Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.

Ülésnapok - 1887-231

281. országos ülés május 1-én, szerdán. 1889. 97 De, t. ház, ezek még ma csak remények, melyekre consequentiát építeni nem lehet. Végre a nemzetgazdaság harmadik főágát véve, a kereskedést, még sokkal rövidebb lehetek. Itt egyszerűen azt constatálom, hogy Magyarországnak tulajdonképeni kereskedése a szó valódi értelmében nincs és nem is lehet mindaddig, mig Magyarország közgazdasága teljes önállósággal birni nem fog. Hogy a jelenlegi helyzet e tekintetben milyen, azt a minden oldalról hangzó panaszok eléggé illustrálják. De erre nézve is szolgálhatunk statistikai adatokkal, a milyenek tudniillik vannak, a melyekből legalább azt olvashatjuk ki, hogy a kereskedés fejlődéséről Magyarországon ez idő szerint szó nem lehet. Mert ha például a külforgalom fejlődését nézzük, 1883-tól í887-ig — mert csak ez évekről vannak meglehetősen megbizható adataink — azt látjuk, hogy az összes behozatal tesz 1883-ban 475 milliót, az összes kivitel pedig 454 milliót, tehát az összes kiiikereskedési forgalom 930 milliót, 1884-ben azután ezen összforgalom 877 millióra hanyatlott; 1885-ben 853 millióra, 1886-ban ismét lejebb 840 millióra; 1887-ben. a midőn nemi csekély emelkedés mutatkozik, ez 845 milliót tett. Tudom, hogy ezen külkereskedelmi adatok valaminagy fontossággal, különösen igy általánosságban nem bírnak; azt is tudom, hogy a külkereskedés sohasem képezi főfontosságát az országnak: hanem a belkereskedés, mely pedig, a mit tagadni senki sem fog, fejlődött, mert tudjuk, hogy ez összefüggésben van összes vasút-forgalmi politikánkkal és a mint említettem, épen ez képezi nemzetgazdaságunk egyetlen fényes pontját. Nem folytatom e themát. Azt hiszem, bármily optimisticusan nézzük is a helyzetet, kétségtelen, hogy közgazdasági fejlődésünk nem áll arányban az államgazdaság fejlődésével, vagy ha ugy tetszik, felduzzadásával. Ennél fogva azt hiszem, hogy fő feladat most a legnagyobb erélylyel felkarolni Magyarország nemzetgazdasági fejlesztését, Magyarország termelési ágainak kifejtését, még pedig a mezőgazdaság fejlesztését ép ugy, mint az ipar és kereskedelem fejlesztését. És igy azt hiszem, e tekintetben nincs vesztegetni való időnk. Hogy mit lehet ezen ágakra vonatkozólag tenni, erről, azt hiszem, jelenleg felesleges lenne szólni; elég azt mondani — legalább az én meggyőződésem az — hogy e téren nagyon sokat lehet tenni. Aránylag kevés költséggel lehet tenni, csak akarat és különösen szakértelem kell hozzá. Őszintén megvallom, t. ház, hogy örvendek azon, hogy a t. konnány a pénzügyi rendezkedés problémáit úgyszólván lázas sietséggel igyekszik megoldani, mint például a regale megváltásával, a conversióval és a vasutak államosításával ; mert ezek után remélni lehet, hogy mihelyt az állami KÉPVH. NAPLÓ. 1887 — 92. XI. KÖTET. pénzügyek rendezését a kellő mederbe terelte, tel jes erejével fel fogja karolni a nemzetgazdaságfejlesztését abban az irányban,a melyet bátor voltam jelezni. Ezt várom, ezt reméllem; de egyelőre még ebben az irányban kézzel fogható nagyobb eredményeketnem látok,kénytelen vagyok kijelentenijiogy álláspontomat, melyet a költségvetéssel szemben már pártállásomnál fogva is elfoglalok, el nem Nagyhatom s ennél fogva a költségvetést az általános tárgyalás alapjául sem fogadom el, hanem egy határozati javaslatot nyújtok be. (É'énk helyeslés ssélsö balfelöl.) Elnök: Fel fog olvastatni a határozati javaslat. Nagy István jegyző (olvassa): Határozati javaslat. Tekintve, hogy a költségvetés egyes tételei oly politikának kifejezői, mely a magyar állam jogteljességével ellentétben áll, tekintve, hogy a kormány eddigi közgazdasági politikája a nemzet érdekeinek meg nem felelt és a jelen költségvetés sem tanúskodik arról, hogy a kormány eki nem elégítő politikával szakítani kivan • tekintve, hogy ezen és egyéb okoknál fogva is a kormány iránt bizalommal nem viseltetünk : mondja ki a t. ház, hogy a költségvetést általában sem fogadja el a tárgyalás alapjául. Mudrony Soma, Irányi Dániel, Nagy Ferencz, ünger Alajos, Czirer Ákos, Lukáts Gyula, dr. Szadovszky József, Illyés Bálint, Liptay Károly, Kun Miklós. Elnöki Ki következik? Nagy István jegyző: Orbán Balázs! Orbán Balázs: T. ház! Másutt, minden alkotmányos országban, az alkotmány szent és sérthetetlen, a törvényeket azért alkotják, hogy azok mindenki által megtartassanak. A kormányok első és legszentebb kötelességüknek ismerik az alkotmány sérthetetlensége, a törvények szentsége felett őrködni, a szabadság szentegyházának igazi felszentelt papjai, a kiknek tisztelettel adózhatik a nemzet elismerése. Mily másként van ez nálunk, a hol a mi idegen érdekeknek hódoló s idegen bálványt imádó kormányférfiaink, az alkotmányt csak lepelül használják arra, hogy a kisszerű személyes zsarnokság undorító kinövéseit elfedjék s a helyett, hogy a törvények sérthetetlensége felett kötelességszeruleg őrködnének, ők az elsők, a kik azt lábbal tiporják s mindenféle mesterfogásokkal kijátszák. (Igás! Ugy van! szélső baloldalon,) Avagy a most legközelebbről letárgyalt véderő-törvény, főleg annak 14. és 25. §§-ai, ezredéves alkotmányunknak nem praegnans megsértését, a nemzet legsarkalatosabb jogainak nem feladását jelenti e? Hisz e kormány Magyarország államiságát egy rossz közigazgatási fogalommá sülyeszté, 13