Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.

Ülésnapok - 1887-220

güQ 220. országos ülés április 5-én, pénteken. 188 i). megszakítsuk. (Helyeslés a szäső baloldalon.) Különben is az egyezményt nem is egy hónap leforgása, hanem majdnem két hónap múlva erősítették meg, illetőleg cserélték ki a megerősítési okmányokat. Ez az egész idő fenn volt e szerint tartva a kormánynak arra, hogy az országgyűléstől a jóváNagyást kikérje. (Ügy van! a szélső halon.) Ezen eljárást tehát, mint alkotmányjogi szempontból hibásat, lehetetlen meg nem rónom, annyival inkább, nehogy az jövőre előzményül szolgáljon. (Helyeslés a szélső balon.) Egyébiránt kijelentem, hogy miután a szerződést magam is hasznosnak, üdvösnek tartom, azt általánosságban elfogadom, sőt annak egyes ezikkeihez is hozzájárulok, fentartván magamnak, hogy csak egy pár irály béli módosítást tehessek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Baross Gábor, közmunka- és közlekedésügyi minister: T. képviselőház! Nem akarom részletesen előadni ezen ügynek egyesphasisait, a melyek a dolog felderítésére vonatkozhatnának, mert hiszen általában ismeretes, hogy milyen körülmények és viszonyok között jött létre ezen szerződés. Azt sem akarom tüzetesebben igazolni, hogy az országnak nemcsak hogy kára nincs e törvényjavaslatból, hanem az egész transactio, a mely itt létesül, határozottan hasznosnak mondható, a mi a felszólalt t. képviselő urat is arra indította, hogy a törvényjavaslat érdemei ellen nem tett kifogást. De engedje meg az igen t. képviselő ur, hogy túlszigorűnak jelezzem azt az ítéletét, mely szerint megrovást érdemel a kormánynak az a cselekedete, hogy ezt az egyezményt nem előzőleg terjesztette jóváNagyás végett a törvényhozás elé. Határozottan kijelentbetem, t. ház, hogy a kormánytól távol áil a. szándék, e tekintetben a jövőre nézve praeeedens esetet alkotni és a jelen esetben csak kényszerűségből járult ahhoz, a mi történt. Mint a, t. képviselő ur igen helyesen méltóztatott mondani, a ratificált okmányok kicserélésének bizonyos idő alatt meg kellett történnie; erre a nagyhatalmak különös súlyt fektettek. A magyar kormány, biztosíthatom a t. képviselő urat, nem volt azon helyzetben, hogy ezen hozzájárulást előzőleg kikérhette volna, részben az előkészítés, részben a törvényhozás másnemű elfoglaltsága miatt. Sőt bátor vagyok hivatkozni arra, hogy még igy is csak márczius elején volt képes a törvényjavaslatot a képviselőház elé terjeszteni. Már most vagy a közt volt a választás, hogy épen Anstria- Magyarország akadályozza meg e fontos ügy perfectionálását, a melyből Magyarországra semmi hátrány nem származik, sőt a melyből ellenkezőleg előnyök várhatók, vagy azon másik alternatívához kellett fordulni, hogy követve Franeziaország és a többi nagy államok példáját, a maga részéről hozzájáruljon ahhoz, hogy a ratificatio és a kicserélés megtörténjék, fentartván a törvényhozás utólagos jóváNagyását. Azt hiszem, hogy a kormány eljárása teljesen indokolt és a midőn ismételten kijelentem, hogy a kormány alkotmányjogi szempontból semmiféle praecedenst nem akar alkotni, sőt maga is féltékenyen Őrködik a felett, hogy a törvényhozásnak jogköre hasonló esetekben épségben tartassék, bátor vagyok kérni a t. házat, hogy ezen szigorú ítéletet mellőzve, a törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés a jóbbo'dalon.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szőnyegen levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az álta1 ánosságban elfogadtatik. Következik a, részletes tárgyalás, jelesen először a czím. Josipovich Géza jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét és a bevezetést, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa az I. czikket). Madarász József jegyző: Irányi Dániel! Irányi Dániel: T. ház! (Halljuk.') Az I. czikk első bekezdésében ez áil: „minden kereskedelmi vagy tengeri hajónak". A kereskedelmi hajónak nem ellentéte a tengeri hajó, mert hisz azok a kereskedelmi hajók is, a melyek a suezi csatornán keresztül közlekednek, tengeri járatú hajók. A franczia szöveg igen helyesen mondja: „navire de commerce ou de guerre". Ennélfogva ezen szó helyett „tengeri", tétessék: „hadi". (Általános helyeslés.) S minthogy már igénybe veszem a t. ház becses figyelmét, ne hogy újra kénytelen legyek felállani, talán meg méltóztatik engedni, hogy a X. czikkhez két irályi módosítványt tegyek. A ház t. elnöke szives lesz majd, ha az illető czikk felolvastatik, a t. házat figyelmeztetni. (Helyeslés.) Elnök: Más alkalmakkor is történt már igy, méltóztassék tehát módosítványait előadni. (Halljuk !) Irányi Dániel: A X. czikk második bekezdésének harmadik sorában ezen kifejezést találjuk: „kilátásba vett kivételekkel élni". E kifejezés németes és megfelel az „in Aussicht genommenen" kifejezésnek. Kérem a t. házat, méltóztassék ezt e helyes magyar kifejezéssel pótolni: „előrelátott kivételekkel élni", a mint hogy a franczia szöveg is igy szól: „des exceptions prévues." A harmadik bekezdésnek alulról számított harmadik sorában ezen szavakat találjuk: „saját erői által biztosítsa birtokainak védelmét". Itt hadi erőről van szó, a melynek a magyarban többese nincs. A magyar azt mondja: „hadi ereje",