Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.

Ülésnapok - 1887-214

é)gg 214. országos üléa máresdos 29-én, pénteken. 1889. jegyeznem, hogy módosítványomat fentartom; méltóztassék, ha tetszik, leszavazni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Ezt nem szükséges kinyilatkoztatni, ez magától értetik. (Derültség.) T. ház! Az 50. §-hoz Thaly Kálmán és Győry Elek képviselő urak módosítványt adtak be. Thaly képviselő ur az egész szakasz helyett új szöveget javasol, Győry Elek képviselő ur azonban a szakasz első sorában ezen sző helyett: „harmadik", kívánja tétetni : „második". Ezen módosítvány tehát még akkor is szavazás alá lesz bocsátandó, ha a szakasz a Thaly képviselő ur módosítványával szemben elfogadtatik. Kérdem tehát, méltóztatik-e az 50. §-t a Thaly képviselő ur módosítványával szemben változatlanul fentartani ? (Igen ! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik a szakaszt Thaly képviselő ur módosításával szemben fen tartják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a szakaszt elfogadta. Kérdem most a t. házat, méltóztatik-e a szakaszt a Gyory képviselő ur módosítványával szemben fentartani ? (Igen! Nem!) A kik fentartani kívánják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a szakaszt változatlanul elfogadta és igy mindkét módosítvány elesett. Következik az 51. §. Szathmáry György jegyző (olvassa az 51.§-t). Győry Elek: T. ház! Ámbár sajnosán látom a mi módosítványaink sorsát, de kötelességemet nem ahhoz mérem, hogy milyen sorsban részesülnek azok, hanem megteszem tekintet nélkül arra, bármire számíthatok ismét. Az 51. §-ban arról van szó, hogy azon katonai egyéneknek, a kik a szökés bűntettét követik el, a fogyatékba hozataluktól újabb bemutatásukig terjedő megszakítás, mint közbeneső idő, a törvényes szolgálati időbe be nem számittatik. A második bekezdésben pedig az van mondva, hogy az összes szolgálati időnek ennyire való kiterjesztése s ezzel való meghosszabbítása is csak akkor történhetik meg, ha a félbeszakítás 3 hónapnál többre terjedt. Ebben már meg van határozva, felfogásom szerint, hogy a ki a szökés bűntettét elköveti, természetesen megbüntettetik a szökésért, azonkívül pedig az az idő, mig ő távol volt, neki nem számíttatik be, hanem azt köteles utána szolgálni, még pedig, ha távolléte három hónapnál tovább terjedt, akkor egy évet. Van azonban itt egy más dolog is, a mit én nem tartok megegyeztethetőnek a törvényhozás jogával, tudniillik az van itt mondva, hogy szolgálati idejük egyébkénti meghosszabbítása tekintetében a katonai büntető és fegyelmi szabályok szolgálnak irányadóul. Itt van szó először, t. ház, a katonai büntető és fegyelmi szabályokról. Ezekre azonban most semmi észrevételt nem akarok tenni, mert alkalmazásukról a polgári törvényekhez viszonyítva a 62. §-ban van szó és azt hiszem, sokkal helyesebb lesz, ha ez a kérdés ott kerül megvitatás alá. (TJgy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) Egészen más szempontból van azonban kifogásom e szakasz ellen, tudniillik azon szempontból, hogy a szolgálati idő meghatározása minden körülmények között a magyar törvénybe, a magyar törvényhozástól megállapítandó szabályokba tartozik és azt katonai büntető és fegyelmi szabályokra utalnunk nem szabad és nem lehet, annyival kevésbé, mert hiszen minden vita nélkül tudjuk, hogy ezek ma nem is törvények, hanem csak mint ténylegesen tíírt dolgok állanak fenn. Már most, t. ház, kétségtelen dolog, hogy ezeket a katonai büntető és fegyelmi szabályokat vagy alkalmaszák, vagy nem. Mint tudjuk, tényleg és pedig már hosszabb idő óta csakugyan alkalmazzák azokat. Ha tehát előfordul az az eset, hogy valaki bizonyos ideig tovább tartozik szolgálni, akkor már a 62. §-ban foglalt intézkedést, melynél fogva a katonasághoz tartozókra ezek a szabályok érvényesek, ugy is alkalmazni fogják reájuk. Ha pedig egyszerű szolgálati meghoszszabbításról van szó, ez annyira világosan beleütközik a magyar törvényhozás jogába, hogy azt megtűrnünk nem lehet, (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalmi) mert a szolgálati idő meghatározását bármely tekintetben, kizárólag magunknak kell fentartanunk, (Helyeslés a szélső baloldalon) a minthogy a jelen alkotmányos alap is fenntartja. És mivel ez igy áll, t. ház, épen azért történt, hogy a korábbi szakaszoknál is, a hol arról volt szó, hogy az illetők még egy évvel tovább kötelesek szolgálni, vagy ennyivel meghosszabbittatik szolgálati idejük, ezt szintén belevettük a törvénybe. Itt tehát csak két álláspont lehet szerintem helyes. (Halljuk!) Először, hogy a büntetésen és azon felül, hogy a le nem szolgált időt utólag tartoznak pótolni az illetők, még valami újabb szolgálati meghosszabbítás forog fenn, akkor ezt bele kell vennünk ide és meg kell adnunk annak mértékét, tartamát, idejét, hogy mennyire, miért és hogyan fog ez történni; vagy pedig abból a felfogásból indulunk ki, hogy elég maga a büntetés, mert itt a szökés büntette nincs felvéve s mert a mint tudjuk, erről a magyar büntető codes nem is intézkedik és akkor a 62. §-nál, a hol katonai szökevényekről van szó, ezekre a mostani katonai szabályt vagy az úgynevezett katonai törvényt kell alkalmazni. Ott tehát a büntetés okvetetlenül meg lesz és ha itt olyan dolog is előkerülne, a mi a törvénybe ütközik, annak alkalmazását nem tartom jónak és megengedhetőnek. Azért részemről helyesebbnek tartom azt az állás-