Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.

Ülésnapok - 1887-214

314. országos ülés márc Nem terjeszkedem ki arra, hogy a közerkölcsiségre milyen üdvös befolyással lesz ez, ha önök ezt megengedik s nem akarok kiterjeszkedni arra sem, hogy már eddig is, a katonai véderő törvény által, a 22-ik év utáni nősülési engedély által mennyit ártottak Magyarország közerkölcsiségének, a mint ezt a nógrádi esperességnek e házhoz intézett kérvénye jogosan bizonyítja, azt mondván, hogy néhány évtized alatt többet rontottak önök a közerkölcsiségnek az által, hogy a védkötelezettek nősülését engedélyhez kötötték, mint századok ronthattak volna azon, ha a nősülés korlátozva nem lett volna. Mindezek tekintetbe vételével kérem a t. házat, mikép annak bebizonyítására, hogy önök semmi szín alatt nem akarnak ezen új törvényjavaslat által rosszabb állapotot előidézni, mint az eddigi, —• pedig annak minden nevezetesebb szakaszában ott van a katonai reactio — mutassák meg itt legalább, a szegényebbeknél — mert ez valósággal a szegényebbeket érinti leginkább, mert a kinek vagyona van, biztosak lehetnek benne, ki fogja eszközölni a házassági engedélyt — mondom: mutassák meg, hogy legalább e tekintetben elfogadván Thaly Kálmán képviselő ur módosítványát, iparkodni fognak nemcsak szóval, de valósággal is segíteni ezen, az eddigi gyakorlat mellett fennállott bajon és sérelmen. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, hogy ha tehát szólani senkisem kivan, a vitát bezárom. Báró Fejérváry Géza, honvédelmi minister: T. képviselőház! Eégi, még pedig nagyon régi a panasz, rendesen idősebb férfiak részéről származik: hogy a közerkölcsiség hanyatlik. (Derültség.)Nem fér kétség ahhoz, a mit Thaly Kálmán képviselő ur felhozott, hogy jó lehet a nőtlen katona és jó lehet a nős kíitona is. Ez az élet minden hivatásánál igy van. A kérdés itt már csak az, vájjon általában véve jobb-e, ha a katona megnősül — hacsak valami különös méltánylást érdemlő ok nincs — mielőtt odaNagyja 3 — 4 évre otthonát, vagy jobb-e, ha csak azután nősül meg ? Én azt hiszem, é kérdés csak ugy áll a katonára, mint bárkire, még a történetíróra nézve is. Ha — teszem fel — a történetíró a könyvtárakban való búvárkodás végett útra készül és ép akkor előáll az a kérdés, hogy nősüljön-e vagy sem, mihelyt tudja, hogy három-négy évig marad távol, azt hiszem, meg fogja gondolni a dolgot és elhalasztja a nősülést arra az időre, mikor hazatér. (Helyeslés jobbfelöl.) így van ez a katonánál is. Ott, a hol különös méltánylást érdemlő indokok forognak fenn, eddig is mindig megadatott a nősülésre való engedély. Az iránt is megnyugtathatom a t. képviselőházat, hogy a kormány azon lesz, hogy a kérvényezésíus 29-én, pénteken. Í889. $g? sel járó költségek is — igy a bélyegköltségek — a mennyire lehet, lejebb szállíttassanak. Továbbá azon is lesz a kormány, hogy a felekezetek és törvényhatóságoknál a dolog mentül hamarább elintéztessék. E tekintetben tehát panaszra nem lesz ok. (Helyeslés a jobboldalon.) Hanem én azt hiszem, hogy talán Madarász József képviselő urnak nincs egészen igazsága, midőn azt állítja, hogy a szóban levő követelmény nem egyéb, mint a militarismusnak terjeszkedése; mert ez épen a polgári közerkölcsiséget tekintetbe vevő oly intézkedés . . . Thaly Kálmán: Az esperességi kérvény szépen elmondja! (Halljuk! Halljuk!) Báró Fejérváry Géza. honvédelmi minister : . . . melyet az egyén érdekéből is szem előtt kell tartani. E kérdésben egyébiránt a nézetek nagyon eltérők. Egyik azt mondja: sokkal jobb, ha korábban, másik azt mondja: sokkal jobb, ha későbben nősül a katona. Ez eldöntve nincs. Ha méltánylást érdemlő okok forognak fenn, akkor a nősülésre való engedély, valamint eddig sem tagadtatott meg — a mint ezt a képviselő ur is elismerte — ugy az ezentúl sem fog megtagadtatni. (Helyeslés a jobboldalon.) Mindezeknél fogva nagyon kérem a t. házat, hogy a szakaszt ugy, a mint van, elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelöl.) Hangsúlyozni kívánom még azt, hogy ne méltóztassanak élni azon folytonos gyanúsítással, mintha mi elnyomnék a szegény osztályt. (Zaj és közbeszólás a szélső baloldalon: Senki sem gyanúsított!) Igenis, Madarász képviselő ur azt állította, hogy a szegény osztályt sújtjuk. Engedelmet kérek, a szegény osztályt nem sújtjuk, mert ott, a hol szükség van reá, minden nehézség nélkül megadtuk és jövőben is meg fogjuk adni a nősülési engedélyt. A mi Győry képviselő ur indítványát illeti, azt hiszem, hogy köriilbelől már erre is reflectáltam, midőn hangsúlyoztam, hogy ha méltánylást érdemlő indok forog fenn, az engedély amúgy is meg fog adatni, hanem általában megadni már a második korosztálynál . . . Győry Elek: A harmadiknál! Báró Fejérváry Géza, honvédelmi minister : . . . vagy a harmadik osztálynál, mielőtt sorozás alá került volna az illető, ezt nem tartanám helyesnek. Mert ha a harmadik sorozáson túl van, akkor bátran megnősülhet, hanem — a mint mondom — sorozás előtt, ha csak különös indok arra nincs, ily általános intézkedést nem tartok indokoltnak. Ennélfogva kérem a t. házat, hogy a szakaszt változatlanul elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelöl.) Thaly Kálmán .* T. ház! Legyen szabad, mint módosítvány-benyujtónak csak annyit meg-