Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.
Ülésnapok - 1887-216
218. országos ülés április 1 én, hétfőn. 1889 34, [ kérem a t. házat, hogy Irányi Dániel t. képviselő ur indítványát elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés a hal- és szélső haloldalon.) Madarász József: G-yó'ry Elek! Győry Elek: T. ház! A kérdés nézetem szerint a körül forog, hogy ily dologban határozati javaslattal egyáltalában meg lehet-e elégedni? De ha a kérdés ez, akkor felfogásom szerint mindenesetre az is lényeges, hogy mi foglaltatik azon határozati javaslatban az itt javasolt indítványnyal szemben. A határozati javaslat azt mondja, hogy „Miután a törvényhozásnak azon tagjai, kik egyúttal tartalékosok, béke idején tényleges szolgálatuk — időközi hadgyakorlatok — ideje alatt törvényhozói kötelességük gyakorlásában akkor is gátolva lehetnek, ha a katonai szolgál ifból kifolyó elfoglaltságuk azt nera indokolja, mely esetben a népképviseletből folyó jogaik koiiátoztatnak, utasittatik a kormány, hogy ezen indokolatlan korlátozások orvoslása, illetve megszüntetése végett a szükséges intézkedéseket tegye meg s annak eredményéről a törvényhozásnak mielőbb jelentést tegyen". T. ház ! Az én felfogásom szerint ezen határozati javaslatban a kérdés ugy van oda állítva, a mint, még ha Különben a határozatijavaslatot formailag el lehetne is fogadni, azt tartalmánál fogva, egyáltalában nem lehet elfogadni. Mert itt a kérdés nem ugy van felállítva, a mint az tényleg áll, hogy tudniillik a képviselő kötelessége eollisióba jöhet a katonai kötelességgel, hanem előre ki van mondva az, hogy a képviselőt korlátozhatja a katona, tehát épen megfordítva, van felállítva a kérdés, mint azt Beőthy Ákos képviselőtársam is kifejtette. A helyes alap csak az lehet, hogy semmiféle dologgal nem szabad végszükség nélkül a képviselőt a maga kötelessége teljesítésében akadályozni. Én azt hiszem, mindnyájunknak határozottan azon az alapon kellene állanunk, hogy semmi körülmények közt nem szabad a képviselőt kitenni annak, hogy vele szemben bármely hatóság, bármely viszonyok közt azt a hatalmát, hogy a képviselőt elvonhatja a maga teréről, úgynevezett zaklatásokra is használhassa fel. Tudjuk, hogy már ezen törvény szerint egy bizonyos plenipotentia is van arra nézve, hogy a tartalékosok közül tetszés szerint egyiket-másikat, a mint azt szükségesnek látják, behívhassák. Hosszú okoskodás nem is szükséges annak kimutatására, hogy legalább a lehetőség meg van adva arra, hogyha nem helyes alapon intézik el ezt a kérdést, a tartalékosok zaklatásoknak is lehetnek kitéve. Ezen határozati javaslatban ellenkezőleg az mondatik, hogy utasittatik a kormány az indokolatlan korlátozások orvoslására. Ily korlátozást egyáltalában el nem ismerhetünk és azért, hogy ennek jelét adjuk és azért is, hogy itt most positive intézkedjünk, szükséges, hogy eltérjünk a határozati javaslat alakjától és egyenesen törvénybe iktassuk, még pedig világos szavakkal azt, hogy mi ezen törvényt nem is tartjuk alkalmasnak arra, hogy a képviselőház tagjait jogaik gyakorlatában bármikép korlátozhassa. Ez nézetem szerint az, a mi Irányi Dániel t. képviselőtársam indítványában foglaltatik. És én ezt anynyival inkább szükségesnek tartom, mert a 63. §. azt mondja, hogy a ki a behivásnak nem engedelmeskedik, büntetés éri. Ezen kivül pedig tudjuk, hogy egy külön törvényjavaslat fekszik a t. ház asztalán, a mely megszabja azon külön büntetéseket, a melyekkel az sújtandó, a ki nyolcz nap múlva, vagy később sem jelenik meg stb. Már most méltóztassék azt venni, hogy ha majd büntetni kellend egy képviselőt, mert nem jelent meg, akkor ismét a házhoz kell fordulni, hogy a beleegyezés megadassék arra nézve, hogy I az illető képviselő megbüntethető-e, vagy sem. | Haerre szükség van, azt hiszem, semminemű akadály | sem létezik arra nézve, hogy kimondjuk azt, a mi * itt indítványozva van, hogy arra, hogy a képviselő a. katonai szolgálat tekintetében büntetés alá vonathassék, az illető ház beleegyezése szükséges. Ezen indokokkal igyekeztem pótolni előttem szólott képviselőtársam érveit s kijelentem, hogy elfogadom Irányi Dániel t. képviselőtársam indítványát. (Élénk helyeslés a hal- és szélső hal] oldalon.) Madarász József jegyző: Helfy Ignácz! Helfy Ignácz: T. ház! Megvallom, hogy nem szeretném, ha ez a kérdés most egyszerű szavazás által döntetnék el, mert tudjuk, hogy ennek mi lenne az eredménye. Pedig méltóztassék megfontolni, hogy ez nem egy pártnak a kérdése, hanem az egész országgyűlésé, a mely mindnyájunkat egyaránt érdekel. A t. honvédelmi minister ur a maga részéről nem utasította vissza Irányi Dániel t. képviselőtársam indítványát, sőt beismerte annak nagy fontosságát és a kormánynak azon kötelességét, hogy ezt fontolóra véve, a ház t. elnökével egyetértőleg intézkedjék. Erre nézve azt hiszem, hogy az eljárás, melyet követnünk kell, igen egyszerű. Szerintem a t. kormánynak e kérdés megfontolására oly hosszú időre nincs szüksége, mert a, dolog magában véve igen könnyen megoldható ; de ha bárki, különösenha a t. kormány mondja, hogy egy kis időre szüksége van, akkor bátor vagyok egyszerűen azt indítványozni, hogy Irányi t. barátom indítványát méltóztassék a véderőbizottsághoz utasítani, mely 24 óra alatt a kormány és a ház elnöke közbenjöttével letárgyalhatja a kérdést, mert én nem hiszem, hogy ezt a kérdést ezen idő alatt tisztába hozni ne lehetne. Tökéletesen igaza van Szederkényi t. kép-