Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.
Ülésnapok - 1887-216
348 21 *>. országos ülés április 1-én, hétfőn. ISM). tek özvegyei és árváira is, kik tettleges szolgálatuk ideje alatt megnősültek." Miután a t. ház már 1887. márczius 28-án fogadta el ezen határozati javaslatot és azóta két év telt el a nélkül, hogy hallottunk volna a kérdésről; minden eommentár nélkül —az ügy beszél magáért — bátor vagyok a t. honvédelmi minister úrhoz kérdést intézni az iránt, hogy mi történt az ügyben eddig, mit szándékozik tenni jövőben, vagyis mikorra várhatjuk ezen sok existentiát érintő kérdés végleges megoldását ? (Helyeslés a haloldalon Halljuk! Halljuk!) Báró Fejérváry Géza, honvédelmi mi nister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Ugy hiszem, a t. képviselő ur meg van győződve arról, hogy ha tőlem függene, én azonnal, a legszívesebben hozzájárulnék, hogy ezen kivánsága teljesedésbe menjen. Hanem itt egyéb nehézségeken kivül pénzügyi nehézségek is merültek fel. Az ügy jelenlegi stádiumát jelzem azzal, hogy ezen kimutatások, melyek az özvegyek és árvákra vonatkoznak, nem készültek el. Jeleideg az ügy tárgyalás alatt van. Hogy mikor lesz befejezhető, azt most előre megmondani nem lehet, de ugy hiszem, hogy sokáig húzódni nem fog. A nélkül, hogy positiv ígéretet tehetnék, remélem, lehetséges lesz a ház akkori határozata érteiméhen, hogy az özvegyeket és árvákat is, kiknek férjeik, illetőleg atyáik, mikor a törvény létrejött, nyugállományban voltak, ezen törvény jótéteményeiben részesítjük. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A 71. §. meg nem tárnadtatván, kijelenthetem, hogy az a ház többsége által elfogadtatik, Szathmáry György jegyző (olvassa a C0ímet: „Átmeneti intézkedések", mély változatlanul elfogadtatott; olvassa a 72. §-t). Kállay Zoltán : T. képviselőház ! ügy az 1868-ik évi, mint a jelenlegi véderőtörvény sze rint is a sorozásnál való megjelenésnek kötelezettsége három évben volt és van megállapítva és a negyedik korosztály kivételesen csak oly járásokban hivatott fel,, melyek az előirt ujonczjutalékot ki nem állították; de ilyenkor, mint csak rendkívüli intézkedésről, a honvédelmi minister ur részérő'! utólagosan a háznak mindenkor jelentés tétetett. Ezen, a sorozásnál való 3 évi megjelenés kötelezettsége 20 évi gyakorlat után annyira átment a nép életébe, hogy a törvényekkel nem foglalkozó, irás és olvasás tudatlanoknál, mintegy apáról fiúra átöröklött az a tudat, hogy a sorozáson háromszor megjelentek és be nem soroztattak, ezzel hadkötelezettségöknek eleget tettek, szabadon megnősültek és családot alapítottak. Én már súlyos intézkedésnek tartom a törvénynek azon intézkedését, hogy az 1866-ban szülöttek, tehát a 4-ik korosztályt képező hadkötelesek felhivatnak; de ezt elfoígadom és indokolni tudom az által, hogy ezen évben a 20 évesek, vagyis az első korosztálybeliek nem fognak a sorozásnál megjelenni. De az 1865-ben születtek, tehát az 5. korosztály felhívását sem méltányossági, sem szükségességi indokból elfogadni nem tudom. (Helyeslés.) Mert, t. ház, igaz, hogy a folyó évi sorozásnál a 20 évesek hiányozni fognak és igy hiányozni fog az a korosztály, a mely tapasztalás szerint a legtöbb hadköteles ifjút szolgáltatja. De ezen hiány fedezhető lesz az által, hogy az egész országban felhívatik a 4-ik korosztály, másrészt pedig fedezhető az által, hogy a 21 éves k, tehát a fejlettebb korú ifjúság fog a sorozásnál, mint első korosztály megjelenni. És igy méltán felvethető az a kérdés, vájjon méltányos és szükséges-e, hogy az 5. korosztály, vagyis az 1865-ben születtek, a kik legtöbbnyire nős és családos emberek, sorozásra állíttassanak és igy a sorozással járó zaklatásoknak, esetleg a besoroztatás veszélyének is ki legyenek téve. Én ezt következményeiben nagyon súlyos intézkedésnek tartom, azért bátor vagyok indítványozni, miszerint az 5. korosztály behívásától álljunk el. Kérem, hogy az erre vonatkozó módosítvány ómat elfogadni méltóztassék. (Általános élénk helyeslés.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Szathmáry György jegyző (olvassa): „Módosítvány a 72-ik szakaszhoz: Az 1865-ik évszám Nagyassék ki. Beadja Kállay Zupán." Báró Fejérváry Géza, honvédelmi minister: T. ház! Én teljesen osztozom mindazon nézetekben, a melyeknek az előttem szólott t. képviselő ur kifejezést adott, de ha daczára annak, mégis felvétettük a törvényjavaslatba, 1865-ben születetteket, ezt azzal bátorkodom indokolni, hogy mostan már az átmenet alkalmával úgyszólván teljesen kimerített korosztálylyal lesz dolgunk, nagyon termóssetes, hogy az ujonczozási eredmény előreláthatólag igen silány lesz. Hoitsy Pál: A magyar ember sohasem silány! Báró Fejérváry Géza, honvédelmi minister: Csakis számra nézve! Hogy ezt némileg pótoljuk, azért vettük fel az 1865-ben születetteket. Átlátván azonban, hogy ez nagyon súlyos intézkedés, azért készséggel beleegyezem abba, hogy az 1865-ben születettek ezen behivatástóímegkíméltessenek. (Általános helyeslés.) Elnök: A 72. szakaszhoz Kállay Zoltán képviselő ur azon módosítást adta be, hogy annak szövegéből az első sorban ezen szavak „1865" töröltessenek és e helyett az „és" szó az 1866-ik év elé tétessék. Ennél fogva kérdeznem kell a t. házat: fentartja-e Kállay Zoltán képviselő ur módosításával szemben az eredeti szöveget változatlanul, igen
