Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.

Ülésnapok - 1887-219

213. országos ülés április4-én, csütörtökön. 1889. 377 Az ő általa irt levelet, melynek folytán a jó pásztor tegnap, midőn azon öröme lehetett, hogy két megtévedett báránykát nyájába visszaterelte­tett, azon keserűséget szenvedhette, hogy egy másik báránykáját elvesztette, (Ugy van! és fel­kiáltások a szélső halon: Juhát! Zajos derültség a hal- és szélső balon) mondom, az ő levélkéjét sem subsummálom neki másképen, mint hasonló levelét gróf Andrássy Manónak, a kit a korináé-párt hivei közé számít és a ki a 25. §-ra nézve hason­értelmü levelet irt választóinak. (Nagy zaj és mozgás a jobbóldalon.) Elnök: Kérdem a képviselő urat: micsoda összeköttetésben van gróf Andrássy Manó ezen ügygyei ? (Helyes és a jobboldalon. Halljuk! Hall­juk! a bal- és szélső baloldalon. Zaj.) Ne méltóztassék szándékosan mindenkibe belekötni akarni, a miből újabb és újabb felszó­lalások keletkezhetnek. (Helye lés a jobboldalon. Zaj a szélső baloldalon.) Ez már még sem járja. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Báró Kaas Ivor: Kénytelen vagyok gróf Andrássy Manó úrral szemben (Felkiáltások jobb­felöl: Nem tartozik ide!) elnök ur megjegyzése folytán kijelenteni, hogy meg vagyok győződve grói Andrássy Manó függetlenségéről, valamint arról, hogy a párt-cassából nem kapott semmit, reversalist sem adott, pénzt sem adott. (Derültség a bal- és szélső balon.) Egyébként befejezem szavaimat azzal, hogy én Hock képviselő urnak előadását a saját sze­mélyére nézve fájdalmasan meghallgattam, de semmiféle személyes indok vele szemben nem vezetett, a minthogy nem is vezethetett; mert én nem szalonkákra, hanem tigrisre vadászok. (De­rültség a szélső baloldalon.) Elnök: A házszabályok szerint ilynemű felszólalások folytán különben sem hozathatván határozat, következik a napirend : a pénzügyi és közlekedési bizottságok jelen­tései „az aldunai Vaskapunál és az ottani zuha­tagoknál létező hajózási akadályoknak, az 1888. évi XXVI. törvényezikkel elhatározott elhárítására szükséges költségeknek fedezéséről" szóló 246. számú törvényjavaslatot illetőleg. Azt hiszem, a t. ház a jelentéseket felolvasot­taknak méltóztatik venni. (Felolvasottaknak vesz­szük!) E szerint az általános vitát megnyitom. Az első szó a bizottság előadóját illeti. (Halljuk! Halljuk!) Baranyi Ignácz, a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! Az 1888 : XXVI. törvéuy­czikk intézkedett az iránt, hogy az aldunai hajó­zási akadályok eltávolítása a londoni szerződés­ben megállapította díjszedési jog gyakorlata fejé­ben a magyar állam által vétessék át. Ugyanezen törvényben intézkedés történt az KÉPVH. NAPLÓ 1887 — 92. X. KÖTET. iránt is, hogy ezen művelet nyolcz év alatt, tudni­illik 1895. év végéig végrehajtandó legyen. Nemkülönben e törvény megállapította a művelet költségeit is összesen kilencz millió forintban. Ami a költségek fedezetét és beszerzését illeti, az 1888: XXVI. törvényczikk egy alterna­tív combinatiót vett ezélba. Ugyanis nevezett tör­vényczikk 2. §-ában az mondatott ki, hogy a kér­déses összeg akár a közlekedési tárcza terhére Írandó előlegek útján fog biztosíttatni, akár pedig a költségek fedezésére egy külön hitelművelet lesz létesítendő. Jelen törvényjavaslat folyománya az 1888. évi XXVI. törvényezikknek, a pénzügyi meg­oldás kérdésében azonban nem tartja szorosan magát a nevezett törvényczikkben felállított alter­natív eszméhez. Az az eszme ugyanis, hogy ezen előlegek a közlekedési tárcza költségvetésében vétessenek fel, elejtetett, tekintettel azon körülményre, hogy ezen költségek a közlekedési tárcza egyéb tételei­vel analóg kiadásoknak nem tekinthetők; e költ­ségek ugyanis a díjszedési jog gyakorlása által bizonyos időszakon át törlesztetni fognak ; és ezért kívánatos, hogy e költségek s az azokra vonatkozó számadások minél nagyobb nyilvántartással vezet­tessenek s hogy az érdekelt európai államok azok helyes vezetéséről meg is győződhessenek. Már pedig azt kívánni nem lehetett, hogy a magyar budget többi tételeit is az európai államok mint­egy ellenőrizhessék s azokba betekintést nyerje­nek. De a másik módozat sem választatott, hogy tudniillik egy külön hitelművelet már most léte­síttessék. A kormány a külön hitelművelet létesítésének eszméjét nem ejtette ugyan el, azonban azt hosszabb időre halasztotta. A tör­vényjavaslat ugyanis az iránt intézkedik, hogy ezen hitelművelet az 1895-ik év végéig- legyen létesítendő, a pénzügyi bizottság azt tartotta, hogy valamely hitelművelet létesítésének időpontját meghatározni leginkább a kormánynak van mód­jában és minél hosszabb idő áll rendelkezésére, annál kedvezőbben választhatja meg az állam­kincstár érdekében a kormány a hitelművelet léte­sítésére kínálkozó alkalmat. De az is tagadhatat­lan, hogy ilyen hitelműveletek czélszerűbben és kedvezőbben létesíthetők akkor, mikor valamely munkálat tényleg kezdetét vette, mikor a munká­lat tényleg végrehajtás alatt van, mintsem az ily munkálatok megkezdése előtt. így állván a dolog, a kormány az ez évben szükséges költségek fedezéséről akként gondos­kodott, hogy a pénztári készletekből 500 ezer forint előlege nyújtására kér felhatalmazást most s jövőben is ily módon kivan a szükséglet fedezésé­j ről gondoskodni. Miután a pénztári készletek igen I alacsonyan kamatoznak, sokszor pedig épen nem 48

Next

/
Thumbnails
Contents