Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.

Ülésnapok - 1887-219

213. országos ülés április4-én, csütörtökön. 1889. 377 Az ő általa irt levelet, melynek folytán a jó pásztor tegnap, midőn azon öröme lehetett, hogy két megtévedett báránykát nyájába visszatereltetett, azon keserűséget szenvedhette, hogy egy másik báránykáját elvesztette, (Ugy van! és felkiáltások a szélső halon: Juhát! Zajos derültség a hal- és szélső balon) mondom, az ő levélkéjét sem subsummálom neki másképen, mint hasonló levelét gróf Andrássy Manónak, a kit a korináé-párt hivei közé számít és a ki a 25. §-ra nézve hasonértelmü levelet irt választóinak. (Nagy zaj és mozgás a jobbóldalon.) Elnök: Kérdem a képviselő urat: micsoda összeköttetésben van gróf Andrássy Manó ezen ügygyei ? (Helyes és a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! a bal- és szélső baloldalon. Zaj.) Ne méltóztassék szándékosan mindenkibe belekötni akarni, a miből újabb és újabb felszólalások keletkezhetnek. (Helye lés a jobboldalon. Zaj a szélső baloldalon.) Ez már még sem járja. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Báró Kaas Ivor: Kénytelen vagyok gróf Andrássy Manó úrral szemben (Felkiáltások jobbfelöl: Nem tartozik ide!) elnök ur megjegyzése folytán kijelenteni, hogy meg vagyok győződve grói Andrássy Manó függetlenségéről, valamint arról, hogy a párt-cassából nem kapott semmit, reversalist sem adott, pénzt sem adott. (Derültség a bal- és szélső balon.) Egyébként befejezem szavaimat azzal, hogy én Hock képviselő urnak előadását a saját személyére nézve fájdalmasan meghallgattam, de semmiféle személyes indok vele szemben nem vezetett, a minthogy nem is vezethetett; mert én nem szalonkákra, hanem tigrisre vadászok. (Derültség a szélső baloldalon.) Elnök: A házszabályok szerint ilynemű felszólalások folytán különben sem hozathatván határozat, következik a napirend : a pénzügyi és közlekedési bizottságok jelentései „az aldunai Vaskapunál és az ottani zuhatagoknál létező hajózási akadályoknak, az 1888. évi XXVI. törvényezikkel elhatározott elhárítására szükséges költségeknek fedezéséről" szóló 246. számú törvényjavaslatot illetőleg. Azt hiszem, a t. ház a jelentéseket felolvasottaknak méltóztatik venni. (Felolvasottaknak veszszük!) E szerint az általános vitát megnyitom. Az első szó a bizottság előadóját illeti. (Halljuk! Halljuk!) Baranyi Ignácz, a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! Az 1888 : XXVI. törvéuyczikk intézkedett az iránt, hogy az aldunai hajózási akadályok eltávolítása a londoni szerződésben megállapította díjszedési jog gyakorlata fejében a magyar állam által vétessék át. Ugyanezen törvényben intézkedés történt az KÉPVH. NAPLÓ 1887 — 92. X. KÖTET. iránt is, hogy ezen művelet nyolcz év alatt, tudniillik 1895. év végéig végrehajtandó legyen. Nemkülönben e törvény megállapította a művelet költségeit is összesen kilencz millió forintban. Ami a költségek fedezetét és beszerzését illeti, az 1888: XXVI. törvényczikk egy alternatív combinatiót vett ezélba. Ugyanis nevezett törvényczikk 2. §-ában az mondatott ki, hogy a kérdéses összeg akár a közlekedési tárcza terhére Írandó előlegek útján fog biztosíttatni, akár pedig a költségek fedezésére egy külön hitelművelet lesz létesítendő. Jelen törvényjavaslat folyománya az 1888. évi XXVI. törvényezikknek, a pénzügyi megoldás kérdésében azonban nem tartja szorosan magát a nevezett törvényczikkben felállított alternatív eszméhez. Az az eszme ugyanis, hogy ezen előlegek a közlekedési tárcza költségvetésében vétessenek fel, elejtetett, tekintettel azon körülményre, hogy ezen költségek a közlekedési tárcza egyéb tételeivel analóg kiadásoknak nem tekinthetők; e költségek ugyanis a díjszedési jog gyakorlása által bizonyos időszakon át törlesztetni fognak ; és ezért kívánatos, hogy e költségek s az azokra vonatkozó számadások minél nagyobb nyilvántartással vezettessenek s hogy az érdekelt európai államok azok helyes vezetéséről meg is győződhessenek. Már pedig azt kívánni nem lehetett, hogy a magyar budget többi tételeit is az európai államok mintegy ellenőrizhessék s azokba betekintést nyerjenek. De a másik módozat sem választatott, hogy tudniillik egy külön hitelművelet már most létesíttessék. A kormány a külön hitelművelet létesítésének eszméjét nem ejtette ugyan el, azonban azt hosszabb időre halasztotta. A törvényjavaslat ugyanis az iránt intézkedik, hogy ezen hitelművelet az 1895-ik év végéig- legyen létesítendő, a pénzügyi bizottság azt tartotta, hogy valamely hitelművelet létesítésének időpontját meghatározni leginkább a kormánynak van módjában és minél hosszabb idő áll rendelkezésére, annál kedvezőbben választhatja meg az államkincstár érdekében a kormány a hitelművelet létesítésére kínálkozó alkalmat. De az is tagadhatatlan, hogy ilyen hitelműveletek czélszerűbben és kedvezőbben létesíthetők akkor, mikor valamely munkálat tényleg kezdetét vette, mikor a munkálat tényleg végrehajtás alatt van, mintsem az ily munkálatok megkezdése előtt. így állván a dolog, a kormány az ez évben szükséges költségek fedezéséről akként gondoskodott, hogy a pénztári készletekből 500 ezer forint előlege nyújtására kér felhatalmazást most s jövőben is ily módon kivan a szükséglet fedezéséj ről gondoskodni. Miután a pénztári készletek igen I alacsonyan kamatoznak, sokszor pedig épen nem 48