Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.

Ülésnapok - 1887-213

213. országos ülés márczius 28-án, csütörtökön. 1889. 279 -értéke vonandó le, melyek az italmérés hasznosítására szolgálnak. De itt lényeges megkülönböztetést kell tenni. Mert az a ház és az a földbirtok, mely után már más utón fizetnek adót, például házosztály-adót, földadót, szerintem nem vonható be a megváltási operatióba. A törvény szerint a megváltási összeg kiszámításánál a járadékadó szolgál alapul. Járadékadóval megterhelni házat, földet nem lehet. A ház és a föld külön alapon van megadóztatva; adózik házbér-, házosztály- és földadóval. Ezen adóalap még a megváltás után is megmarad és egészen külön áll a megváltás operatiójában szereplő járadékadó-alaptól. A mi a fődolog, az, hogy ház és föld meg nem terheltethetik járadékadóval. Leszek bátor elmondani egy példát: egy korcsma fizet 1000 frtor,, ehhez van ház és föld. Ezen korcsmára kirovatik 100 frt járadékadó, de a mellett ezen fölül fizeti még a házbér- és a földadót is, tehát vagy kétszer van megadóztatva a ház és iöld, vagy pedig illetéktelenül van a 100 frt kivetve arra a korcsmára, mely 1000 forintot fizet. Itt, t. ház, két eset állhat elő. Mondhatjuk azt, hogy illetéktelenül van kivetve a járadékadó 100 frt erejéig, mert le kellett volna vonni mindazon adókat és azon jövedelmek utánijáradékadókat, a melyek tényleg fizettetnek a ház és a földért. Ha ezt elismerjük és elfogadjuk, akkor azon illetéktelenül kirótt járadékadót vissza kell adni annak, a ki azt illetéktelenül fizette, erre nézve pedig sem a törvényben, sem pedig az utasításokban semmiféle intézkedés nem foglaltatik. Én nem tudom, t. ház, föltehetjük-e mi azt, hogy a mi pénzügyi igazgatásunk évek hosszú során mindig helytelenül vetette ki az adót és mindig több járadékadót szedett, mint a mennyi megillette volna. Én ezt feltenni nem akarom, mert alig hihetem, hogy hosszú évek során át a pénzügyi igazgatás milliókra menő adókat szedett be, a nélkül, hogy erre föl lett volna jogosítva, tudniillik, hogy ugy szedte volna, hogy kivesse az egész jövedelemre a járadékadót és azonkívül még fizettesse azt az adót is, mely az ingatlanok után föld és házadó alakjában is jár. Ha azt veszszük fel, t. ház, hogy helyesen járt el, midőn az 1,000 forintot fizető korcsmára 100 frt járadékadót vet ki, csak egyetlen egy megoldás lehet, tudniillik, hogy vagy nem fizetett a ház és az a föld más alapon adót, akkor igenis könnyen bele lehet illesz teni a járadékadóba azon adót, mely mint föld és házadó fizetendő lett volna. De ha ezen adót a ház és föld megfizette, akkor az a járadékadóba épenséggel be nem tudható. Bár lehet helyesnek mondani ezen kivetést is, mert ezen házak és földek, a melyek után az adó már ugy is meg volt fizetve, a maguk jövedelme után nem mint ! ház és föld lesznek tekintve, hanem adójuk azitalI mérési jövedelembe tudatik be és ott talál kifejezést. Épen ugy, mint az én gazdaságomnak épületei és felszerelései, a melyek megadóztatva nincsenek, de megvan adóztatva közvetve a föld, a melynek jövedelmébe amazok is betudatnak, ép [ ugy találja helyét ezen házak és földek jövedelme az italmérésben, a hol ez a jövedelem kifejezésre jut. Ugy, hogy ha az 1,000 frtos korcsma 100 írttal járadékkal adóztatott meg, ez helyesen történt azért, mert akkor a ház és föld jövedelme, mint olyan föl nem vétetett. Ez, t. ház, az én aggodalmam ezen szakaszra nézve, a melynél mindenesetre szükséges volna a I fölvilágosítás. Hogy röviden összegezzem a mondottakat, elismerem, t. ház, ezen kérdés szövevényességét, a melyben igen nehéz tisztán látni,'de mégis tisztába kell jönni az iránt, hogy miként fog a megváltás történni, mert ez által esetleg sok ember nagy károkat szenvedhet. Legelőször is meg kell mondani az utasításban, hogy a „bármely ingatlan" alatt nem értünk semmi egyebet, mint a házat és földet, a mely az italmérési joggal együtt bérbe adatik. Es itt határoznunk kellene — s vagy az egyik, vagy a másik felfogást el kellene fogadnunk — azaz vagy azt fogadjuk el, hogy a járadékadó illetéktelenül vettetett ki azon házaknál és földeknél, melyek ugy is meg voltak már adóztatva s akkor ezen illetéktelenül kivetett járadékadó-többlet visszaadatik azoknak, kik azt illetéktelenül fizették. De meghatározandó, hogy hány évre, az egész időtartamra-e, mely óta a járadékadó létezik vagy 5, vagy 1 esztendőre-e; ezzel mindenesetre tisztába kell jönni. A másik kérdés pedig az, hogy ha csakugyan az a felfogás —melyet én helyesebbnek tartok — hogy tudniillik a háznak és földbirtoknak jövedelme nem vétetett a járadékadó kivetésénél, mint létező, tekintette, hanem mint olyan, mely csakis az italmérési bérletnél, azzal egyetemben és attól elválaszthatlanul jut érvényre, akkor ki kellene ; mondani világosan, hogy mindazon házak és földbirtokoknak, melyek meg voltak adóztatva, jövedelmei az italmérési jog jövedelmétől külön nem \ álaszthatók és az ily házak és földek értékei a megváltási összegből le nem vonhatók. Ez volna az egyik észrevételein. A másik az volna, hogy e törvény 16. §-a a harmadik kikezdésben, hol a közigazgatási albizottság bíráskodásáról van szó, ezt mondja: „A közigazgatási albizottság, ha szükségét látja, az adatok kiegészí| tését rendelheti vagy kiküldöttjei által helyszíni I szemlét is tarthat és az érdemleges tárgyalásra későbbi határidőt tűzhet ki." Tehát, a mint a bejelentés •— természetesen felszerelve — beadatik, ! az egyesség létre nem jön és a dolog a közigaz-