Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.
Ülésnapok - 1887-203
803. orszígos ülés márczins 14 én, csütörtökön. 1889. 19 az oroszlánrészt vette és veszi ki, és a mely középosztályt — akár a szülőket tekintjük, akár pedig a védköteleseket, e szakasznak — egyoldaJúlag tekintve kíméletlen — rendelkezései a legközelebb röl érinteni fognak." Azt hiszem, hogy a t. minister ur e nyilatkozatával saját pártjában is, az önkéntesek tisztté képzésének kérdésénél teljesen egyedül áll. (ügy van! halfelöl.) De e nyilatkozat igazságtalan is, mert igy esak oly honvédelmi minister nyilatkozhatnék, akinek ressortjában hadsereg van s a tiszti képzettség elsajátítására képesített ifjúságnak hadseregében életpálya van biztosítva; kinek hatalmában vagy legalább szándokában állana az, hogy hazánkban felső tisztképző intézetet állítson. De mig a t. honvédelmi minister ur ily hadsereg fölött nem intézkedik, mig a honvédség kerete szűk arra, hogy ifjainknak, kik a tiszti képzettség elsajátítására képességgel birnak, pályát biztosítson; a mig szándékában sincs — hatalmáról nem is szólok — hazánkban oly felső katonai académiát állítani, melyben ifjaink a kellő képzettséget megszerezhessék; a mig minden oly indítvány, mely a tiszti karban a Magyarországot megillető arány szerint kívánja a magyar tisztek alkalmaztatását, leszavaztatik: mindaddig ily nyilatkozat a honvédelmi minister ur ajkáról a magyar parlamentben, igazságtalan nyilatkozat. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ezért engedje meg nekem a t. ház, hogy erre nézve azzal a kifejezéssel éljek, mely tegnap meghonosittatott és a mely szerint a ministereknek vannak komoly és nem komoly nyilatkozataik, hogy ez a ministeri nyilatkozat a komolyság jellegét nem viseli magán. (Helyeslés a szélső baloldalán.) A másik vezérszó, t. ház, az, hogy semmit a hadseregbe olyat, a miről a magyar jellegre következtetni lehet! (Halljuk! Halljuk!) Ez alá foglalhatók a honvédelmi minister urnak mindazon kijelentései, a melyek a közjogi dolgokat érintik. Valamennyien tudjuk, t. ház, hogy ezekben a honvédelmi minister ur — e vita alatt legalább — valami nagyon szerencsés nem volt. Én ezekből egyet mutatványképen hozok fel. (Halljuk! Halljuk!) Ha jól tudom, e törvényjavaslat 2. §-ának tárgyalása alkalmával ezen párt részéről, melyhez tartozni szerencsés vagyok, Thaly Kálmán t. képviselőtársam azon indítványt tette, hogy a hadseregnek magyarországbeli tagjai a törvényekre és az alkotmányra eskettessenek fel. A t. honvédelmi minister ur ezt azon indokból ellenezte, mert — mint monda — a koronás magyar király hűségére letett eskü egyenértékű a törvényekre és alkotmányra letett esküvel, miután a magyar király koronázása alkalmával az ország alkotmányára és törvényeire esküt tevén, ezzel magát az alkotmány és törvények védelmére is kötelezte, minek következtében az ő hőségére tett eskü kihat egyszersmind az alkotmány és törvények védelmére is. Tagadhatatlan ugyan, hogy a t. minister urnak ezen indokolása a közjogi indok jellegét viseli magán; de mégis inkább pompázik a királyi palást bíborában, mint törvényeink határozott tételeiben gyökerezik, (ügy van! balfelől.) Az 1791 : III. törvényczikk a magyar királyt csak arra kötelezi, hogy trónra lépte után 6 hónap alatt koronáztassa meg magát s igy teljes félévig uralkodhatik a magyar király trónra lépte útin az alkotmány és törvények minden sérelme nélkül megkoronázatlanul. Bármely körülmény következtében beállott trónváltozás esetén pedig, habár kívánatos is az, hogy a trónutód koronás király legyen, megtörténhetik —• mint nagyon sokszor megtörtént történelmünkben — hogy az új király még nem koronázott király; mindenütt s mi nálunk is, a trónváltozás esetében az első teendő az, hogy a hadsereg az uralkodónak hűségére feleskettetik és ha a trónutód nem koronás király, megtörténik, hogy a hadsereg a nem koronás király hűségére tesz esküt és igy a honvédelmi minister ur indokolásában hézag támad, a miért is én azon állítást, hogy a magyar koronás király hűségére letett eskü a törvényekre és alkotmányra letett esküvel egyenértékű, minden körülmények közt általánosan megállható igazságnak el nem fogadom (Helyeslés szélső balfelől) s azt olyannak tekintem, mely érvül Magyarország alkotmányának keretében meg nem fér. (Helyeslés szélső balfelől.) A harmadik, t. ház, a szelid nyomás. Én katona nem voltam, mert védköteíezettségem ideje ép azon korba esett, midőn Magyarországon nem az alkotmány, hanem az absolut hatalom alapján osztrák ministerek kormányoztak ; de azt mindenesetre el kell róluk ismernem, hogy a tanulóifjúság culturalis érdekeit több tekintetben részesítették, mint most az alkotmány külső formáit megtartó ministerek. (Igaz! Ügy van! szélső balfelöl.) A szelid nyomásnak meghatározását én, t. ház, a corpus jurisban nem találom ; de nem találom az 1868-ki véderő-törvényben sem, sem pedig a t. igazságügyministernek múltkori, a közjogi fejtegetésektől eltekintve — különben kitüno beszédjében. Ismerek azonban egy okmányszertíleg bizonyítható esetet, a melyből ugy a szelid nyomás természetére, fokozataira és fajaira, mint sok más egyéb dologra következtetni lehet. (Halljuk! Halljuk!) Egy nevezetes helyőrség területére egy néptanító volt időleges fegyvergyakorlatra behíva. Néptanító, a ki választási törvényeink szerint csupán csak ezen qualificatio, az értelmiség alapján, képviselőválasztói joggal bir s a ki az értelmiség alapján tehát az önkéntesekkel ugyanazon alapon, de az egyéves önkéntes iknél könnyebb katonai szolgálatot teljesít, mert a tényleges szolgálat alóli mentességben részesül. E néptanító 3*
