Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.

Ülésnapok - 1887-213

«i7Q 213. országos fllés márczj azt, hogy a bizottságban ezen kérdést nagyon tüzetesen megvitattuk és nem áll az, a mit előttem szólott Szederkényi Nándor t. képviselő ur mondott, de nem áll az sem, a mit Győry Elek t. képviselőtársam állított. A kezemben levő büntető-törvény az 1878: V. törvényczikk XLI. fejezete szól a fegyveres erő elleni büntettek és vétségekről; de ott arról az esetről, melyről a törvényjavaslat rendelkezik, egyetlen egy árva szó sincs. (Zaj. Ellenmondások a szélső halon.) Győry Elek: Jó lesz a 452. §-t elolvasni! Kőrösi Sándor: A 452. §. nem arról szól. Az a szakasz azt mondja: „A ki a hadsereg, hadi tengerészet vagy a honvédség szabadságon levő vagy a tartalékhoz avagy szabadságolt állományához tartozó tagjait arra csábítja, hogy a behivási parancsnak ne engedelmeskedjék, ha e cselekményt béke idején követte el: három hónapig terjedhető fogházzal stb. büntetendő." Itt tehát már besorozott katonáról van szó, a kit behívnak, hogy vonuljon be; a törvényjavaslat ezen szakaszában pedig olyanokról van szó, a kik hadkötelesek, de még nincsenek besorozva. És itt nem egyes esetekről van szó, mert az egyes esetekről rendelkezik a törvényjavaslat 35. §-a, a mely már el van fogadva, hanem ez rendelkezik arról az esetről, mikor ilyen tömeges meg nem jelenések fordulnak elő és ekkor a honvédelmi minister hátaim aztatik fel arra, hogy az itt megállapított intézkedéseket rendeleti utón megtehesse. Ez tehát olyan intézkedés, melyet a büntető-törvénykönyv nem tartalmaz és a melyet, hogy ez a javaslat tartalmaz — legalább részemről — helyesnek tartom. A mi Győry Elek t. képviselő ur azon módositványát illeti, hogy közigazgatási utón marasztaltassanak el az ilyen egyének, arra nézve kijelentem, hogy a tüzetes vitát majd a 68. §-ra tartjuk fenn e kérdésre nézve, mert a 68. szakasznál ki fog tűnni .... Thaly Kálmán: Akkor, mikor nekünk tetszik ! Kőrösi Sándor: Mondom, ki fog tűnni, hogy olyan esetekben, a midőn dolus forog fenn, tehát a hol tapasztalt szakértő bírákra van szükség, ott igenis az igazságügyi bizottság is abban a nézetben volt, hogy azt nem szabad a rendes bíróság elől elvonni és akkor netaláni ellenkezés esetében, magam is a birói eljárás mellett fogok — szemben ezen javaslattal — nyilatkozni és szavazni. Beőthy Ákos: Erős jogérzet! Kőrösi Sándor: Igenis erős, nem kérek kölcsön t. képviselőtársamtól. (Helyeslés jóbhfélől.) A miről meg vagyok győződve, azt indokolni is tudom. Miről van itt szó ? Egy olyan tényről, hogy 28-án, csütörtökön. 1889. valaki nem jelent meg, nem teljesítette kötelességét, hogy előálljon és magát besoroztassa; még" pedig ez az eset nem sporadice fordult elő, hanem tömegesen ; g megtörténhetik, hogy ilyen esetben mások felszólítására, sőt mások segélyével nem jelent meg a sorozásnál. Hogy ezek is büntetéssel sújtassanak : ez oly világos tény, hogy a biró előtt csak az a kérdés: „tartoztál-e te ekkor és ekkor megjelenni a sorozó bizottság előtt?" és erre csak „igen" vagy „nem^-niel lehet válaszolni. Ha azt mondja, hogy „igen",akkor „bűnös", mert nem jelent meg a sorozó bizottság előtt. De a hol majd a szándékot kell kutatni, ott már nem tartom alkalmasnak a közigazgatási hatóságot, ott már a rendes bíróság alkalmazását tartom helyesnek. A javasolt intézkedést helyeslem először azért, mert egyszerű ténykérdésről van szó, másodszor azért, mert kicsiny a büntetés — mindössze 10—100 írt — tehát nagy jogsérelem senkin el nem követtethetik és ennélfogva én a szakaszt, ugy a mint van, elfogadom. (Helyeslés jőbbfelöl.) Nagy István jegyző: Madarász József! Madarász József: T. ház! Én nem azt nézem, hogy kicsiny-e a büntetés; mert ha az egy fillér is, az a kérdés, hogy a jelen művelt és előrehaladott korszak követelményei szerint intéztessék-e el az ügy vagy sem és én nem hiszem, hogy előttem szólott t. képviselőtársam ellenem fordíthatná azon okoskodását, hogy a műveltség és előhaladottság követelménye az, hogyne a katonaságnak, ne katonai egyéneknek, hanem a polgári bíróságoknak legyen feladatuk ítélni az ilyen csekélységekben is, ha már t. képviselőtársam előtt csekélység is az, a mi azokra nézve, a kiket netán a büntetés ér, igen nagy lehet. (Igás! Ugy van! a bal- és a szélső baloldalon.) Még ha eddig az ellenkező eljárás lett volna is, hogy tudniillik közigazgatási utón ítéltek volna is ily ügyekben, a kor követelményéhez képest akkor is azt várnám t. képviselőtársamtól, hogy arra szavazzon, a mire én szavazni kívánok, hogy ilyen esetek soha ne intéztessenek el közigazgatási utón, hanem csakis polgári bíróságok utján.. (Helyeslés a szélső baloldalon.) En a hatáskörök összezavarását egy alkotmányos államban soha még kivételkép, rendkívüli esetekben sem tartom megengedhetőnek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Mire vezet az, ha egy alkotmányos államban ostromállapot idején a katonai hatóságoktól függ az útlevelek kiadása? Hiszen ez nem a honvédelmi minister ur teendője. És a legkevesebb, a mit kívánni lehet, az, hogy miként Kun Miklós t. képviselőtársam óhajtja, az útlevelek kiadása tekintetében a honvédelmi minister a belügyministerrel egyetértőleg rendelkezzék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Összegezem véleményemet.Nagyon jól tudják, hogy ez nem egyike azon nevezetesebb pontok..