Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.

Ülésnapok - 1887-212

212. országos ttlés márczins 27-én, szerdán. 1889. §45 nem teszszük, akkor megtörténhetik, hogy ha a nemzetnek egy új Munkáesy-ja támad, kit Lacrois és Duzamy költeményeikben egyenesen Titian és Michel Angelo mellé helyez, kénytelen lenne továbbra is asztalosnak maradni, ecsetjét eldobni és beállani három évre katonának. (Igaz! Ugy van! bal- és szélső balfelöl.) Én azt hiszem, t. ház, hogy az én indítványomra szükség van e hazában, de az különben is oly igénytelen, oly szelíd, hogy a t. minister urnak fog indítványom szerint jogában állani meghatározni azt, hogy melyik művész érdemli meg, kinek nincsenek előtanulmányai, hogy kivonassák a három évi szolgálat alól .... Báró Fejérváry Géza honvédelmi minister : Mindig figyelembe vettük ! Fenyvessy Ferencz: Nem mindig, t. minister ur, mert muszáj nekik —- katonásan beszélve — kimutatniuk, hogy ők az egyéves önkéntességre jogosultsággal birnak. A német birodalomban ez nem ugy van, ott elégséges, ha a minister azt hiszi, hogy azt az illető fiatal művészt jó volna a három évi szolgálat alól kivonni, jogában áll megadni neki az egyévi engedményt. (Igaz! ügy van! balfelöl.) Ennek kapcsán bátor vagyok következő külön szakaszt indítványozni: (Halljuk! Halljuk!) „Azon katonaköteleseknek, kik a tudomány, művészet valamely ágában, vagy a közjó javára szolgáló valamely más tevékenységben magukat kitüntették, a honvédelmi minister urnak jogában áll az egyévi tényleges szolgálati kedvezményt megadni, tekintet nélkül az illető előtanulmányaira." Ajánlom indítványomat elfogadásra. (Élénk helyeslés bal- és szélső balfelől.) B. Fejérváry Géza honvédelmi minister: T. ház! Én azt hiszem, hogy miután egy indítvány már amúgy is a véderő-bizottsághoz utasíttatott, méltóztassék ezt szintén odautasítani, hogy mindkettőt egyszerre el lehessen intézni. (Általános helyeslés.) Egyébiránt, t. ház, bátor vagyok kijelenteni, hogy a művészekre eddig is, már 1868. óta, folyton különös tekintettel voltunk és őket, ott, hol lehetett, mindenféle kedvezményben részesítettük. (Helyeslés.) Fenyvessy Ferencz: Ha vizsgáztak! Elnök: Szólásra senki sincs följegyezve; hogy ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Maga a szőnyegen lévő 26. §. meg nem támadtatott; azonban előtte két új szakasz is hozatott javaslatba, a mely beillesztendő volna. Ennek következtében, miután mind a két új szakaszra vonatkozólag az is javaslatba hozatott, hogy a bizottsághoz utasittassék, legelső kérdésem az lesz: elfogadja-e a t. ház azon indítványt, hogy a Nagy István és Fenyvessy Ferencz képviselő urak által javaslatba hozott két új szakasz a véderő bizottsághoz utasittassék tárgyalás és véleményadás végett, igen, vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, elfogadni méltóztatik, hogy a javasolt két új szakasz a bizottsághoz utasittassék. A magam részéről gondoskodni fogok azok kinyomatásáról, hogy azokat a bizottság tagjai mielőbb megkaphassák. (Helyeslés.) Almásy Sándor képviselő urnak indítványa természetesen szintén elfogadtatik. Következik a 26. §. feletti döntés, megjegyezvén, hogy ha a bizottsághoz utasított szakaszok bármelyike elfogadtatik is, akkor e szakasz száma meg fog változni. Minthogy pedig maga a 26. §. szövege meg nem támadtatott, azt hiszem, hogy kijelenthetem, hogy annak 1—8. bekezdése, a melyekhez módosítványok sem adattak be, a ház többsége által elfogadtatik. A 9. bekezdéshez az előadó ur azon módosítványt nyújtotta be, hogy annak utolsó sorában ezen szó helyett: „gépezeti", tétessék „gépépítési". Kérdeznem kell tehát a t. házat, méltóztatik-e ezen szakasz 9. bekezdését, szemben az előadó ur módosítványával, változatlanul fentartani? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy ez nem tartatik fenn s igy a bekezdés az előadó ur módosítványával fogadtatik el. A 10. és 11. bekezdés nem támadtatván meg, azok változatlanul elfogadtatnak. Következik a 27. §. Dárdai Sándor jegyző (olvassa « 27. §-t). Madarász József jegyző: Czher Ákos! Czirer ÁkOS: T. képviselőház! (Halljuk!) Minthogy a javaslat 26. §-ának elfogadásával az egy éves önkéntesség ujjáalkotása felé az elhatározó lépés megtörtént, e szakaszszal a t. háznak már hallott érvek reproducálásával alkalmatlankodni nem fogok s kizárólag azon újítások taglalásával foglalkozom, melyek e szakaszban jelentkeznek. Mielőtt azonban ezek részletezésébe bocsátkoznám, egynéhány általánosb érdekű észrevételt tartok szükségesnek. (Halljuk! Halljuk!) Az kétségtelen dolog, t. ház, hogy e szakasz rendelkezéseiben is jelentékeny tehersúlyosbításokkal találkozunk, melyek ugyanazon szempontok szerint ítélendők meg, mint általában minden teheremelés, mely a véderő fejlesztése érdekében kívántatik; ha tehát ezek indokait kutatva, meggyőződnénk arról, hogy ezen teher fokozások a katonai egészségügynek óhajtandó föllendülésében alapos indokokkal rendelkeznek s a tapasztalt valódi szükség mértékét túl nem lépik, ugy ellenük sem tehetnénk érdemleges kifogást. (Halljuk! Halljuk!) De sajnos, eddigelé még csak meg sem