Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.

Ülésnapok - 1887-212

250 2Í2. országos ülés márczins 27-én, szerdán. 1889. untalan felüljön, mint az tapasztalatlan emberekkel, a minők az orvosok némelykor voltak, eddig is történt. Azért az egész katonai orvosi kar szükségesnek találta azt, hogy azon egyén, ki orvosi minőségben akar a hadseregben szolgálni, egy fél évet töltsön a legénységi állományban és az, hogy ezen egyének elkülönítetten legyenek oktatva, csak annyiban állhat, hogy ha egy és ugyanazon csapatnál több ily egyén jelentkezik, az első oktatást, természetesen a 6 heti oktatást, igenis elkülönítet ten fogják nyerni, de később azután azonnal be lesznek osztva a csapatba, hogy csapatszolgálatot teljesítsenek. Kifogásolta a t. képviselő ur azt is, hogy áprilistól őszig van kitéve az időszak, a melyben szolgálnak. Ez tisztán reájuk való tekintettel tűzetett ki, mert igy tanulmányi idejökből nem veszítenek semmit, mig ha télen szolgálnának, akkor természetesen egy egész évet veszítenének. Tehát ez reájuk való tekintettel történt igy; de másrészt tétetett ez azért, mert épen nyáron, midőn nagy gyakorlatok vannak, szerezheti meg a tapasztalatokat a fiatal ember, melyeket később orvosi minőségben érvényesíthet. Méltóztatott felemlíteni azt is. hogy a többi önkéntesek, mint például a jogászok második évi szolgálatra csak akkor köteleztetnek, hogy ha meg nem felelnek a tiszti vizsga követelményeinek, az orvosoknál nincs ez igy. Az igaz, mert az alapfeltétel, hogy valaki orvos lehessen, sokkal szigorúbb követelményekhez van kötve, mint a többi egyetemi polgároknál. Igy a jogász négy évig tanul, az orvos pedig öt évig. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Hát a praxis!) Az orvosnak is kell praxis, mert a ki ma megkapja a diplomáját, kötve hiszem, hogy a képviselő urak közül valaki ahhoz menne magát curáltatni. Praxis kell minden pályán, (Ugy van! balfelöl.) Itt természetesen azokról van szó, a kik tartalékos orvosoknak akarják magukat kineveztetni, mert a ki nem óhajt tartalékos orvossá kineveztetni, az a harczosok állományában szolgál és ott ugyanazon feltételeknek van alávetve, mint a többiek. r En tehát kérem a t. házat, méltóztassék e szakaszt ugy, a mint van, változatlanul elfogadni. Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve. Hogy ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. A 27. §-hoz Czirer Ákos képviselő ur két rendbeli módosítványt adott be a szakasz első bekezdéséhez. Az első bekezdésben ugyanis ezen szavak helyett: „egy félév", azt kívánja tétetni, hogy „két hónap". Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a 27. § első bekezdését, szemben Czirer Ákos képviselő ur módosításával változatlanul elfogadni, igen vagy nem? (Felkiáltások jobbfelől; Igen! balfelHl: Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház többsége változatlan fentartja a bekezdést. (Felkiáltások a szélső baloldalon : Szavazzunk!) En ugyan, amint láttam, a többség változatlanul kivánja fentartani a bekezdést, de ha kivánni méltóztatnak, ugy kérem azon képviselő urakat, a kik a bekezdést változatlanul kívánják fentartani, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Tehát nem tévedtem feltevésemben : a ház többsége változatlanul elfogadta az első bekezdést. A második bekezdésre nézve Czirer képviselő ur egy egészen áj szövegezést hozott javaslatba. Méltóztassanak meghallgatni. Nagy István jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e, szemben ezen módosítványnyal, változatlanul fentartani a bizottság által szövegezett második bekez dést, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége fentartja a második bekezdést és igy Czirer képviselő ur módosítványa elesik. A 3-ik, 4 ik és 5-ik bekezdések meg nem támadtatván, azt hiszem, kijelenthetem, hogy azok a többség által megszavaztatnak. Következik a 28. §. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a 28. és és 29. szakaszokat, mélyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 30 -§-t). Madarász József jegyző: Thaly Kálmán! Thaly Kálmán: T. ház! A 30. §. azon egyévi önkéntesekről szól, a kik tartalékos katonai hivataloknál óhajtanak kiképeztetni; akik azonban közülök nem teszik le a tiszti vizsgát, azok természetesen fegyverrel szolgálnak a legénység között, miután már az első évben nyolez hetileg kiképeztettek. Szóval itt is azon elv talál érvényre, a mi az egyévi önkéntesek intézményénél az előbbi szakaszban és csak az iránt bátorkodom kérdést intézni a honvédelmi minister úrhoz, hogy miután ezen szakasz harmadik bekezdése végén azoknak, kik másodévben is tartoznak szolgálni, az van mintegy engedélyképen kilátásba helyezve, hogy ezen második év eltelte után a katonai hivatalnoki vizsgákat ismételhetik, ez azonban bizonyos előfeltételhez van kötve, tudniillik csak akkor ismételhetik, ha olyan helyen vannak, a hol ilyen tartalékos katonai hivatalnál gyakorolhatja magát és kiképeztetést nyerhet. Nem tudom azonban, hogy ilyen helyeken Nagyják-e őket, mert ha áthelyezik egyebüvé, a hol ilyen katonai hivatal nem létezik, akkor lehetetlenség, hogy magát a vizsgára kiképezhesse. Ez tehát akkor csak üres ígéret volna. En különben csak örvendenék rajta, ha a minister ur nyilatkozatából azt vehetnem ki, hogy olyan helyeken Nagyatnak meg, a hol hadi hivatali karok, hadbiztosok stb. léteznek, hogy gyakorolhassa magát az önkéntes, hogy a második