Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.

Ülésnapok - 1887-220

388 220 országos ülés április 5-én, pénteken 1889. előterjesztésénél. Gyakorlati szempontból egyébiránt a kérdés nem bir semminemű fontossággal, mert jól tudjuk, hogy a vasúttársaságok sem kölesönt fel nem vehetnének az állambiztosítás emelése nélkül, sem pedig conversiót nem eszközölhetnének a nélkül, hogy nekik azon előnyök ne biztosíttassanak, melyekről a törvényjavaslat szól és igy az ilyen kérdések úgyis mindig- a törvényhozás elé fognak kerülni. (Igaz !) Gyakorlati szempontból tehát a kérdésnek jelentősége nincs és ismételten arra hivatkozom, hogy a kormánynak távolról sincsen szándékában valamely tényt a törvényhozástól elvonni, hanem tisztán csak a societarius helyzetre való tekintettel fogadta el azt a magyarázatot, hogy azon tényhez, a melyben az államkincstár megterheltetése szóba nem jő, a kormánynak adaúnistrativ úton való hozzájárulása elégséges és a törvényhozás hozzájárulása csak akkor kérendő ki, ha tényleg az állam bármily csekély megterheltetése is szóban forog, (Helyeslés.) Azt hiszem, hogy ezen indokolással a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlhatom. (Általános helyeslés.) Elnöki Szólásra senki siucs feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Baranyi Ignácz előadó: T. képviselőház! Horánszky Nándor t. képviselő urnak kifogásolni méltóztatott azt, hogy én ama kérdésre, melyet ő az imént felvetett, szóbeli előadásomban ki nem terjeszkedtem. Kötelességem erre nézve válaszul kijelenteni, hogy arra azért nem terjeszkedtem ki, mert azt a súlyt és fontosságot, melyet a t. képviselő ur általam különben nagyrabecs ült egyéni nézete szerint e kérdésnek tulajdonít, én annak nem tulajdoníthattam és a bizottság sem tulajdonította. Különben csak egyet vagyok bátor még hozzáadni ahhoz, a mit már az igen t. minister urnak kifejteni méltóztatott és ez az, hogy ezen vasút vagy az engedély lejártával fog az állam által átvétetni és akkorra ezen kötvények törlesztve lesznek; ha pedig időközben vétetik át az állam által, akkor az elsőbbségi kölcsönök névértéke ezen beváltási műveletre semmi befolyással sem lehet; mert ezen vasút engedélyokmányának ü6. §-a szerint a beváltási ár meghatározására nézve a megelőző hét év alatti tiszta jövedelem lesz irányadó — leszámítva a legmostohább két év tiszta jövedelmét — és mert e rendelkezésnek egyéb korlátozása nincs, mint az, hogy az átlagos összeg a biztosított tiszta jövedelemnél kisebb nem lehet. A t. képviselő ur maga hivatkozott azon körülményre, hogy ez a vasút az állam által biztosítva van; de minthogy az állami biztosítás nem emelkedhetik, sőt évi 326 forint kamatcsökkenés folytán a garantia szempontjából is kedvezőbb lesz a helyzet: ennélfogva azt hiszem, hogy a képviselő ur aggálya elesik. Kérem a törvényjavaslat elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elíbgadni; igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, miután a javaslat meg nem támadtatott, kijelenthetem, hogy azt a t. ház általánosságban elfogadni méltóztatik. (Helyeslés.) Következik a részletes tárgyalás. Josipovich Géza jegyző (olvassz a törvényjavaslat czimét s az 1. §-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Következik a 2. §. Erre vonatkozólag a bizottság módosítást hozott javaslatba és minthogy itt tulaj donképen a tárgyalás alapját a bizottság szövegezése képezi, tehát mindjárt a bizottsági módosítással fog- a 2. §. felolvastatni. Josipovich Géza jegyző (olvassa a 2. és 3. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök:Eszerint a törvényjavaslat részleteiben is elfog,idva lévén, harmadszori megszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki Következik a közlekedésügyi bizottság 299. szám alatt kinyomatott jelentése, a kormányelnök ur által beterjesztett, „a Suez-csatorna iránt Konstantinápolyban 1888. évi október hó 29-én kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezésérői" szóló 287. számú törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, hogy a t. ház a jelentést felolvasottnak veszi; (Felolvasottnak vesszük!) e szerint az általános tárgyalást megnyitom. Az első szó az előadó urat illeti. Neményi Ambrus előadó: (Halljuk! Halljuk!) Az ezen törvényjavaslatban foglalt szerződésnek czélja: a Suez-csatorna semlegesítése. A nemzetközi egyezménynek első szakasza ezt olykép fejezi ki, hogy a Suez-csatorna, háború ép úgy, mint béke idején minden kereskedelmi vagy tengeri hajónak lobogó különbsége nélkül mindig szabad és nyitva lesz. A hatalmak egyúttal kötelezték magukat arra, hogy a csatornán az ostromzár jogát sohasem fogják gyakorolni. Ezen szerződés létrejöttét hosszú tárgyalások előzték meg, melyek az összes európai sajtót, a tudományos világot és a diplomatiát nagy mértékben foglalkoztatták. Ezen tárgyalások eredete visszavezethető a csatorna megnyitásának első idejére. Már akkor, 1869-ben, felmerült az a gondolat, miként lehetne ezen nagy közlekedési utat egy esetleg bekövetkező háború veszélyei ellen biztosítani ? Azonban akkor ezen ügynek rendezése nem mutatkozott sürgősnek. A 80-as évek elején megváltoztak a viszonyok. Az Egyptomban