nem azért fizeti az ország a királyi főügyészt, hogy a bűnt elpalástolja, hanem hogy az állam vagyonát védje meg a legvégsőig.* Oly fiatal lélekkel beszélt, hogy at. kormánypárton is nagy aggodalom keletkezett és áaczára annak, hogy egyesek azzal iparkodtak véget vetni a vitának, hogy a bűn vizsgálat során sok nagy urat kellene a bíróság elé hurczolui: a bűnvizsgálatot mégis elrendeltük. Kérdem, mi történt e dologban ? (Helyeslés a szélső balon.) Kivánhatj"ák-e, hogy mi közülünk egyetlen ember is bizalommal tekintsen önökre ? (Helyeslés a szélső balon.) Ha egy hazafias érzete tüzében heveskedő ifjúság, látván, hogy bántalmazzák anyanyelvét, melyet az édes anyatejjel szítt magába, egypár „abczug"-ot kiált: azt 24 óra alatt elítélik, (Igazi Ugyvanl a szélsőbalon) de midőn 30 millióról és egy 62 ezer holdas birtokról van szó, akkor azt mondják, tanulmányozzuk a dolgot s a világért ne bántsunk senkit. Senki e házban nem tiszteli inkább az egyéni szabadságot s a személyi tisztességet jobban, mint én; de ebből nem az következik, hogy rejtsük véka alá az igazságot, hanem hogy derítsük fel. Én 1875. év óta, a mikor e ház tagja lettem, arról győződtem meg, hogy az országban személyes tekintetek harczolnak. Már pedig ott, a hol a személyi tekintetek felülemelkednek a tárgyilagos igazságon, a hol nem az igazság, hanem a személyi érdek dönt, ott hiába van Szilágyi Dezső, mert czélját el nem éri, programmját meg nem valósíthatja — és én azt hiszem, hogy nemsokára az a levél is, melyet Ő választóihoz intézett, mint érdektelen papiros fog elenyészni — és ő kénytelen lesz, azon ministeri székből visszajönni ide az ellenzék padjaira. Én nem tudom, hogy mi az, de lenni kell valami rettenetes titkos kéznek, mely a t. kormány sorsát intézi, hogy oly jeles, tudományos, okos fők nem akarnak vagy nem képesek — vagy valami misticus dolog nem engedi a ministeri bureaüban — az igazságot érvényesíteni. Sőt még azzal is akarom a t. urakat megismertetni, mert sokan nem tudják, hogy a belügyi és igazságügyi ministereknek vannak a törvényszékekhez intézett rendeletei,hogy ha esetleg a választási elnök végig talált gázolni a választási jog szentségén, hogy azért a gázolásért bűnös lába meg ne betegedjék, minden ily feljelentést, mielőtt a vizsgálat tárgyává tétetnék, kötelesek a megye alispánjához beterjeszteni, ez meg kiadja a tisztességtelen választási elnöknek avégett, hogy nyilatkozzék azon clausulával, hogy csakúgy lesz az eljárás megindítva, ha esetleg beismeri, hogy bűnös. Van annyi esze a gonosztevő választási elnöknek, hogy véghetetlenül fogja magát mosni és azt mondja, hogy oly ártatlan, mint a ma született gyermek. (Derültség.) Ekkor az eredmény az, hogy mint vizsgálatra alkalmatlan feljelentés alkalmával az ügyész az eljárást megszüntetni kéri. Ezen szerencsétlen processuson keresztül mentem. Annyira ügyesek már a törvényszékek az ily választási visszaéléseket megbüntetni czéizó végzésekkel szemben, hogy az ügyvédnek nem is kézbesítik a tábla határozatát, hanem valamikép a félnek, hogy a 8 nap teljék el és a jogerősség beálljon. Szóval, t. ház és t. kormány, ez országban nem a legjobb a hangulat. (Derültsag a bal- és szélső baloldalon.) Méltóztassanak elhinni, hogy bár tisz teljük s beesüljük a reconstructiót, mely a kormányban történt s bár meg vagyunk győződve, hogy az új ministerek jó szellemet vittek oda, de ha a rendszer igy marad, a mint van, a dolgon változtatva nem lesz. Tehát csakúgy lehet segíteni a dolgon, a mint a véderő-javaslat tárgyalása alkalmával a háznak tiszteletteljesen előterjeszteni szerencsés voltam, hogy miután tapasztaltuk azt a vég hetién elkeseredést a ministerelnök ur ellen, mely nem az ő pártjában, mert azok személyes dolgok, hanem az országban általán ellene nyilvánnl,Nagyja ott azt a helyet. (Nagy derültség.) Nincsen rá szorulva kérem, hogy azon elmúltra — tetszik tudni — a mely alatta elkövettetett, spongyát tegyünk. (Nagy derültség.) Mert addig, mig a t. ministerelnök ur el nem megyén, méltóztassék elhinni, akárhogy reconstruálja a cabinetet, de azt a bizalmat, melylyel a véderő-javaslat tárgyalása előtt iránta viseltettünk, nem fogja megnyerni. Ezek kijelentése után arra kérem a t. kormányt, hogy addig is, mig a rendszerváltozást be nem hozzák, mert annak szükségképen be kell következnie, jobban gazdálkodjanak. És ha mérleget csinálnak, ne tegyék azt ugy, hogy az ember egyszerre 6 millióval több hiányra bukkan, mint a mennyi előirányoztatik, mert azt én velem csak nem akarja elhitetni a t. pénzügyminister, sem a t. kormánynak bármely tagja, hogy ha én eladom az ingatlan vagyonomat, hogy ha azon az áron ruhát veszek, vagy azt megeszem, hogy én ezt a nyers jövedelemből teszem, mert én a vagyonomat pusztítottam el. Koldusabb lettem, mert én az ingatlanomból ruházkodtam, azt ettem be. Azt mondják, hogy 6 millió egy néhány forint bevételünk lesz az állami jószágok eladásából. Felséges Isten! Háta vételár is jövedelem, melyért ingatlant vesztettünk el? (Nagy derültség.) Azokat az állami jószágokat a múlt idők azért szerezték, hogy azokat a jelen idő factorai az államháztar-