Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.

Ülésnapok - 1887-217

358 217. országos* ülés Április 2-án, kedden. 1SS9. a törvényjavaslat e rendelkezése. Elfelejtette azonban a t. képviselő ur teljesen, hogy a szakaszvezető és őrmester hasonlóképen altiszt és hogy a szakaszvezetőnek és őrmesternek háború és béke idején nagyon is fontos kötelességei és feladatai vannak. Ezt kívántam helyreigazítani azzal a megjegyzéssel, hogy nagyon könnyű valamit satyrisálni és nevetségessé tenni és az egészre vonatkozólag nem helyes képet tüntetni fel a ház előtt. Ha már felszólaltam, legyen szabad a módosítványra nézve kijelentenem, hogy a véderőbizottság jelentésében korántsem foglaltatik az, hogy a második esztendőt szolgáló önkéntesek feltétlenül részt, vehetnek a tiszti tanfolyamban, mert erre hivatkozott a t. képviselő ur, hogy az ilyen szövegezésben elfogadja azt; hanem határozottan ki van mondva, hogy a 25. §. 15. bekezdésében foglalt feltételek alatt a második évet szolgáló önkéntes a tiszti tanfolyamban részt vehet. Ilyképen egészen más színben tűnik fel a kérdés. Ezeket kívántam előadni. Madarász József jegyző: Bolgár Ferencz ! Bolgár Ferencz: T. ház! Mint méltóztatik emlékezni, midőn Nagy István képviselő ur indítványát benyújtotta, a szóban levő kérdés teljesen és alaposan megvilágittatott. Ezen megvilágításnak köszönhető az, hogy a t. ház az indítványt egyhangúlag utasította a véderő -bizottsághoz. At. ház a Nagy István képviselő ur által felhozott sérelmek jogos voltát elismerte és hajlandóságot mutatott azok orvoslására. Legalaposabban vitattatott meg a 3-ik pont, t. i az a követelés, hogy az önkénteseknek a második évben tanulmányaik folytatása, megengedtessék és ha én a t. ház hangulatát jól értettem, ugy főképen ez a pont az, a melyre a t. ház a fősúlyt szándékozta fektetni (Ugy van! halfelöl) és tényleg ez is az indítvány crdinalis pontja, a mely mellett a többi négy egészen eltörpül; mert ha. meg nem engedjük azt, hogy az önkéntesek tanulmányaikat legalább a má&odik évben folytathassák, megtörténhetik, hogy az ifjúság egy része teljesen el fog zülleni. Sajnos, hoírv a véderő-bizottsátí többsége mindjárt eleinte nem volt egy nézetben a t. ház többségével, mert kifogásolta, vagy legalább kísérletet tett arra, hogy a véderő-bizottságnak joga volna ezen kérdésbe beleszólni, minthogy már a. legtöbb pontnak, így a, 3 iknak is, a 25. §. elfogadása által, nézete szerint praejudicálva van. Különben ugy látszik, a véderő-bizottság többsége maga sem volt tisztában az iránt, hogy mit akar. Az 5-ik pontot illetőleg p. o„ hogy azon önkéntesekre, a kik második évben szolgálnak, az 1888 : XVIII. t.-cz, ne alkalmaztassák, hajói emlékszem, a. t. minister ur a bizottságban ugy nyilatkozott, hogy esetleg ezt a törvényt, később novellisálni fogja és az első pont, t. i. hogy az ön; kéntesi jelleget megtartsák, a véderő-bizottság ülésében elvettetett. Midőn a véderő-bizottság je; lentése hitelesíttetett, nem lehettem jelen és csuI dálkozással vettem észre a kinyomatott jelentésbó'b ! hogy most már az 5. pontnak nem a törvény, hanem az utasítás utján fognak eleget tenni és a bizottság beleegyezett abba, hogy az első pontban felvett kívánalomnak elég tétessék és az önkéntesi jelleg megtartassák. Már ez mutatja, hogy a véd! erő-bizottság maga is ingadozott ebben a kérdésI ben; azért bátor volnék at házat arra kérni, hogy I ne méltóztassék ennél a kérdésnél a véderő-bizottj ság jelentésének mankóin járni, hanem járjon saját lábán, induljon teljesen a maga nézete, meggyőződése után. Ez annál inkább lehetséges, miután a három hónapig tartó vita alatt a kérdések minden oldalról megvilágittatván, azt hiszem, a t. háznak egy tagja sincs, a ki előtt e kérdés alaposan és teljesen ismeretes ne lenne Mondottam már, hogy Nagy István képviselő ur módosítványának legfontosabb pontja, a melyre én renectálni akarok, a harmadik pont, az t. i., hogy az egyéves önkénteseknek a második évben engedtessék meg tanulmányaik folytatása. Bátor leszek renectálni azon érvekre, melyek e követelés ellen egyrészt a véderő-bizottságban felhozattak másrészt a bizottság jelentésében foglaltatnak' (Halljuk!) Előbb azonban egy kérdést vetek fel; azzal kell első sorban tisztába jönni. E kérdés az: mi a czélja a második évnek? Tudjuk, hogy határozottan tagadásba vette a honvédelmi minister ur, hogy a második év büntetés volna; tagadásba vette azon állításomat is, hogy az egyéves önkéntesekből tényleges szolgálati altiszteket akarnak nyerni; hanem százszor is azt hangoztatta, hogy a második év czélja csakis az, hogy az önkéntesekből altisztek képeztessenek. Az első évet -- ugy mondatott — a tisztképzéssel kell tölteni, a tisztképzésnél pedig nem lehet az altiszti képzést figyelembe venni, altiszteket tehát a második évben kell csinálni. Most az a kérdés és erre kell megfelelni, hogy azon tanulmányok, a melyek szükségesek ahhoz, hogy valaki altiszt lehessen, olyan nehéz tanulmányok-e. hogy nem lehet velők parallel folytatni az egyetemi tanulmányokat? És hivatkozom itt a t. honvédelmi minister ur egyik beszédére, méhében a következőt mondta : „A második évben legalább is altisztté keli lennie az önkéntesnek és ha erejét kétféle tanulmányra forgácsolja, a czél nem volna elérhető." Már, t. ház, én őszintén megvallom, hogy alig merem egyszerre egymás mellett említeni azon ismereteket, melyek az altiszti rang elnyerésére szükségesek és azon tanulmányokat, melyek az egyetemen folytattatnak. Hogy miben állnak az altisztnek teendői,