Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.

Ülésnapok - 1887-217

217, országos ülés április 2-sin, kedden. 1889. 357 kiterjedésű, nagy felelősségű altiszti hatáskör, melynek titkaiba egy művelt embert két év alatt is alig lehet beavatni, (Derültség balfelől) holott a sokkal nagyobb felelősséggel járó tartaléktiszti állás kellő betölthetésére egy év elégséges. Ugy, hogy egy sajátságos lépcsőzet megy lefelé és tulajdonképen ezen okoskodás alapján, hogy minél magasabb a rang, annál kevesebb a képzés, majdnem azt lehetne kiokoskodni a laieusnak, hogy a ki generális akar lenni, jelent­kezzék egy heti szolgálatra, annak elteltével fel­avatják. (Egy hang a szélső balon: Annak kell leg hevesebbet tudni!) En azt hiszem, t. ház, hogy a most felsorolt teendők elsajátítására egy tudományosan képzett embernek nem két év, de félév is elégséges és azért az igen t. minister ur szokott katonás őszinteségének legszebb jelét akkor adta, midőn szinte a 25. §. felett folytatott vitában egy izben világosan kijelentette, hogy az önkéntesi szolgá­lat második évében már többé nem a tiszt-, hanem az altiszt képzés a főczél. Mi is csak azt állítottuk a javaslat főezéljául és hogy helyesen okoskod­tunk, midőn ezt állítottuk, arról engemet a t. véd­erő-bizottság jelentésének indítványom 3 ik pont­jára vonatkozó része ismét újból meggyőzött. Ha azonban a t. honvédelmi minister ur engemet ezen vélekedésemnek szerinte téves voltáról alaposan akar meggyőzni, akkor méltóztassék is bele­egyezni abba, hogy a iavasoltam 3-ik pont el­fogadtassák és igy a törvény szövegébe vétessék fel azon rendelkezés, szolgálatra kötelezett hogy a kétévi tényleges önkéntesek — akár részt akarnak venni a tiszti tanfolyam előadásain, akár nem — polgári tanulmányaiknak folytatására okvetetlenül feljogosittassanak. A védköteles ifjúság életérdekeit látom e szakasz elfogadása nélkül komolyan veszélyez­tetve. Egész indítványomat értéktelennek tekin­teném, ha ezen pontnak a törvény szövegébe leendő felvételét nem kívánnám. Azért az indít­vány ezen pontjához feltétlenül kötelességszerűen ragaszkodom (Élénk helyeslés balfelől) minden kö­rülmények között és meg vagyok győződve, hogy ha a esapatiskolákra vonatkozó utasításban jövőre is megNagyatnék azon rendelkezés, hogy a nap­pali órák bizonyos része a katonai szolgálatnak tartatik fenn, másik része azonban a két évet szol­gáló önkénteseknek polgári tanulmányaiknak folytathatására áll rendelkezésére, ugy at. cultus­minister ur is megtalálná — tőlem kétségbe nem vont jóakaratával — ezen fontos kérdés czélszertí megoldásának kulcsát. Mindezeknél fogva ismét­lem, kénytelen vagyok indítványom eme legfon­tosabb pontját változatlanul fentartani. (Helyeslés •a bál- és szélső baloldalon.) A negyedik pontot, mely arról rendelkezik, hogy az önkéntesek a tábori és kaszárnyai munkák teljesítése alól mentesítem!ők, hajlandó vagyok azon esetben visszavonni, ha indítványom­nak — a jelleg megtartására vonatkozó — első pontja fogadtatik el változatlanul, mert ha ez nem történnék, akkor kénytelen vagyok ezt a pontot is fentartani. Végül tekintettel azokra, mik az utasítások­ról általában, valamint azok értékéről e hosszú vita alatt elmondattak, az 5-ik pontnak is a tör­vény szövegébe leendő felvételét kell kérnem, minthogy az azon pont, mely a már két évet szol­gált önkénteseket béke idején — kivéve a rendes fegyvergyakorlatok idejét — a további hehivha­tástól akarja megkímélni. Az önkéntesi jellegről — a polgári tanulmányoknak a második évben leendő folytathatásáról — végül az 1888: XVIII. törvényczikk intézkedéseinek a két évet szolgált önkéntesekre ki nem terjedhetéséről szóló rendel­kezéseket oly természetieknek tartom, hogy ezekre nézve csak törvényhozási intézkedés esetén érzem magamat megnyugtatva, (Helyeslés a bal- és szélső báloldalon) miért is igen kérem a t. házat, hogy e sarkalatos pontját indítványomnak elfogadni mél­tóztassék. (Helyeslés a bál- és szélső baloldalon.) Még csak arr-i bátorkodom végül a t. házat felkérni, miszerint bevezetés gyanánt méltóztas­sék elfogadni a következő toldalékot, mely az első pont elé jönne: „Azon önkéntesekre, kik az előző 25. § ban két évi tényleges szolgálatra kötelez­tettek, a következő szabályok nyernek alkalma­zást." Továbbá indítványom első pontját — alapul véve a t. véderő-bizottságnak erre vonatkozó prae­cisebb szerkezetét, a következőkép kérem módosí­tani: „A második évet szolgáló önkéntes a tiszti tanfolyamban részt vehet és élvezni fogja azon előnyöket, melyek az egyévi önkéntesek részére a jelen törvény 25. §-a által biztosítva vannak. Az önkéntesi jelleget ezen hadkötelesek a második évben is meg fogják tartani; egyrészt a törvényben foglalt megszorítások mellett, másrészt az abban körülirott s reájuk alkalmazandó követ­kezményekkel együtt." (Helyeslésbalfelől.) Tiszteletteljes köszönetet mondva a t. ház­nak irántam tanúsított becses türelmeért, kérem indítványomnak a most előterjesztett két módosít­ványnyal együtt leendő elfogadását. (Élénk helyes­lés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: A módosítvány fel fog olvastatni. Madarász József jegyző (olvassa a módo­sítványt.) Elnök: Az előadó ur kivan szólani. Münnich Aurél, a véderő-bizottság előadója: T. képviselőház! A házszabályok 162. §-a értelmében csak néhány szót kérek. (Halljuk! Halljuk!) Nagy István t. képviselő ur ugy állította elő a dolgot, mintha altiszt csupán a káplár volna s mintha csakis káplárok nevelésére volna irányozva

Next

/
Thumbnails
Contents