Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.
Ülésnapok - 1887-214
286 214. országos ülés márczius 29-én, pénteken. 1889. ben hatékonyan lehessen intézkedni: én a magam I részéről az 50. §-t ugy, a hogy van, fentartandónak vélem. (Helyeslés jobbfelől.) Madarász József: Győry Elek! Győry Elek : T. ház! E szakaszhoz nekem is van módosítványom az esetre, ha Thaly t. kér>viselőtársam módosítványa el nem fogadtatik. En azt, hogy a nősülés mely korban engedtessék meg, oly kérdésnek tartom, mely kihatással van az egész társadalmi életre, közerkölcsökre és közgazdasági viszonyokra és én megvallom, hogy hajlom azon nézethez, hogy akkor, mikor az általános védkötelezettség álláspontján állok, mikor kevés ember kerül azon helyzetbe, hogy katona ne legyen, mert minden ember katona lesz, kinek ép keze lába van, más álláspontra kell állnánk, mint azelőtt és nézetem szerint inkább az tartandó szem előtt, hogy talán nem oly nagy baj a katonára nézve, ha házas és ha esetleg inkább törvényes gyermeke van, mint törvénytelen. (Helyeslés szélső balfelöl.) Ezen egyszerű indokot hozom fel arra nézve, hogy miért tartom én elfogadhatónak Thaly t. barátom módosítványát, de azon esetre, ha ez el nem fogadtatnék, kérnem kellem a tisztelt házat arra, hogy legalább azon hátrányokat, melyek az általános védkötelezettség folytán a nősülési akadályból a társadalomra, a közgazdaságra és a közerkölcsökre vonatkozólag származnak, súlyosbítani ne méltóztassék. Az eredeti szövegben az foglaltatik, hogy a nősülés a hadköteles kor és a harmadik korosztályból való kilépés előtt nincs megengedve, ez pedig annyit jelent, hogy a 24 ik életév betöltése előtt. Már most a 21-ik éves korban kezdődik a belépés, de három esztendővel, tehát még egy évre kitolatik azon idő, melyben a házasodás és a családalapítás meg van engedve. En ezt a súlyosbítást olyannak tartom, mely még sokkal károsabb, mint az, mely a korábbi állapotban volt, mert ezután ez még ott is megkívántatik, hol a katonaság legnagyobb része, mely már kiképeztetett, részint költségkímélés szempontjából, részint más okból szabadságoltatott, tehát mikor az illetők már otthon vannak. Bármily engedékenyek is legyenek jövőre, a dolog mégis azon fordul meg, hogy engedélyt kell kérni, tehát az meg is tagadható. így arra a térre jutunk, melyet mindig veszélyesnek jeleztünk, tudniillik, hogy az emberek rákényszeríttetnek minél későbbi korban házasodni, ezt pedig nálunk előmozdítani egyáltalában czélszerü nem lehet. Ezért indítványozom, hogy méltóztassék azon esetre, ha Thaly t. képviselő ur módosítása el nem fogadtatik, azt fogadni el legalább, hogy a jelenlegi állapot maradjon meg, vagyis hogy a nősülés a hadköteles kor és a 2-ik korosztályból való kilépés előtt nincs megengedve. (Helyeslés a szélső baloldalon.) 1 Elnök; A módosítvány fel fog olvastatni. Nagy István jegyző (olvassa): Az 50. §. első bekezdésének első sorába tétessék: „harmadik" szó helyett: „második". Madarász József! Madarász József: T. ház! A hányszor csak e javaslatnál azon fordul meg a kérdés, vájjon a katonai hatóságok túlterjeszkedése megengedtessék, vagy pedig a polgári hatóságoknak adassék-e meg a jog intézkedni és valahányszor az kerül szóba, hogy a közerkölcsiség tekintetében tétessék-e elég a katonai túlkövetelményeknek, vagy pedig a polgári erélynek adassék-e meg a jog és alkalom, mindenkor kötelességemnek tartom magam is felszólalni és kérni a t. házat és kiváltkép a t. kormányt, méltóztassanak ügyelni arra, hogy e tekintetben is ne mondhassuk önök ellenében azt, hogy mindenben a katonai reactio felé viszik az országot. (Helyeslés szélső baloldalon.) íme, t. ház, Győry Elek, t. képviselőtársam előadta, hogyha nem tetszik az a kissé szabad szellem, melynek pedig vezérelnie kellene minden alkotmányos állam törvényhatóságát és törvényhozását, hogy a polgároknak a nősülés kellő időben engedtessék meg, ha";— mondom — ez nem tetszik önöknek : alkotmányos és erkölcsi szempontból legalább tartsák meg azt, a mit az eddigi törvény rendelt, hogy 22 éves koruk elteltével nősülhessenek. Habár önöknek volna kötelességük azt, a mit Győry Elek t. képviselőtársam indítványozott, pártolni, kötelességemnek tartom ragaszkodni ahhoz, a mit Thaly t. képviselőtársam előadott. Magam is behatóan foglalkoztam, a nógrádi evangelicus hitfelekezet esperességének kérvényével s ha majd lezajlanak a vitának hangjai, önök is megfognak győződni arról, hogy nekünk, Magyarország törvényhozóinak, nemcsak arra kell tekintenünk, hogy a katonai követelmények iktattassanak törvénybe, hanem oda kell hatnunk, hogy a polgári kövelmények érvényesüljenek a katonaiakkal szemben. Azt pedig meg kell önöknek engedniük, hogy kivált a nősülés tárgyában a hitfelekezetek elöljáróságai jobban értik, hogy mi a polgárnak követelménye, mint a katonai hatóságok s jobban értik az általános erkölcsiség követelményeit is. Én tehát, minthogy e tekintetben — mint beszédem elején jeleztem, a katonai túlkövetelményeknek látom alárendelve a polgári követelményeket — pedig mi nem katonákúl, hanem polgárokúi születtünk és a hazát csakis ugy védelmezhetjük meg, ha a katonai követelményeknek a polgáriakat alá nem rendeljük, mivel, ismétlem, polgári követelmény az, hogy mindenki azon korban nősülhessen, a melyet az ország jónak lát — a mint ezt törvényeink 18 év elteltével bizonyára nem helytelenül állapították meg — óhajtom, hogy a jog mindenkinek meg is adassék.
