Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.

Ülésnapok - 1887-205

205. országos ülés márciins 18-án, hétfőa. 1889. ff nak érdekében fog állani, hogy annak ideién fel­világosítást kérjen a képviselő úrtól, minő jogon olvasta fel az okmányt ? (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Asbóth képviselő ur kivan szemé­lyes megtámadtatás miatt nyilatkozni. Asbóth János: T. képviselőház! (Hall­juk!) Polónyi t. képviselőtársam kérdésére van szerencsém válaszolni, hogy én a kormánytól sem subventiót, sem mandátumot nem kaptam soha. Ugron Gábor: Hát a közös külügyministe­riumuál mi volt? Asbóth János: A meddig a külügyminis­teriumban szolgáltam .... (Egy hang a szélső bal­oldalról: Kinevezve nem volt!) — kinevezve is vol­tam — a mi egyébiránt nem az én kérésemre történt, hanem a kormány, illetőleg azon minis­terinm felszólítására. (Egy hang a szélső balolda­dalon: A honvédelmi ministeriumban is szolgált!) A honvédelmi ministeriumban voltam igenis minis­teri titkár. A meddig tehát a külügyministeriumban szolgáltam — magyar érdekben — kaptam négy­ezer forint fizetést, a melyről azonban lemondot­tam, mert inkább kívántam képviselő lenni. (Helyes­lés a jobboldalon.) Egyébiránt azt hiszem, hogy az államszolgá­lat bármely terén szolgálni legalább is oly tisz­tességes kereset, mint Polónyi Géza urnak ügy­védi keresete. (Helyeslés és tetszés a jobboldalon.) Elnök: Gajári képviselő ur kivan szemé­lyes megtámadtatás ezínién nyilatkozni. (Halljuk! Halljuk!) Gajári Ödön: T.ház! Személyes megtáma­dás ezímén kérek szót. (Halljuk! Halljuk!) Poló­nyi Géza t. képviselő ur az én nevemet felemlítvén, beszélt illegitimitásról, később becsületről és tisz­tességről. Erre nézve én egyszerűen csak azt jelen­tem ki, hogy Polónyi képviselő ur egyéniségét sem a legitimitás, sem a tisztesség, sem pedig a becsü­let kérdésében legkevésbé sem tartom illetékes­nek. (Élénk tetszés jobbfelől. Zaj a szélső baloldalon.) Elnök: Dániel Gábor képviselő ur kivan személyes kérdésben felszólalni. Dániel Gábor: T. ház ! Polónyi Géza kép­viselő ur azon kijelentésére, hogy a többség hamisí­tás, vesztegetés utján jutott a parlamentbe, azt kiáltottam közbe, hogy nem igaz. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Ez nem személyes kérdés!) Ezt a kijelentésemet most is fentartom. A mi az én saját választásomat illeti, engem egyhangiílag választottak meg; oly bolondot pedig önök nem találnak, a ki akkor is költene meg­választására, a mikor az egyhangúlag történik. (Helyeslés a jobboldalon. Ellentmondások szélső balon.) A t. túloldalon van nekem erre classicus tanúm, Ugron Gábor képviselő ur, a ki az ottani dolgokat igen jól ismeri és a ki felvilágosítással szolgálhat Polónyi képviselő urnak. Tehát, mint említettem, azt az általános vádat, melylyel ezen pártot, illette visszautasítom. Arról nem állok jót, hogy a közvélemény félre­vezetése vagy meghamisítása alapján nem ül-e itt is egyes ember, de arról sem, hogy ü! ott is. sőt meg vagyok győződve arról, hogy ott is ülnek épen annyian, mint itt. (Élénk he'yeslés jobbfelől. Zajos ellenmondások a szélső baloldalon.) Elnök: Tisza István t. képviselő ur szemé­lyes megtámadtatás ezímén kér szót. (Halljuk! Halljuk! Zaj.) Tisza István: T. ház! Bátor vagyok sze­mélyes megtámadtatás ezímén a t. ház kegyes figyelmét pár igen rövid pillanatra kikérni. (Hall­juk !) Polónyi t. képviselő ur kijelentésemre nézve azon feltevésnek adott kifejezést, hogy az én meg­jegyzéseim egy családi tanácsnak voltak megálla­podásai. Azt hiszem, t. ház, hogy midőn itt meg­jelenünk és a tanácskozásban részt veszünk, azt nem egy vagy más rokoni összeköttetésben tesz­sziik, hanem gyakoroljuk jogunkat, teljesítjük kö­telességünket, mint országos képviselők. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Azon kijelentésekért, melyeket e házban tettem és tenni fogok, Vízakna város ország­gyűlési képviselője a felelősséget mindig el fogja vállalni, de joggal tiltakozik az ellen, hogy az általa mondottak másoknak imputáltassanak s azokért más tétessék felelőssé, (Helyeslés jobb­felől) Polónyi t. képviselő ur azt is kijelentette, hogy százezrek tartják az én csekély személyemet nullának. Kern tudom, honnan vette a mandátumot arra, hogy százezrek nevében szóljon. Azt hiszem, hogy ha bármelyikünk ide áll és itt százezrekkel vagy milliókkal dobálózik, az egyszerűen nevet­séges. (Helyeslés a jobboldalon.) Hogy pedig a képviselő ur mikép gondolkozik, ez, azt hiszem, nemcsak reám nézve, hanem mindnyájunkra nézve igazán nulla. (Helyeslés a jobboldalon. Mozgás, zaj a szélső baloldalon,.) Hannibál József: T. ház! Múlt alkalom­mali felszólalásomkor az úgynevezett Nagyományos katonai szellemről beszélvén, azt állítottam, hogy az én szerintem nem létezik. Midőn ezt kijelentet­tem, akkor mondtam azt, hogy ha léteznék is, akkor én inkább látnám biztosítva a magyar nyelvet az Armee-Verordnungsblatthan, mint a törvényben. Ezen álláspontomat a t. ellenzék szem­pontjából most is fentartom. Szavamat tehát csakis rosszakaratúkig lehet ugy magyarázni, mintha én többre becsülném az Armee-Verordnungsblattot a törvénynél. (Helyeslés a jobboldalon.) Szavaimnak ezen igazán rosszakaratú citálá­sára tehát többé nem is felelek, hanem felelek azon szavakra, melyekkel Polónyi t. képviselő ur e megjegyzésemet kisérte, azt mondván, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents