Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.
Ülésnapok - 1887-216
334 218 ' »>*sz&g05 ülés április 1-én, hétfőn. 188». tagadom, nem is tagadtam soha, hogy én a katonai büntető törvényjavaslat előterjesztését kívánatosnak tartom; de a t. ház jogász-tagjai igen jól tudják, mily nehézségekkel kell itt küzdenünk ésküz dünk is, (Felkiáltások a szélső balon: Dehogy küzdenek!) Mihelyt azt mondom, hogy küzdünk, ne méltóztassék azt kétségbe vonni, mert én ezen állításomat be is bizonyíthatom. Igenis küzdünk oly nehézségekkel, melyek egy könnyen le nem győzhetők. A mi pedig a szóban forgó passus kiNagyását illeti, abba a t. ház előtt is ismert okoknái fogva nem egyezhetem bele. E házban is volt már arról szó, hogy egy tiszt, a kinek a szolgálat alatt kellé metlensége volt, a tartalékba helyeztette magát s ugyanaznap délután már insubordinatiót követett el. A szóban levő passus tehát a fegyelem szempontjából elkerülhetetlenül szükséges; a midőn a tisztnek úgyis teljes szabadságában áll egyenruhában, vagy polgári ruhában megjelenni és midőn az egyúttal tudja, milyen consequentiákat von maga után, ha katonaruhában büntetendő cselekményt követ el. Ha e passust kiNagynók, a fegyelmet és a rendet alig lehetne fentartani. Kérem tehát, méltóztassék a szakaszt változatlanul elfogadni. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) , Thaly Kálmán: Minthogy előbb a. dolgot csak igen röviden indokolhattam, méltóztassék megengedni, hogy még egy pár szót szóljak. (Halljuk!) Elnök: Én ezt saját hatáskörömben nem engedhetem meg s kérdeznem kell a t. házat, hogy méltóztatik-e az engedélyt megadni! (Igen! Halljuk!) Akkor méltóztassék szólani. Thaly Kálmán: Engedelmet kérek, hogy magamat röviden kimagyarázzam. Nekem semmi észrevételem nincs, sőt helyesnek találom, hogy ha egy tartalékos tiszt, ki egyenruhát vesz magára és feljebbvalói ellen insubordinatiót követ el, katonai fegyelmi szabályok szerint büntettessék. Én ezt természetesnek találom és senkinek eszeágában sincs ezt kifogásolni; de ugy tudom, hogy a katonai bünteti! törvénykönyv második részében azon esetek is belevonatnak, midőn a tartalékos tiszt egyenruhájában nem insubordinatiót követ el, hanem máskép excedál nyilvános helyen, azon elvből indulva ki, hogy ő az által tiszti egyenruhájának' méltóéágát beszennyezi. Tehát akkor is, ha felébb valóival nem volt semmi baja, hanem a nagy közönségből valakivel garázdálkodott. Ugy tudom, hogy az igazságügyi bizottságban is fejtegetve volt ez a kérdés és én ezekre az esetekre czclzok módosítványommal leginkább ; mert az elv nemde az: ha valaki bűnt követ el, büntettessék, büntettessék pedig az elkövetett bűnért. Itt pedig, ha. a katonai szabályok szerint büntettetik az illető, nem az elkövetett bűnért kapja, első sorban a büntetést, hanem azért, mert az elkövetett bűnnel a katonai egyenruhán foltot ejtett. Szóval a régi elv, hogy „vestisnon facit monachum" itt meg van fordítva és „vestis facit delinquentem." (Igaz! Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) ~Ez az, a mi ellen voltam bátor módosítványomat beadni és nem az insubordinatio ellen, hisz az fegyelmi utón büntettetik és természetes is, hogy erre szükség van; de mikor valaki nem fegyelmi utón, hanem a büntető törvény alapján büntettetik oly cselekményért, melyet nem fölebbvalói, hanem a katonai ruhán ejtett becstelenségért bűnhődik. Ez az, a mit én a modern jogelvekkel ellenkezőnek találok és ez értelme az én módosítva nyomnak (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Báró Fejérváry Géza, honvédelmi minister: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy röviden válaszoljak. (Halljuk! Halljuk!) Itt tulajdonképen katonai büntetendő cselekményekről van szó. Az insubordinatiót méltóztatik concedálni, de tegyük fel, hogy valaki egyenruhában lazítást követ el katonákkal szemben, vagy pedig az őrséget megtámadja. Ezek katonai bűntettek. Ha pedig arról van szó — a mit említeni méltóztatott — hogy például mulatozás közben oly valamit követ el az illető, a mi nem helyes, az nem ilyen beszámítás alá kerül, mert ez nem katonai bűntény vagy vétség, hanem becsületbeli eljárás utján lesz elintézve. Itt egy tisztnek katonailag büntetendő cselekményéről, katonai vétségekről, katonai bűntettekről van szó. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: T. ház! Zay Adolf képviselő urat illeti meg a zárszó, minthogy határozati javaslatát tíznél több képviselő irta alá. Zay Adolf: T. ház! Ismét furcsa parliamenti helyzetben vagyunk Igazságszolgáltatásunk egyik legfontosabb actualis kérdése kerül tárgyalás alá s a t. kormánynak nincs itt az igazságügyministere, nincs igazságügyi politikája. Nem szól senki, a ki a kormány részéről, mint annak hivatalos szószólója bennünket felvilágosított és biztosított volna az iránt, hogy ezen fontos reform mikor, mely szellemben és mily irányadó elvek alapján fog keresztül vitetni. Beőthy Ákos: Kőrösi Sándort kell megtenni ad hoc! (Zajos derültség a baloldalon.) Kőrösi Sándor: Szívesen ! (Derültség a jobboldalon ) Zay Adolf: A t. honvédelmi minister ur helyes tapintattal tárczájának korlátai között mozog és hivatkozott nagy szerényen Matuska t. képviselő úrra, mint az igazságügyi bizottság előadójára. T. ház! Ha Matuska t. képviselőtársam csak képviselői minőségében szólalt volna fel itt s nem mint a szakbizottság hivatott közege és a t. minister ur nem hivatkozott, volna reá oly büszkén és bátran, mint olyanra, ki ezt az ügyet szakszerűen
