Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.

Ülésnapok - 1887-212

236 212. országos ülés márezius 27-én, szerdán. 1889. lelkében azok közül is, akik a pártfegyelem megszokott kötelékei által arra ragadtatták magukat, hogy e szakaszt megszavazzák. (Tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Hogy e szakasz megszavazása, t. ház, mit jelent a hazára, a nemzeti ügyre nézve, hogy ez a nemzeti ügy, a nemzeti érdek ellen egy megbocsáthatatlan bűn, (Élénk helyeslés a bal- és szélső balon) melyet el nem engedhet e nemzet önöknek soha, (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon) hogy egyszersmind a hadseregre és monarchiára nézve a bajoknak és veszélyeknek egy valóságos Pandora szelenczéje, (Élénk helyeslés és tetszés a bal- és szélső balon) az iránt, sajnos, nincs kétségünk. (Igaz! TJgy van! a bal- és szélső baloldalon.) És mit akarunk most, t. ház? Azt akarjuk, hogy e bajok lehetőleg, a mennyire e vészteljes szakasz megszavazása után az még képzelhető, enyhittessenek, hogy oly mértékben ne álljanak be, a mely mértékben beällanának akkor, ha semmi enyhítés és semmi könynyítés nem hozatnék. S a fogadtatás, a melyben e jóakaró kisérlet találkozik, szépen illustrálja a honvédelmi minister ur egyik kijelentésének értékét, (Igaz! Ugy van! a baloldalon) a ki az ellenzéknek és különösen a mérsékelt ellenzéknek szemrehányást tett abból, hogy miért nem tetszett a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni és a részletekben javításokra törekedni, (Elénk derültsé, és tetszés a bal- és szélső balon.) Hisz tapasztaljuk, hogy minden enyhítés, könnyítés és minden kisérlet, melyet egy méltányos megegyezésre teszünk, alegmerevebb visszautasításra talál. (Igaz! Ugy van! a báloldalon.) Ez, t. ház, engem ugyan meg nem lep. Mi az eddigi előzmények s a véderő bizottságban lefolyt dolgok után arra el voltunk készülve; de ez egyszersmind minden elfogulatlanul ítélő ember előtt teljes igazolása annak, hogy a mikor egy oly rendszerrel állunk szemben, a mely nem alkuszik, avval a rendszerrel azután mi sem alkuszunk. (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Egyébiránt t. ház, áttérek, t. barátom indítványának érdemére, illetőleg a honvédelmi minister által evvel szemben felhozott nehézségekre. (Halljuk!) A mi az első pontot illeti, mely gondolom: arra vonatkozik, hogy az egyévi önkéntes ebbeli minőségét a második évben is megtartsa, (Helyeslés a bal- és szélső balon) erre a honvédelmi minister ur nagyon elmésen azt mondja, hogy mikép legyen valaki önkéntes, a mikor akarata ellenére tartatik a szolgálatban (Derültség balfelöl) és hogy mikép lehet egyévi önkéntes, mikor a második évet szolgálja? (Derültség.) Megengedem, t. ház, hogy ez élczlapban igen sikerült élez volna, hanem komoly parlamenti vitatkozás színvonalán ez az érvelés talán nem áll. (Élénk helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Azt hiszem, senki sem állította és akarta azt, hogy a második év az elsővel együtt egy évnek vétessék (Derültség) és hogy a kényszerített második évi szolgálat önkéntesi szolgálatnak vétessék; hanem azt, hogy azt a jelleget és bánásmódot, azokat a jogosítványokat, a melyek a magasabb műveltséggel együtt járó igényekre való tekintetből az egyévi önkéntesekre megállapittattak, megtarthassák a második évben is. (Ugy van ! a bal és szélső baloldalon.) Valahányszor a ház ez oldaláról azt mondották, hogy e második évi szolgálat büntetés jellegével bir s hogy az illetőre mintegy szégyen szolgálatot fog képezni, a honvédelmi minister ur ez ellen mindannyiszor hangosan tiltakozott. (Igaz! Ugy van! a bal-és szélső balolalon.) Most. a midőn indítvány tétetik arra. hogy tehát valósuljon meg az, a mit a honvédelmi minister ur akar, hogy ez ne legyen büntetési és szégyen-esztendő; midőn proponáljuk, hogy részesittessék az illető ugyanabban a bánásmódban, mint az első évben: akkor a minister ur e módosítványt visszautasítja. (Derültség a bal- és szélső balolalon.) Tehát bevallj a, a mit mindeddig tagadott: az a második esztendő büntetésnek, megszégyenítésnek jellegével bir. (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) T. ház! így vagyunk a módosítvány többi jellegével is. Ezek arra vonatkoznak, hogy a polgári élet, a polgári keresetnek az a végtelen megnehezítése, mely a második szolgálati évvel van összekötve, lehetőleg meg legyen könnyítve. Uraim! Ha valóban compromissumokat keresnek a katonai szolgálat és a nem kevésbé respectálandó polgári élet igényei között: akkor ez indítványt, ha nem is minden pontjában, ha nem is szövegének minden egyes jottájában, de mint eszmét el kellett volna fogadniok. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Méltóztatott volna indítványozni azt, hogy azbővebb megvizsgálás végett a véderő-bizottsághoz utasittassék, hogy ott a katonai és polgári érdek összeegyeztetése alaposan és szabatosan megtörténhessék. De azt egyszerűen visszautasítani, ez nem egyéb, mint bevallása annak, hogy itt egyenesen és kizárólag a katonai érdek dönt minden más érdek háttérbe szorításával. (Igaz! Ugy van! a balés szélső baloldalon.) Én respeetálom a katonai érdeket és a mit az valóban megkövetel, azt megadni mindenkor hajlandó vagyok; de azt hiszem, teljes jogunk van azt kívánni, hogy a polgári élet követelményei is tekintetbe vétessenek és hogy azok figyelembe vétele, kímélése ne áldoztassék fel olyas valaminek, a mi nem is a valódi katonai érdek, hanem egyszerűen a miiitarismus által kimondott: sic volo, siejubeo; stat pro ratione voluntas! (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) És különösen az indítvány utolsó pontjára vonatkozólag, mely azokat az egyéves Önkénteseket, a kik másodévi szolgálatra vissza-