Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.

Ülésnapok - 1887-217

217. országos ülés április 2 án, kedden. 1889. 359 ííagy István t. képviselő ur épen most részletezte. Azon kivül vannak theoreticai ismeretek is. Ezek abban állanak, hogy tanulnak a gyakorlati és szolgálati szabályzatból egyes részekel", melyek az altiszteknek szükségesek, megtanulják azt, hogy egy térképen megismerjék, milyen egy ház, milyen egy folyó, hogy néz ki egy hegy, egy völgy és ilyenféle magasabb tanulmányokat. (Derültség a baloldalon.) Különben felolvasom még az instructióból a többi tantárgyakat is, melyeket tanulnak: ,. Ausserdem sind als elementare Unterrichtsgegenstände zu betreiben: die deutsche Sprache, Schön- und Dictando-Schreiben, Lesen, Reehnen — in der National- und thunlichst auch in der deutsehen Sprache. lm Schreiben und Lesen sind sie durch TJhung so weit zu bringen, dass ihreSchrift leserlich ist und dass sie verschiedene Handschriften lesen können. lm Reehnen ist sich auf die vier Rechnungsarten zu beschränken". (Derültség a balés szélső baloldalait.) Hogy egy egyetemi hallgatónak e tanulmányok épen nagy nehézséget okoznának, azt hiszem, a t. eultusminister ur volna az első, a ki ez ellen tiltakoznék. (Igás! Ugyvan! a baloldalon.) De különben ne méltóztassék elfelejteni, hogy ezek az önkéntesek az előző évben már elvégezték a, tiszti tanfolyamot és akkor a gyakorlati és szolgálati szabályzatnak nem egyes részeit, hanem annak egészét tanulták meg, megtanulták a tereptant és a fegyvertant és az a fiatal ember, hogy ha talán egy tantárgyból meg nem bukik, tisztté lett volna, a kire háború esetében esetleg kétszáz ember vezetése is bizható. Ez önkéntesek tehát nem jönnek oly készületlenül az altiszti iskolába, mint a nép egyszerű fia,, És ha a nép fia hat hónap alatt altisztté lehet, hogy ne lehetne azzá az önkéntes s hogy ne sajátíthatná el azon tanulmányokat, hogy ha már előzőleg egy évig hallgatta a tiszti tanfolyamot. Hogy az egyévi önkéntes parallel nem végezheti hivatásszerű tanulmányait az altiszti tanulmányokkal, ily dolgokról genirozzuk magunkat csak beszélni is. A t. véderő-bizotfság bölcsen ki is térte kérdés fejtegetése alól és csak két argumentumot — a melyeket a véderő-bizottság jelentésében méltóztassék megnézni — hozott fel. Az egyik argumentum igy hangzik: „A 25. §, 15-ik bekezdésében körülirt szolgálat teljesen kizárja az egyetem vagy más felsőbb tanintézet rendes és folytonos látogatását." Mi az a 25. §. 15 ik bekezdésében körülirt szolgálat ? Az, hogy az önkéntesek a második évet csapattestük alosztályainál szolgálják. Az előadó ur is hivatkozott arra, hogy már azért sem folytathatják tanulmányaikat, mert csapattestük alosztályánál való szolgálattal vannak elfoglalva. Ha azon érvelésem, hogy az önkéntesekből tényleges állományú altiszteket akarnak képezni, elfogadtatott volna, akkor ezt lehetne érteni. Ea érvelésem helyessége azonban tagadásba vétetett s az mondatott, hogy ez rögeszmém s hogy én azt csak föltaláltam. Mi tehát az oka annak az alosztályoknál való szolgálatnak? Az, hogy azon önkéntesek altisztekké képeztessenek ki — és már most ismét ott vagyunk, a hol voltunk, mert látjuk, hogy az altiszti kiképeztetés nagyon könnyű és parallel nagyon is végezhető a hivatásszerű tanulmányok folytatásával. Az az indok tehát, a mely felhozatott, absolute semmit sem mond. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) A másik érv, a mely az indokolásban felhozatik, az, hogy az indítványnak e pontja kivihetetlen, mert a második évet szolgáló önkéntesek ezentúl az ezredekben, tehát azok állomáshelyén, még pedig oly helyeken is, hol felsőbb tanintézetek nincsenek, lesznek kötelesek szolgálni. Többször hallottuk a vitában azt mondani, hogy csak egynéhány önkéntes lesz olyan, a ki a második évet szolgálja. Már most a küzHs hadseregben van körülbelül 200 olyan csapattest, gyalog; ezred, lovas ezred, tüzérek, vadászok stb., a melyek fel vannak jogosítva egyévi önkéntesek felvételére. Ha már most csak egynéhány olyan önkéntes lesz, a ki a tiszti vizsgát le nem teszi, akkor erre a 200 ezredre egyenkint legrosszabb esetben két oly önkéntes esik, a ki a tiszti vizsgát le nem tette. Már most kiemelve mindig azt, hogy itt nagyon fontos közgazdasági és társadalmi érdekekről van szó, kérdem, t. ház, hogy ha egy gyalogezredből két szerencsétlen fiatal ember, kik különben is, mert a tiszti vizsgán megbuktak, el vannak keseredve, példának okáért Kecskemétről áthelyeztetnek egy budapesti ezredhez, hogy tanulmányaikat fogathassák, van-e önök közt csak egy is, a ki azt mondaná, hogy ez által a hadsereg harczképessége van veszélyeztetve? (Helyeslés és tetszés a baloldalon.) Az a motívum tehát, a melyet a véderő-bizottság felhoz, ha komolyan tárgyalunk, absolute elfogadhatatlan. Nagyon rosszul állana a mi hadseregünk harczképessége, ha a hadügyi kormányzatnak azon szerencsétlen emberekre volna szüksége. kik a tiszti vizsgán megbuktak. Igen kérem a t. házat, hogy miután a eabinetkérdés itt felvetve nincsen, (Derültség balfelölj miután Nagy István képviselő urnak igaza van abban, hogy a magyar intelligentia tagjai és a szülők nagy mértékben vannak sértve ; miután a hadsereg harczképessége semmi tekintetben sincs veszélyeztetve ; (ügy van! balfelöl) miután a 25. §. miatt az országban uralkodó elkeseredés ezzel nagy mértékben enyhíthető, Nagy István képviselő ur indítványának 3. pontját annyival is