Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.

Ülésnapok - 1887-213

2Q2 213> országos ülés márczius 28-án, csütörtökön. 1889. hogy e mentességet érvényesíthessék. (Ellenmondás a szélső balfelöl.) Itt legfelebb csak méltányosságról lehet szó, a méltányosságnak pedig elég van téve az utolsóelőtti bekezdésben. A mi Reviczky képviselő ur második niódosítványát illeti, hogy a második bekezdésbe tétessék „keresetképes" fiúk, ezt mellőzni kérem, mert ha itt mondjuk ki, akkor ki kell mondanunk az első bekezdésben az egyetlen fiúnál, az egyetlen vőnél, a második pontban az egyetlen unokánál és a harmadik bekezdésben az egy féltestvérnél is, a mi pedig teljesen fölösleges intézkedés volna, a mennyiben a 7-ik bekezdésnek c) pontja határozottan kimondja, hogy csak azok vétetnek számításba, kik keresetképesek. Ennélfogva, t. ház, azt hiszem, hogy ezen módosítványok teljesen mellőzendők, minthogy ezen intézkedések nem tennék a szakaszt világosabbá. A szakaszt változatlan elfogadásra ajánlom, de kijelentem, hogy a stylaris módosítványhoz hozzájárulok. (Helyeslés jobbfelöl.) Nagy István jegyző: Madarász József! Madarász József: T. ház! Azon véleményben vagyok, hogy miként a t. ház azon nevezetes kérdésben, mely tegnap tárgyalás alatt volt, méltóztatott az ügyet a véderő-bizottsághoz utasítani, ez kívánatos volna ezen ügyben is, melyre nézve bizonyos tekintetben nagy eltérések vannak és melyre nézve nem áll az előadó ur azon okoskodása, hogy ez teljesen világos és határozott. Reviczky t. képviselő társain több szakasznál kifejtette, hogy azok ő előtte nem eléggé világosak és ha az általa ajánlatba hozott szavak be nem iktattatnak, nagy igazságtalanság történik. Ezek oly tények, melyeknél fogva — azon tagadhatatlanul súlyos teher mellett, melyet a 24. és 25. §-ok az egész nemzetre általában ráhárítanak — ezen szakaszban legalább a szegényebb sorsú családokkal szemben, munkaképtelenségükre való tekintettel kell az én meggyőződésem szerint a t. háznak engedményeket tenni és ha vannak bizonyos nehézségek, melyeken segíteni lehet, ugy azokat elhárítani nemcsak nekünk, hanem a t. kormánypártnak és a törvényhozásnak általában kötelessége. Bármit mondjanak is arra nézve, a mit Thaly Kálmán képviselő ur előadott, tény az, hogy Magyarországon a vadházasságok épen az által, hogy a véderő-kötelezettek nősülési engedélyének kieszközlése oly sok nehézséggel, költséggel és fáradsággal jár, igen gyakoriak. Ha tehát a családi erkölcsiség megmentésére tétetik indítvány, ne méltóztassék azt egyszerűen rideg szavazás által eldönteni, hanem nyújtsanak legalább oly módot, a milyet Beőthy Ákos t. képviselő ur ajánl a kérdésnek alapos megfontolhatása tekintetében. Ezért pártolom Reviczky t. képviselő társam indítványát azon hozzáadással, a melyet Beőthy Ákos t. képviselő társam tett, hogy a szakasz a véderő-bizottsághoz utasíttassák tárgyalás és jelentés-tétel végett. A t. ház ezzel nem veszít semmit, mert a bizottság ezt a már is odautasított szakaszokkal együtt intézheti el. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Báró Fejérváry Géza honvédelmi minister: T. ház! Legyen szabad egyes megjegyzésekre röviden válaszolnom. (Halljuk!) Madarász József t. képviselő ur igen élénken ecsetelte, hogy minő kegyetlenek vagyunk a szegényebb sorsú családok iránt. (Felkiáltások bal felöl: Igaz is!) A ki a véderőtörvény végrehajtására vonatkozó, 1885-ben megjelent és jelenleg is érvényben álló utasítást elolvasta, a mely 1885-ben néhány száz példányban a t. háznak megküldetett, a ki azt nemcsak „SchätzbaresMaterial"-nak vette, mint talán Beőthy Ákos képviselő ur, az tudni fogja, hogy a most proponált 34. §. teljesen megegyez a régi 17. §-sal, azon különbséggel, hogy itt a harmadik pontban még egy bővítés is van, hogy t. i. az eddigi kedvezmény még a féltestvérekre is kiteij esztetett. Szóban van a törvénytelen testvéreknek eltartása czéljából eszközlendő felmentés. Thaly Kálmán t. képviselő ur azt mondja, hogy ezek a mi speciális viszonyaink. Én azt hiszem, hogy ezek nem speciális viszonyok, mert. törvénytelen gyermekek előfordulnak mindenütt a világon. És ha a t. képviselő ur magának fáradságot vett volna és betekint a mostan még érvényben levő instructióba, akkor annak 281-ik oldalán megtalálta volna azon különös tekintetek között, melyek az elbocsátásra nem adnak igényt, azt is, ha pl. elárvult törvénytelen testvérek eltartásáról van szó. Ez 20 esztendő óta érvényben áll és 1 885-ben újonnan kinyomatott: erre tehát kötelességszerüleg figyelemmel voltunk és vagyunk is. Beőthy Ákos: Nem elég az utasítás! Báró Fejérváry Géza, honvédelmi minister: Az utasítás igenis elég; mert ha minden apró részletet a törvénybe méltóztatnak felvenni, akkor először a tárgyalásoknak nem lesz vége soha, másodszor pedig a törvény egész vaskos könyv lesz. (Félkiáltások balfelöl: Csak egy szó! Az nem baj!) És én azt hiszem, hogy ezzel — részben legalább — Beőthy Ákos t. képviselő ur azon állítása, melyet hivatkozással Bolgár Ferencz t. képviselő ur egyik kijelentésére tesz, hogy t, i. a minister nem ad elég felvilágosítást és a tárgy nincs előkészítve, magától elesik. (Felkiáltások balfelöl: Dehogy esik!) Igenis elesik, a mennyiben 20 évi tapasztalás alapján ezen szakasz változatlanul, csak egy bővítéssel van előterjesztve; 20 év alatt pedig idő volt erre előkészülni. De a t. képviselő ur egyúttal az utasítások előterjesztését is kivánja. Megvallom, én nem em-