Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.

Ülésnapok - 1887-214

214. országos ülés márczlus 29-én, pénteken. 1889. 285 honvédelmi ministeriumhoz. Ha megfelelő birtoka nincs: az egész utánjárás és 12 — 20 forintnyi költsége kárba veszett a szegény embernek hiába. Pedig ez sok pénz, mert a gazdasági viszonyok nyomasztók, a népnek bizonytalanra kiadni való 20 forintja nincs és ezért választják oly sokan a nép gyermekeiből az egyszerűbb, olcsóbb, de oly erkölcstelenítő vadházasságok kötését, mint kisegítő módot. Az esperességi közgyűlés kéri tehát a néperkölcseinek nemesbítése érdekében is a 18 éves ifjak akadálytalan nősülhetésének — a katonai kötelezettségnek épségben tartása mellett — törvényileg megengedését." Azt gondolom, hogy ez indokok oly ékesszólóak és oly competens helyről intéztettek, hogy azokhoz az előadottak ntán sem hozzátenni, sem azokból elvenni valóm nincs. Ennek következtében bátorkodom a t. ház figyelmét és a t. honvédelmi minister jóindulatát e körülményre felhivni. Mert hiszen itt népünk erkölcseinek megóvásáról és rosszabbodni nem engedéséről van szó, a mi a törvényhozásnak legfontosabb és legnemesebb feladatainak egyike és hosszú időre messzire kiható körülmények azok, a miket felhoztam. Megvallom magam is, a katonai szempontot szem előtt tartván, semmikép nem óhajtanám azt, hogy a védkötelezettség ez által valami hátrányt szenvedjen, de nem is látom be, hogy hátrányt szenved. Ezt tehát teljesen fentartanám, óhajtanám, hogy addig, a mig az illető 21-ik életévének betöltése után a katonasághoz megy, utána legalább korábbi házasságából törvényes gyermekek maradjanak odahaza és ne történjék az, a mi manap történik és a mi ezentúl is még nagyobb mértékben történni fogna, hogy a hadkötelesek törvénytelen gyermekeket Nagynak otthon. Hiszen ha a hadköteles haza sóvárog, törvényes gyermekeihez és nejéhez, emberi érzésénél és természeti ösztönénél fogva törvénytelen gyermekeihez csak ugy fog haza sóvárogni, mint a törvényesekhez. E körülmény tehát ez ügyben gátló nem lehet. Ennél fogva, t. ház, én követem azt az intentiót, mert ezt látom legczélszerűbb megoldási módnak, a melyet az esperesség juttatott kifejezésre és e tekintetben ezen módosítványt látom a legczélszerűbb megoldásnak, a melyet most bátor leszek felolvasni. De előre megjegyzem azt, hogy e kérdés nem politikai, hanem tisztán a nemzetnek és a népnek társadalmi és erkölcsi kérdése és a lakosság érdekeire nézve oly kiható valami, hogy nem ragaszkodom mereven az általam javasolt formához, ugy, hogy ha más valaki czélravihetőbb, talán egyszerűbb megoldási módot ajánl, ahhoz is hozzájárulok és a magam módosítványát szívesen visszavonom. Eddigi meggyőződésem szerint azonban és tekintettel azon fontos kérvényre s az abban felhozott jelentős okokra, én azt látom a legczélszerűbb és legegyszerűbb és minden katonai érdekre nézve nem is káros megoldási módnak, a mely módosítványomban foglaltatik. Az 50. §. helyett ugyanis ez volna teendő: (Olvassa) „A nősülés a hadköteleseknek életévök 18-ik évének betöltése után védkötelezettségök teljes fentartása mellett megengedtetik." Ajánlom a t. háznak módosítványom szíves megfontolását, illetőleg annak elfogadását. (Helyeslés a szélső baloldalon ) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Madarász József jegyző (olvassa)-. Az 50. §. helyett teendő: „A nősülés a hadköteleseknek életük 18-ik évének betöltése után védkötelezettségük teljes fentartásával megengedtetik." Elnök: T. ház! A honvédelmi minister ur, minthogy sokoldalú felvilágosításokra lehet itt szükség, Schober Károly tábornok hadbíró urat jelenti be a t. háznak, mint olyat, a kit némely felvilágosítások adására óhajt feljogosittatni. E szerint a tábornok urat a házszabályok 162. §-a értelmében a szólás joga megilleti. Horváth Béla: T. ház! Csakugyan kétségtelen ama kérdés nagy fontossága, melyet tegnap Rosziva], ma pedig Thaly képviselőtársaim felhoztak. Tökéletesen igaza van J^oszival t. képviselőtársamnak abban, hogy a vadházasságok ez idő szerint annyira elszaporodtak, hogy e részben gyökeres orvoslás szükséges. De másrészt láttam azt is, hogy sokszor ily kivételes nősülési engedélyekért oly gyerekdegények jelentkeznek, hogy az ember inkább azt kérdezné tőlük: vájjon nem iskolamulasztási bírság elengedéseért jelentkeznek-e ? Elismerem azt is, a mit Thaly képviselőtársam felhozott, hogy nyomós indokok voltak az iránt, hogy azelőtt korábban meg volt engedve a nősülés. De viszont az orvosi szaktekintélyek azt mondják, hogy az igen korai nősülés nagy kárára van a társadalomnak. Abban tökéletesen pártolom Eoszival t. képviselőtársamnak a honvédelmi minister úrhoz intézett kérelmét, hogy a házasságok iránti engedélyek költségei lejjebb szállíttassanak, de már azt a megjegyzését nem helyeslem és előre tiltakoznám oly eljárás ellen, hogy az ily házasságok megengedéseért beadott kérvényekhez elég legyen a községi biró bizonyítványa. E bizonyítványok, ha a község, de főkép ha csak a biró írja alá, nyomós bizonyítéknak el nem fogadhatók lennének. (Igaz! ügy van! jobbfelöl.) Sokkal inkább hajlanám oly intézkedés felé, mely a kivételes nősülési engedélyt inkább nagyobb, mint kisebb korhoz köti. De megnyugszom az eddigi intézkedésben és addig, mig egyrészt a vadházasságok kérdése, másrészt a kivételes nősülési engedélyek ügyében folyó tanácskozások odáig nem érlelődnek, hogy e rész-