Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.

Ülésnapok - 1887-215

316 215. országos ülés márczius 80-án, szombaton. 1889. Thaly Kálmán; A másik; kifejezés a másik törvényben szintén 20 év óta van meg! Báró Fejérváry Géza, honvédelmi minister : Mostavéderőtörvéuyről,a véderőtörvény tervezetéről van szó. Kérem tehát, méltóztassék a t. ház ezen kifejezést elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: T. ház! Thaly Kálmán képviselő ur az 57. §-hoz azon módosítást tette, hogy annak utolsó sorában ezen szó helyett: „folytonos"', tétessék: „időszakonkint". Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szakaszt a bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik a szöveget változatlanul fentartják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a szövegetfentartja változatlanul s igy a módosítás elesett. Szathmáry György je?yzö (olvassa az 58-ik §-t). Elnök: Thaly Kálmán képviselő ur itt ugyanazt indítványozta, mint az 57. §-nák Miután azonban ott nem fogadtatott el, azt hiszem, itt is méltóztatik a szöveget változatlanul fentartani. (Helyeslés a jobboldalon.) A szöveg fentartatik változatlanul. Szathmáry György jegyző (olvassa az 59., 60 ,61. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak; olvassa a 62. §-t). Zay Adolf: T. ház! A szőnyegre került 62. §. azt hozza javaslatba, hogy mindazok, a kik vagy állandóan vagy ideiglenesen fegyver alatt állanak, essenek a katonai büntető szabályok hatálya alá. T. ház! Régebben, a zsoldos hadseregek idejében, vagy akkor, mikor az, a ki a hadseregbe belépett, már nem törődött a polgári élettel és a polgári világ már vele sem törődött, akkor talán menthető dolog volt, hogy ha a polgári és jogászi elemek közömbösek voltak azon szabályok iránt, a melyek alatt a katonai világ állott. De most egészen új rendszer honosult meg, most már nem zsoldos hadsereg tartatik, hanem az összes magyar nemzet meg fogja a fegyvert, ha kell, mert már a védtörvény szerint mindenki tagja a hadseregnek, a ki képes fegyvert fogni, e szerint ma már a katonai büntető szabályok kérdése általános nemzeti, általános állampolgári kérdéssé és érdekké vált. (Helyeslés balfelöl.) T. ház! Most már szent kötelességünk kutatni, minők azok a szabályok, a melyektől függ a fegyver alatt lévő magyar embernek szabadsága, becsülete, sőt élete is. (Helyeslés a baloldalon.) És én azt hiszem, hogy ebben a házban, a többségben is nem lesz senki, a ki azt mondja, hogy a kép, melyet látunk, ha a katonai büntető szabályokra tekintünk, örvendetes, lelkesítő, megnyugtató. Báró Fejérváry Géza, honvédelmi minister: Nem biz' az! Zay Adolf: Én nagyon örülök, hogy leghivatottabb tagja ezen háznak és a kormánynak, a honvédelmi ministerurmaga állította, hogy nem örvendetes, nem megnyugtató, én még hozzá teszem azt, hogy megszégyenítő is azon kép, melyet a katonai büntető szabályok nyújtanak. (Helyeslés a baloldalon.) T. ház ! A 6i. §. ezekre a szabályokra nézve némi óvatossággal jár el, a mennyiben azokat nem nevezi törvényeknek, hanem csakis szabályoknak. És teljesen igaza van a törvényjavaslatnak erre nézve: valójában e szabályokat törvényeknek nem lehet, nem szabad elismerni. Ali a jogi basisa e szabályoknak'? Tudjuk, hogy tényleg érvényben áll egy katonai büntető jog és egy katonai bűnvádi eljárás. Mindkettő ered a vízözön előtti időkből, mindkettő absolutistieus jelleget visel magán. (Helyeslés a baloldalon.) Az anyagi katonai büntető jog magán viseli ugyan az 1855. évszámot, de különben ered e század elejéről és az újabb kiadása azon büntetőjogi sz ibálynak, a mely 1803ban keletkezett, de a melynek gyökere a múlt században uralkodott igen reactionarius jogi elveken alapszik. (Helyeslés a baloldalon.) A büntető eljárás pedig még sokkal régibb keletű, az az „Instructio criminalis Theresiana" alapján 1768ban jött létre, tehát azon időben, melyben az ős osztrák állam absolutistieus korszaka épen javában folyt. (Helyeslés a baloldalon.) T. ház! Vájjon alkotmányos életben és parlamentáris korszakban szabad-e e pátenseket érvényes törvénynek elismerni, szabad-e tűrnünk, hogy Magyarország területén a közös hadsereget, sőt a honvédséget is ezen pátensekkel nyomorgassák, hogy ezektől a pátensektől függjön itt Magyarországon a fegyverfogó ember becsülete, szabadsága, sőt élete is? (ügy van! balfelöl.) Méltóztatik tudni, hogy a magyar parlament egy évtizeddel ezelőtt, 1877-ben, alkotta meg az általános bünteti) törvénykönyvet, a melyet mint 1878: V-ik törvényezikket ismerünk. E büntető codex az, mely nemcsak ezen országnak válik dicséretére, de a külföld előtt is mindenütt tiszteletben áll. Ez a büntetőjogi codexünk felállította 5. íjában általános elv gyanánt, azt a szabályt, hogy ezen büntető törvénykönyv hatálya HorvátSzlavonországokat kivéve Magyarország egész területére kiterjed és azután kimondja, hogy bárki ez ország területén követ el olyan bűntényt, a mely ebben a törvényben szabályozva van, az c szerint büntetendő. Tehát a territorialitásnak tiszta elvét érvényesíti, (ügy van! balfélöl.) Fájdalom, már egy passussal később „Desinit in piscem mulier formusa superne." Ne mosolyogjon erre oly könnyen az igen t. honvédelmi minister ur, mert ebben nem az van, a mit ő keres benne; azt mondja ugyanis a törvény, hogy avéderőhöz tartozó személyekre nézve azonban a kivé-